Milyen lehetősége van egy kkv-nak itthon és külföldön?
A kis- és középvállalkozásoknak mindenekelőtt a multinacionális cégek értékteremtési folyamatát kell megismerniük ahhoz, hogy be tudjanak kapcsolódni a globális működésbe, ugyanakkor innovációs tevékenységüket is növelniük kell -– hangzott el az V. Nemzetközi Szolgáltatóipari és Outsourcing konferencián, amelyen a nemzetközi nagyvállalatok és beszállítóik közötti együttműködés feltételeiről, az outsourcing hazai lehetőségeiről is szó esett.
A válságot követően a cégvezetők vállalati stratégiájában elsődleges lett a piaci pozíció megerősítése, a források átcsoportosítása, a márkakép folyamatos javítása, illetve megfigyelhető, hogy a cégek elsősorban alaptevékenységeikre koncentrálnak, és innovációs tevékenységeiket is ennek mentén valósítják meg - mondta előadásában Ormosi Viktor, a HP Magyarország ügyfélkapcsolati igazgatója. Szerinte ma sokkal inkább az a cél, hogy ha az üzleti volumen csökken, akkor ezt az alatta lévő szerkezet is le tudja követni, ezért szerveznek ki - a stratégia kivételével - egyre több területet.
Hangsúlyozta: az outsourcing létezik ma Magyarországon és nem csak IT outsourcingból áll. Ez Ormosi Viktor szerint megéri a cégeknek, hiszen ha például egy vállalat eladja az eszközállományát, és ezt szolgáltatásként kapja vissza, akkor ezzel az újrahasznosítással ezt innovációra tudja fordítani. A HP Magyarország ügyfélkapcsolati igazgatója a hazai helyzetet jellemezve elmondta: a magánszektorban kicsi a piac, ráadásul a magyar költségstruktúra eltér az európai normáktól, az értéklánc alapú virtuális cégek pedig még csak most kezdenek kialakulni, az állami szférában pedig erős az in-sourcing. Úgy véli, a jövőt illetően a pénzügyi szektorban jelenhet meg egy kiszervezési hullám.
Bár a magyar gazdasági előrejelzések rövid távon nem kedvezőek ---– a GKI Gazdaságkutató szerint jövőre egy százalékos visszaesésre lehet számítani, a GDP 1,5 százalékkal csökken - stratégiailag azért vonzó országnak számítunk. A gazdaságpolitikai intézkedések azonban a kiszervezési folyamatokban résztvevő és a globális értékláncba bekapcsolódó kis és középvállalkozások teljesítményét fogják vissza leginkább - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.
Szerinte a magyar gazdaság zsákutcában van, és ha a kormány nem változtat az irányon, akkor a célok közül szinte egyik sem tud teljesülni, vagyis nem csökken tartósan az államadósság, nem gyorsul, hanem lassul a gazdasági fejlődés, nem nő a foglalkoztatás, a munkanélküliség pedig nem csökken, és ahelyett, hogy a tőke befelé áramolna, kifelé megy. Vértes András úgy látja, mivel szerkezeti reform még szinte sehol nem indult meg, jövőre jelentős adóemelésekre és a kiadások csökkentésére kell számítani. Az adóterhek növekedése és a kötelező bérkompenzációval járó plusz terhek tovább rontják a kkv-k amúgy sem rózsás helyzetét - mondta a GKI Gazdaságkutató elnöke.
A negatív gazdasági tendenciák ellenére Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnökhelyettese pozitívnak nevezte, hogy az utóbbi két évhez képest idén élénkült a befektetői érdeklődés hazánkban. Közel 100 befektetői projektet kezelnek, amelyek negyede szolgáltató központokhoz kapcsolódik ugyan, de új szektorok is megjelentek, például az élelmiszeripar.
A kormány exportfejlesztéssel és befektetés ösztönzéssel foglalkozó ügynökségének a célja, hogy az exportban növelje a mikro-, kis- és középvállalkozások arányát. Jelenleg ugyanis a teljes magyar exportnak mindössze körülbelül 18 százaléka származik a kkv-któl, ebből 6 százalék indirekt export, azaz multinacionális cégek beszállítóiként, 5 százalékát pedig nem magyar tulajdonú vállalkozások adják ---– mondta Kerekes György.
A kkv szektorban a legtöbb céget az élelmiszeripar, a textilipar, fémipar és a gépgyártás adja, míg az informatika, a biotechnológia és a környezettechnológia területén működő vállalkozások csak kisebb számban termelnek exportra. Elsődlegesen Németország, Románia, Ausztria, Szlovákia és Olaszország a célpiacunk, de erőteljesen kezd feljönni Szerbia is - ---– mutatott rá az elnökhelyettes. Hozzátette: míg 2008-ban csak három, addig ma már 16 szektor külpiaci stratégiájával foglalkoznak. Ennek oka, hogy kevés az exportőr cég - körülbelül ezer lehet -, fontos őket megtalálni, egyedi igényeikre koncentrálni, mivel ez a szektor lehet a versenyképesség motorja, és itt valósulhat meg leginkább a munkahelyteremtés.
Ahhoz, hogy egy kis vagy közepes vállalkozás a külpiacon is megjelenjen, több feltételnek kell megfelelnie. A legfontosabb, hogy a cégvezető rendelkezzen alapvető menedzsment ismeretekkel, az exporttevékenységnek legyen egy dedikált felelőse, legyen meg a minimális nyelvtudás a cégben, legyen a külpiaci terjeszkedéshez minimális forrás, illetve minőségbiztosítási tevékenység is szükséges. A HITA elnökhelyettese szerint a külföldi terjeszkedés egyik legnagyobb akadálya, hogy a cégvezetők nem elég felkészültek, hiányos a tudásuk. Ezért a kormány jövő év elejétől Kkv Akadémiát indít, ahol korszerű üzleti ismereteket, külkereskedelmi technikai ismereteket tanítanak majd a vezetőknek. Emellett hamarosan meghirdetnek egy olyan kereskedelmi fejlesztési pályázatot, amellyel a kkv-k elsősorban külpiaci marketing tevékenységre nyerhetnek támogatást.
Kerekes György tájékoztatása szerint ezen felül uniós és hazai pályázati források is rendelkezésre állnak, ugyanakkor direkt exporttámogatást az uniós jog miatt nem adhat a kormány. A hamarosan elfogadásra kerülő külgazdasági stratégia fontos eleme még a támogatott hitelkonstrukciók, és az exporthitel biztosítás újrarendezése is.
A konferencián a kkv-k üzleti lehetőségeinek a növeléséről is szó esett, amelyben nagy szerepük van a nemzetközi nagyvállalatoknak. Az együttműködést azonban több tényező is nehezíti. A kis és közép vállalati oldal például azt sérelmezte, hogy sokszor nem jutnak tovább a beszerzési osztálynál, és nem tudnak a döntéshozókkal ---– például HR osztállyal - tárgyalni a szolgáltatás minőségéről, a megbízó valódi elvárásairól. Másrészről az is problémát jelent, hogy a beszállítói kör gondolkodásmódja különbözik a multikétól, ezért csak nehezen tudnak bekapcsolódni a globális értékláncba, emellett a kkv-k innovációs teljesítménye is elég szerénynek mondható.
A nagyvállalatok képviselői hangsúlyozták: a beszerzés bonyolult folyamat, és a beszállítóknak számos kritériumnak kell eleget tenniük. Takács János, az Electrolux kelet-közép-európai holding vezetője elmondta: náluk a beszerzés feladata olyan proaktív beszállítók bevonása, amelyek képesek az Electroluxon belüli többfunkciós együttműködésre. Komoly értékelési rendszerük van, hasonlóan a BT-hez, ahol globális, integrált működést várnak el a kkv-któl.
A Volkswagennél pedig ahhoz, hogy alkatrész beszállítóként bekerüljön hozzájuk egy cég, minden olyan informatikai rendszert ismernie kell, amit az autóipari konszernnél használnak, szükség van egy teljesített minőségi és fejlesztési auditra, kell, hogy legyen a cégnél olyan dolgozó, aki készség szintjén tud műszaki német nyelvet beszélni, illetve ismerni kell a VW-es folyamatokat, módszereket. - Azaz, minden tudnia kell, mint a többi beszállítónak, csak jobban, vagy olcsóbban ---– összegezte Beraczka Tamás projektmenedzser. A számok azt mutatják, hogy ennek a feltételnek nem lehetetlen megfelelni: a Volkswagen konszern 2010-ben 89,7 millió euró értékben vásárolt alkatrészeket, és tavaly nyolc új beszállítóval sikerült megállapodnia.
Hangsúlyozta: az outsourcing létezik ma Magyarországon és nem csak IT outsourcingból áll. Ez Ormosi Viktor szerint megéri a cégeknek, hiszen ha például egy vállalat eladja az eszközállományát, és ezt szolgáltatásként kapja vissza, akkor ezzel az újrahasznosítással ezt innovációra tudja fordítani. A HP Magyarország ügyfélkapcsolati igazgatója a hazai helyzetet jellemezve elmondta: a magánszektorban kicsi a piac, ráadásul a magyar költségstruktúra eltér az európai normáktól, az értéklánc alapú virtuális cégek pedig még csak most kezdenek kialakulni, az állami szférában pedig erős az in-sourcing. Úgy véli, a jövőt illetően a pénzügyi szektorban jelenhet meg egy kiszervezési hullám.
Zsákutcában a magyar gazdaság
Bár a magyar gazdasági előrejelzések rövid távon nem kedvezőek ---– a GKI Gazdaságkutató szerint jövőre egy százalékos visszaesésre lehet számítani, a GDP 1,5 százalékkal csökken - stratégiailag azért vonzó országnak számítunk. A gazdaságpolitikai intézkedések azonban a kiszervezési folyamatokban résztvevő és a globális értékláncba bekapcsolódó kis és középvállalkozások teljesítményét fogják vissza leginkább - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.
Szerinte a magyar gazdaság zsákutcában van, és ha a kormány nem változtat az irányon, akkor a célok közül szinte egyik sem tud teljesülni, vagyis nem csökken tartósan az államadósság, nem gyorsul, hanem lassul a gazdasági fejlődés, nem nő a foglalkoztatás, a munkanélküliség pedig nem csökken, és ahelyett, hogy a tőke befelé áramolna, kifelé megy. Vértes András úgy látja, mivel szerkezeti reform még szinte sehol nem indult meg, jövőre jelentős adóemelésekre és a kiadások csökkentésére kell számítani. Az adóterhek növekedése és a kötelező bérkompenzációval járó plusz terhek tovább rontják a kkv-k amúgy sem rózsás helyzetét - mondta a GKI Gazdaságkutató elnöke.
A kkv-k exporttevékenységét segítik
A negatív gazdasági tendenciák ellenére Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnökhelyettese pozitívnak nevezte, hogy az utóbbi két évhez képest idén élénkült a befektetői érdeklődés hazánkban. Közel 100 befektetői projektet kezelnek, amelyek negyede szolgáltató központokhoz kapcsolódik ugyan, de új szektorok is megjelentek, például az élelmiszeripar.
A kormány exportfejlesztéssel és befektetés ösztönzéssel foglalkozó ügynökségének a célja, hogy az exportban növelje a mikro-, kis- és középvállalkozások arányát. Jelenleg ugyanis a teljes magyar exportnak mindössze körülbelül 18 százaléka származik a kkv-któl, ebből 6 százalék indirekt export, azaz multinacionális cégek beszállítóiként, 5 százalékát pedig nem magyar tulajdonú vállalkozások adják ---– mondta Kerekes György.
A kkv szektorban a legtöbb céget az élelmiszeripar, a textilipar, fémipar és a gépgyártás adja, míg az informatika, a biotechnológia és a környezettechnológia területén működő vállalkozások csak kisebb számban termelnek exportra. Elsődlegesen Németország, Románia, Ausztria, Szlovákia és Olaszország a célpiacunk, de erőteljesen kezd feljönni Szerbia is - ---– mutatott rá az elnökhelyettes. Hozzátette: míg 2008-ban csak három, addig ma már 16 szektor külpiaci stratégiájával foglalkoznak. Ennek oka, hogy kevés az exportőr cég - körülbelül ezer lehet -, fontos őket megtalálni, egyedi igényeikre koncentrálni, mivel ez a szektor lehet a versenyképesség motorja, és itt valósulhat meg leginkább a munkahelyteremtés.
Ahhoz, hogy egy kis vagy közepes vállalkozás a külpiacon is megjelenjen, több feltételnek kell megfelelnie. A legfontosabb, hogy a cégvezető rendelkezzen alapvető menedzsment ismeretekkel, az exporttevékenységnek legyen egy dedikált felelőse, legyen meg a minimális nyelvtudás a cégben, legyen a külpiaci terjeszkedéshez minimális forrás, illetve minőségbiztosítási tevékenység is szükséges. A HITA elnökhelyettese szerint a külföldi terjeszkedés egyik legnagyobb akadálya, hogy a cégvezetők nem elég felkészültek, hiányos a tudásuk. Ezért a kormány jövő év elejétől Kkv Akadémiát indít, ahol korszerű üzleti ismereteket, külkereskedelmi technikai ismereteket tanítanak majd a vezetőknek. Emellett hamarosan meghirdetnek egy olyan kereskedelmi fejlesztési pályázatot, amellyel a kkv-k elsősorban külpiaci marketing tevékenységre nyerhetnek támogatást.
Kerekes György tájékoztatása szerint ezen felül uniós és hazai pályázati források is rendelkezésre állnak, ugyanakkor direkt exporttámogatást az uniós jog miatt nem adhat a kormány. A hamarosan elfogadásra kerülő külgazdasági stratégia fontos eleme még a támogatott hitelkonstrukciók, és az exporthitel biztosítás újrarendezése is.
Kicsik és nagyok: milyen elvárásokat támasztanak egy beszállítóval szemben?
A konferencián a kkv-k üzleti lehetőségeinek a növeléséről is szó esett, amelyben nagy szerepük van a nemzetközi nagyvállalatoknak. Az együttműködést azonban több tényező is nehezíti. A kis és közép vállalati oldal például azt sérelmezte, hogy sokszor nem jutnak tovább a beszerzési osztálynál, és nem tudnak a döntéshozókkal ---– például HR osztállyal - tárgyalni a szolgáltatás minőségéről, a megbízó valódi elvárásairól. Másrészről az is problémát jelent, hogy a beszállítói kör gondolkodásmódja különbözik a multikétól, ezért csak nehezen tudnak bekapcsolódni a globális értékláncba, emellett a kkv-k innovációs teljesítménye is elég szerénynek mondható.
A nagyvállalatok képviselői hangsúlyozták: a beszerzés bonyolult folyamat, és a beszállítóknak számos kritériumnak kell eleget tenniük. Takács János, az Electrolux kelet-közép-európai holding vezetője elmondta: náluk a beszerzés feladata olyan proaktív beszállítók bevonása, amelyek képesek az Electroluxon belüli többfunkciós együttműködésre. Komoly értékelési rendszerük van, hasonlóan a BT-hez, ahol globális, integrált működést várnak el a kkv-któl.
A Volkswagennél pedig ahhoz, hogy alkatrész beszállítóként bekerüljön hozzájuk egy cég, minden olyan informatikai rendszert ismernie kell, amit az autóipari konszernnél használnak, szükség van egy teljesített minőségi és fejlesztési auditra, kell, hogy legyen a cégnél olyan dolgozó, aki készség szintjén tud műszaki német nyelvet beszélni, illetve ismerni kell a VW-es folyamatokat, módszereket. - Azaz, minden tudnia kell, mint a többi beszállítónak, csak jobban, vagy olcsóbban ---– összegezte Beraczka Tamás projektmenedzser. A számok azt mutatják, hogy ennek a feltételnek nem lehetetlen megfelelni: a Volkswagen konszern 2010-ben 89,7 millió euró értékben vásárolt alkatrészeket, és tavaly nyolc új beszállítóval sikerült megállapodnia.
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek 
Jegyek - 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében. Részletek Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira! Részletek Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is. Részletek Jegyek
További cikkek
Contracting
Munkaerő-közvetítésben a contracting egy sajátos foglalkoztatási forma, ami a klasszikus közvetítés és a kölcsönzés között helyezkedik el.... Teljes cikk
Ezért foglalkoztass megváltozott munkaképességű kollégát
A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására való nyitottság mögött sokféle szándék és cél húzódhat. Ezeket vette sorra Kappel... Teljes cikk
Itt vannak a legnagyobb hazai üzleti szolgáltató központok
Már mintegy 100 000-en dolgoznak a shared service vagy business service iparágban, amely az utóbbi tizenöt év jelentős munkahelyteremtője volt.... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Logisztikai központot épít Debrecenben a Waberer 3 hónapja
- Már lehet pályázni a Generációk Találkozása díjra 5 hónapja
- Ezeket a diákhitel-szerződéseket védi kamatstoppal a kormány 5 hónapja
- Milyen kihívások formálják a bérszámfejtés outsourcing piacot 9 hónapja
- Trendalkotó múlt, inspiratív jövő - Ocskay Szilárd, a NEXON alapító-ügyvezetője 10 hónapja
- Élesedik a verseny a dobogón: itt vannak a legnagyobb HR és bérszámfejtő outsourcing cégek 10 hónapja
- Új munkahelyek létesültek a SPAR-nál a GVH beavatkozásának köszönhetően 10 hónapja
- Az outsourcing piacon terjeszkedik a Prohuman Group 10 hónapja
- Együttműködési szerződést írt alá a VOSZ és a Családbarát Magyarország Központ 10 hónapja
- Új vezető az Államadósság Kezelő Központ élén 11 hónapja
- Elhunyt Sass Katalin, a Nexon alapítója 12 hónapja
Kapcsolódó tartalmaink Bezár
Heti ajánló
- Utolsó pillanatra maradt az üzleti ajándék? Így oldhatja meg stresszmentesen! TIPP
- A vállalati gondoskodás megtérül – BeneFit PRIZE 2025 TIPP
- Új cégcsoportos modellek. Cégközösségekben a biztonság! TIPP
- Kihirdették az idei BeneFit PRIZE 2025 – for Happy Employees pályázat győzteseit a Budavári Lovardában TIPP
- Emelkedik a 2026-os EU Kék Kártya bérminimum – mit jelent ez a munkáltatóknak? TIPP
- Elindult a Talent Bridge országos HR-esetmegoldó verseny – a jövő HR- szakembereit keressük TIPP
- Inspiráló rendezvényhelyszín a főváros közelében, komplex élményekkel TIPP
Állások
- karbantartó
- Kőműves, homlokzati hőszigetelő
- Óvodapedagógus
- Dolgozz szállodai programszervezőként napsütötte nyaralóhelyeken
- takarító
- Víz Gáz Csőhálózatszerelő szakmunkás
- Minőségügyi munkatárs
- Ipari Festő (2025. 10. 21)
- Online Marketing Munkatárs | Sopron (2025. 11. 20)
- Debug technikus (2025. 11. 20)
- Call center munkatárs (2025. 11. 20)
- Pénzügyi gyakornok (2025. 11. 20)
- Ügyfélszolgálati gyakornok (2025. 11. 20)
Partnereink hírei
- Katalin, Erzsébet: milyen téli időjárást jövendöl?
- Fekete hunyor gondozása – mit szeret, mit nem, és mire kell odafigyelni?
- Mitől kókadozik a vitorlavirág?
HR Blog oldalak
-
Borealis
Agilitás vagy túlélés? Hogyan építs, működtess és fejlessz adaptív szervezeti kultúrát a bizonytalan világban? 3.
Az első részben arról írtunk, hogyan lehet a szervezeti kultúrát tudatosan kialakítani, hogy az ne csupán reagáljon a...
-
ArkhaDOME
A stressz nem az ellenség – Új tudományos szemlélet a munkahelyi kihívások kezelésére
„A stressz elleni legnagyobb fegyverünk az a képességünk, hogy egyik gondolatot választhatjuk a másik helyett.” – William...
-
Qualified Facilitator®
Blended (whisky) program fogyaszd felelősséggel!
Amikor a résztvevő a tréninget egy jó whiskyhez hasonlítja…
Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?