Miért menekülnek a dolgozók táppénzre?

Tavaly december végén robbant a hír, hogy a győri székhelyű Leiler osztrák-magyar cégcsoport összehasonlította a két országban dolgozók 2008-as munkamorálját és azt tapasztalta, hogy milliókkal rövidítik meg a cégeket a táppénzcsalók és a magyarok lógósabbak, mint az osztrákok. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ezt cáfolja.

- Ha lenne arról felmérés, milyen okból, milyen időtartamokra és a jogviszony fennállása alatt melyik időszakban vannak a munkavállalók táppénzen, reális választ lehetne arra adni, van-e valós alapja a Leiler cégcsoport felmérésének - nyomatékosítja Dr. Sipos Márta, ügyvéd, munkajogász, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tagja.

Most akkor kevesebben, vagy többen voltak papíron betegek 2008-ban?

A Mercer nemzetközi kutatásából kiderül, hogy világszerte emelkedett a betegszabadságon eltöltött napok száma. Az európai és amerikai cégek között végzett felmérés szerint ugyanis csaknem kétszer annyi vállalatnál nőtt a betegszabadságon töltött napok száma, mint amennyinél csökkent.

Egyre többen betegedünk le a dm és a munkajogász szerint

A dm magyarországi leányvállalatánál 2008-ban közel hasonló számban (913-an,) voltak betegszabadságon, mint egy évvel korábban, ez a létszámhoz képest százalékban is megegyezik - számolt be Bozsik Krisztina, a cég személyzeti munkatársa a 2008-as év alakulásáról. A dm-nél úgy tapasztalták, hogy a betegszabadságon levők száma az elmúlt években kis mértékben ugyan, de nőtt.

- A betegszabadság nálunk a Mt. alapján évente 15 napi, külön juttatással járó - amely a munkáltatót terheli - idő, a keresőképtelenség alatt külön szabály szerint jár, vagy nem jár táppénz. Az általános egészségi állapot meglehetősen rossz, ezért biztos tendencia a táppénzes napok emelkedése - feltéve, hogy arra a jogot megszerzik a munkavállalók - véli a munkajogász.

OEP: nem lehet drasztikus változásról beszélni

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint a betegállomány időtartama, valamint a betegszabadságon lévők száma is évek óta csökken. Bár ez utóbbi tendencia megfordulni látszik, talán nem függetlenül a válságtól. Az OEP szerint egyértelmű, hogy a táppénzes napok száma folyamatosan csökken, az esetek száma ugyan 2008-ban emelkedett az előző évhez képest, de még mindig elmarad a 2006-hoz képest, ugyanis azóta az esetszám stagnál - mondta el Molnár Barbara. Az OEP szóvivője szerint ennek sok oka lehet, de nagy általánosságban elmondható, hogy befolyásolják a táppénzre vonatkozó szabályok és az ellenőrzések szigorítása, a korszerűbb egészségügyi ellátások illetve gyógyszerek. (Például a passzív táppénzen eltöltött maximum idő az elmúlt években 180 napról, első lépésben 90 majd 45 napra csökkent.)

Az is megállapítható, hogy a tavalyi esztendő utolsó három hónapjában emelkedés látszott az összes és a passzív táppénzes esetek számában a 2007-es év azonos időszakához képest, ugyanakkor elmaradt 2006 utolsó negyedévétől. A téli időszakban történő emelkedés természetes velejárója az évszaknak - vélik az OEP-nél. A szóvivő kiemelte: nem lehet drasztikus változásról beszélni az éves összehasonlítások - 2008-as adatok - alapján, sőt 2006-ban magasabb volt a táppénzes esetek száma, mint tavaly.

Táppénzre menekülnek a dolgozók

stressz

A válság és az influenza azonban megfordíthatja ezen tendenciát, ebben egyetértettek a szakemberek. Korábbi lapértesülés szerint jó néhány cégnél a termelés szempontjából nem okoz nagyobb gondot, hogy egyre több az influenzás dolgozó, miután továbbra is alig van munka. Sőt, sok helyen épp munkaidő-csökkentésre, üzembezárásra, vagy újabb létszámleépítésre készültek, ám a döntéssel megvárják a járvány végét.

Sipos Márta szerint az állásféltés miatt a magyar munkavállalók mindaddig, amíg nincs valami konkrét okuk, nem mennek táppénzre.De a munkajogász úgy látja, helytálló azon kijelentés, hogy táppénzre menekülnek a dolgozók a válság okozta elbocsátások elől. Nemcsak a leépítés elől választják ezt az utat a dolgozók, hanem döntés előtti helyzetben is: pl. nyilatkozni kell a jogviszony megszüntetéséről, de akkor is jó menekülési útvonal a táppénz, ha a munkáltató elégedetlenségét fejezi ki a dolgozó munkájával kapcsolatban - emeli ki Sipos Márta. A szakember úgy tapasztalta, hogy a nem megfelelő színvonalú munkavédelem következtében a kismamák közül nagyobb arányban kénytelenek - miután nem kímélik őket a munkavégzés során - táppénzre menni. A jogviszony megszűnése után a másfél hónapnyi táppénzt is sokan igénybe veszik.

Az orvos is partner a csalásban

A dm-nél szeptember óta csökkent a táppénzen lévő munkatársak száma. Tény ugyanakkor, hogy a jelen gazdasági helyzetben a dolgozók igyekeznek még inkább megfelelni. Sokakban tudat alatt fel is merül: vajon lesz még állásom, ha két hét múlva visszamegyek? Azoknál a cégeknél, ahol nagyobb létszámú leépítés várható, biztosan sokan választják megoldásként a táppénzt. A passzív táppénzzel pedig a legtöbb munkavállaló él. - Valljuk be, az orvosok ebben gyakran partnerek is - élcelődik Bozsik Krisztina.

Molnár Barbara adatok hiányban sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta, hogy táppénzre menekülnének a dolgozók a válság okozta elbocsátások elől. Egyelőre nem áll rendelkezésükre 2009-es adat, egyébként is csak azt tudják megállapítani, hogy miként változott a táppénzes esetek száma, illetve összehasonlíthatják a korábbi évek adataival. - Ahhoz, hogy tendenciáról lehessen beszélni, illetve a fenti állítást kijelenthessük, hosszabb időszakot kell látni - tette hozzá az OEP szóvivője.

Leellenőrizhető a keresőképtelenség jogossága

A munkáltatók leellenőrizhetik alkalmazottaikat, valós betegség miatt maradnak-e távol. A vizsgálatot a területileg illetékes Regionális Egészségbiztosítási Pénztárnál lehet kezdeményezni, amelyet a felülvéleményező főorvosok folyatnak le. Ezen orvosok széles jogkörrel rendelkeznek, egyebek között felkereshetik a beteget a lakásán, betekintést kaphatnak az orvosi dokumentumokba, szakorvosi vizsgálatot rendelhetnek el. Ezt követően döntenek a beteg további keresőképtelenségéről, illetve keresőképességéről. Ha megállapítható, hogy az illető korábban sem volt keresőképtelen, magyarul makkegészségesen volt távol munkájától, akkor akár a kiíró orvossal is megtéríttethető a kifizetett táppénz összege.

Valóban beteg-e a beteg?

betegszabadság

A betegszabadságon vagy táppénzen lévő dolgozó ellenőrzéséért azonban 15800 forintot kell fizetni. 2008-ban tavaly 1500 esetben kértek ilyen ellenőrzést a cégek. Természetesen az OEP - ezen ellenőrzéseken felül is - rendszeresen kontrollálja a keresőképtelen állományban tartás jogosságát, vagyis a táppénz kifizetés jogosságát vizsgálja. 2007-ben 980 ezer eljárásból, az esetek 5,6 százalékban - ötvenezerben - nyilvánították a "beteget" keresőképessé a Felülvéleményező főorvosok - árulta el az OEP szóvivője.

- Érdemes azonban megnézni, hogy mennyire megbízhatók ezek az ellenőrzések. Hiszen a felülvéleményező orvos sokszor 2-3 nap elteltével ér ki a dolgozó lakására, aki addigra már lehet, hogy munkába állt. És a mentális betegségeket, illetve stressz okozta kimerülést is nehéz bizonyítani - hívja fel a figyelmet Molnár Barbara. Dr. Sipos Márta pedig úgy véli, hogy ez a vizsgálat mindössze azt ellenőrzi: megfelelő-e a dokumentációja a keresőképtelenségnek és nem azt, valóban beteg-e a beteg.

A dm-nél nem jellemező, hogy felülvéleményező orvos segítségét kérnék annak érdekében, hogy jogosan tartózkodik-e valaki táppénzen. Bozsik Krisztina úgy véli, hogy kevés vállalat él ezzel a lehetőséggel és a munkaadók csak erős gyanú esetén keresik fel az OEP-et, ugyanis nem mindig egyértelmű, hogy valaki mennyire beteg, mikor gyógyult fel. Sokszor nehéz valóban objektíven megállapítani, ki beteg és ki a csaló, főleg a néhány napos hiányzásoknál. - Hosszú távon senkit sem lehet becsapni - szögezi le Bozsik Krisztina, aki szerint a munkavállalók körében egy-egy ilyen intézkedés példaértékkel bír.

Sok minden állhat a táppénzcsalás hátterében

Az OEP munkatársa szerint azonban az is elgondolkodtató, hogy mi vezet odáig, hogy egy dolgozó táppénzcsalásra "vetemedjen". Egyesek szerint érdemes megvizsgálni milyen (pszichológiai, szociológiai) tényezők húzódnak meg a háttérben: szigorú főnök, és munkakultúra, cég iránti elkötelezettség hiánya, elbocsátástól való félelem, tanulmányi szabadság, másodállás, netán pusztán pihenés.

Bozsik Krisztina úgy véli, hogy a csalás hátterében állhat munkahelyi frusztráció, családi problémák, időszakos jövedelemkiegészítés. A személyzeti munkatárs leginkább a munkahely elvesztésétől való félelmet és a jelenlegi gazdasági helyzetet emelte ki, mint kiváltó okot.

Egy közelmúltban publikált felmérés szerint minden nyolcadik horvát munkavállaló életében legalább egyszer lógott már a munkából. Volt, hogy valaki betegséget hazudott, a megkérdezettek 48 százaléka kimerültnek érezte magát, a többiek ki akartak szakadni egy kicsit a stresszből. Akadt, akinek családi problémája volt, de olyan is, aki új munkahely után nézett, és épp állásinterjúra ment. A nyári képzelt betegségek oka pedig általában buli vagy utazás, azaz hosszú hétvége a családdal, barátokkal.

A részmunkaidő, rugalmas foglalkoztatás kivédheti a táppénzcsalást

- Sok vezetőben merül fel a gyanú, hogy alkalmazottai különféle okokból kifolyólag egészségesen mennek betegszabadságra. Ez alól a dm sem kivétel - véli a HR-es. Bozsik Krisztina szerint azonban a konkrét adatok azt mutatják, hogy ez náluk nem jellemző. A dolgozók nagy része részmunkaidőben dolgozik, amely több szabadidőt biztosít a családi életre, tanuláshoz, másodálláshoz, pihenéshez.

Táppénz: mi változott?

Az OEP munkatársa közölte: táppénzzel kapcsolatos jelentős jogszabályváltozás az elmúlt években nem volt. A jogosultsági feltételek, az összeg kiszámítása, a mérték, az időtartam változatlan, kisebb pontosításokra került csak sor. Mint korábban említettük, a biztosítási jogviszony megszűnését követő úgynevezett passzív táppénz folyósításának időtartama folyamatosan csökkent. Jelenleg 45 naptári nap. 2003. július 1-jétől egy évről 180 napra, 2004. április 1-jétől 180 napról 90 napra, 2007. április 1-jétől 90 napról 45 napra csökkent a jogosultság időtartama.

Vajon elég szigorúak a jogszabályok? - Itt alkotmányos alapjog érvényesüléséről tárgyalunk, a szigorúság szakmai - orvosi - és a jogi, vagyis a táppénz alap kiszámítása -, ezen túl más szigorításra nincs szükség. Az már vitatható, miért a munkáltatót terheli az a 15 nap, és miért nincs nagyobb érdeke a munkáltatónak a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásában, a helyi rehabilitációban - véli a munkajogász.

A jelenlegi jogszabályokkal kapcsolatban a dm munkatársa kifejtette: a vizsgálat eredménye ellen a munkáltatók többnyire nem tudnak mit tenni. Ha nem egyértelmű, hogy jogosan tartózkodik-e a dolgozó betegszabadságon, akkor a gyakorlat azt mutatja, hogy mindig a betegnek adnak igazat. Ma még nem részesül jelentős büntetésben az, aki a táppénzt jogtalanul veszi igénybe. - Vannak orvosok, akik jogszerűen járnak el, csak azt írják ki, aki valóban beteg. A kitartó munkaképes beteg azonban mindig talál olyan orvost, akinél táppénzre tudja vetetni magát - fogalmaz Bozsik Krisztina.

Adatok tükrében

Az OEP adatai alapján a táppénzre vonulók leggyakoribb betegségei: légzőszervi (pl. garatgyulladás), mozgásszervi (pl. derékfájás), fertőző (pl. influenza), emésztőrendszeri (p. gyomorgyulladás), sérülések (pl. kéz sérülés).

Az OEP adatai arról árulkodnak, hogy felére csökkent a táppénzes napok száma 14 év alatt. Míg 1995-ben 63,1 millió táppénzes nap volt, addig 2007-ben csak 33 millió, 2008-ban pedig 32, 8 millió. 1995-ben 1 590 000 táppénzes eset volt, ezzel szemben 2007-ben 1 116 000, 2008-ban pedig 1 175 000 eset volt. 2007-ben 3,2 millió passzív nap volt, 2008-ban pedig 2,6 millió. 1995-ben 26 ezer, 2007-ben 84 ezer, 2008-ban pedig 87 ezer passzív eset volt. Ezek növekedést mutatnak.

A táppénzkiadások az elmúlt években reálértéken csökkentek, az utóbbi öt évben összesen évi százmilliárd forint körüli összeget tesznek ki, az átlagos igénybevétel időtartama pedig jelentősen, 11,9 napról 9,4 napra rövidült az ezredforduló óta - áll az OEP anyagában.

Táppénz

A keresőképtelenség első 15 munkanapjára - betegszabadság időtartamára - a főszabály szerint a kereset 80 százalékát kapja a biztosított, és ezt teljes egészében a munkáltató fizeti ki. Ennél hosszabb keresőképtelenség esetében beszélhetünk táppénzről, ilyenkor a főszabály szerint, ha valaki otthon beteg, akkor 70 százalékát, ha az illető kórházban van, akkor 60 százalékát kapja az átlagkeresetének. Passzív táppénzre az jogosult, akinek keresőképtelenségét a biztosítási jogviszony megszűnését követő három napon belül megállapítja az orvos, ebben az esetben a táppénzre vonatkozó általános szabályok érvényesülnek, azonban a munkáltatónak nincs hozzájárulási kötelezettsége.