Milliomos orvosok három állásban

A Róbert Károly Magánkórházban heti 40 órában nettó 1-1,5 millió forint között keresnek az orvosok – mondta el a HR Portálnak Lantos Gabriella operatív igazgató. Egy másik magánkórház, az Istenhegyi Klinika is hasonlóan versenyképes jövedelmet biztosít. Rudas László tulajdonos kiemelte, hogy ez az összeg általában három forrásból áll össze, a náluk praktizáló orvosok – jellemzően főállásban – dolgoznak az állami ellátásban és külföldi munkát is vállalnak. Rudas jó megoldásnak tartja, ha oktatnak, kutatnak és havonta két-három napot külföldön töltenek. A kórházukban bérlőként megjelenő orvosok vagy a saját áraikon dolgoznak, kifizetik a klinikának a hátteret adó műtőt, nővért, étkezést stb., vagy az Istenhegyi fizeti ki az orvos munkáját a saját díjszabása szerint.

Rudas László elmondta lapunknak, hogy az Istenhegyi Klinikán 150-160 ezer Ft nettót keresnek havonta az egészségügyi szakdolgozók, ami 30 százalékkal magasabb az állami egészségügyi ellátásban dolgozók bérénél. Ez megfelel a valóságnak: Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint sokan örülnének ennek a bérnek, mert átlagosan nettó 95-130 ezer Ft közötti fizetést kapnak az állami egészségügyi szakdolgozók. Lantos Gabriellától tudjuk, hogy az ápolónők esetében a versenyképesség még nem teljes, de az állami ellátásban dolgozókénál jelenleg is másfélszer többet keresnek náluk. A Róbert Károly Magánkórházból nem mennek el külföldre dolgozni, de a nővérhiányt megérzik, valamint azt is, hogy az újonnan beinduló rendeléseken vagy szükséges bővítendő területeken nehezebb orvost találni.

Nincs országos lefedettség

A Világgazdaság „Egészségügy: együtt és/vagy külön?” konferenciáján ismertette a Szinapszis Kft „A magán-egészségügy helyzete Magyarországon 2015 közepén” című kutatását. E szerint a magánklinikák száma és forgalma lassan, de folyamatosan növekszik, azonban országos lefedettséggel sztenderd magas színvonalon jelenleg senki nem tud szolgáltatni. A piac Budapestre és néhány vidéki nagyvárosra koncentrálódik. A klinikák új forrásokat vontak be mind szakmai, mind pénzügyi befektetői oldalról. Ennek ellenére Rudas László, az Istenhegyi Klinika tulajdonosa szerint az 1980-as évek GMK-es korszakát idéző viszonyok között működnek a magánkórházak. Ide kapcsolható, hogy Papik Kornél, a Budai Egészségközpont ügyvezető igazgatója említett pár tisztázatlan kérdést: biztosítási jogviszonyunk a sajátunk, akkor miért nem lát el az állami kórház, ha előtte magánkórház műtött meg, és szövődmények alakultak ki? Miért nem írhat labor beutalót és táppénzt a magánklinika?

A magánklinikák körében különben egyes specialitásokban már most nemzetközi hírű intézmények működnek Magyarországon. A kutatás szerint építhetnek az orvosi turizmusra is bizonyos területeken, de nem könnyű kitűnniük a nemzetközi versenyben, mert a keletieknek Nyugat, de a nyugatiaknak Kelet vagyunk, és erősek a regionális versenytársak.

Magánorvoshoz jár az alsó-középosztály

A Szinapszis-kutatás megállapítása szerint az egészségügyben bővül a fizetőképes kereslet, míg az állami ellátáshoz való hozzáférés szűkül. Ezt igazolja, hogy a lakosság fele vett igénybe magán-egészségügyi szolgáltatást 1 éven belül, valamint egy átlagos háztartás 50 ezer forintot költ évente magánorvosra és egyéb gyógymódokra. Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója megjegyezte: „A magánorvoshoz járás a középosztály életformájának része, évente 20 százalékkal nő a pacientúra. Már nem csak a jómódúak jönnek hozzánk, hanem a havi 250, sőt 150 ezer forint körül keresők is”. Akiknek azonban a másodszori fizetés sokszor gondot jelent: pl. a szövődmények kezelése miatti költségeken felháborodott emberek Lantos irodájában panaszolják el, hogy miért kell fizetniük az állami egészségügyi ellátásért is, miközben a magánkórházban gyógyíttatják magukat.


Elsőre megdöbbentő, hogy a betegek és egészségügyi fogyasztók elsődleges információs forrása az internet már a 60-70 éves korosztályban is. Korosztálytól függetlenül jellemző, hogy tájékozottak a kezelési lehetőségek, ellátó helyek, árak tekintetében, és az információigény csak tovább nő. Szeretik tudni, mit kapnak a pénzükért, maguk döntenek, legtöbbször sokkal többet költenek egészségügyi kiadásokra, mint azt mások feltételeznék róluk. Jelentős részük rendelkezik okos eszközökkel, ezek új lehetőségeket nyitnak a tájékoztatásban, betegségmenedzsmentben, terápia monitoringban.

10-ből 2 nem vesz át hálapénzt

A kutatás szerint az orvosok jelentős csökkenést érzékelnek a hálapénz összegében. És nem tartják hosszú távon fenntarthatónak, számukra és a betegek számára is megalázónak tartja a többség: 20 százalékuk már most sem fogad el senkitől hálapénzt. A szakorvosok 53 százaléka dolgozik magánrendelésen (is). Megközelítőleg 20 százaléka rendelkezik saját weboldallal, és további 20 százalék tervezi. A magánpraxis indítása (magánklinikába bedolgozás) komoly alternatívája a külföldi munkavállalásnak.

A Szinapszis kutatása alapján az orvosok 70 százaléka szerint inkább hasznos a verseny az egészségügyben. Azok lehetnek sikeresek a magánegészségügyben, akiknek nagy a szakmai tudásuk, specializálódnak egy területre, és széleskörű a szakmai kapcsolatrendszerük. Az orvosok minden jogi, IT, vállalkozás menedzsment, kommunikációs segítséget szívesen vesznek, ami a magánpraxis ellátásában támogatja őket.