Szerző: Polgár Zita
Megjelent: 2 éve

Milyen munkát válasszunk? Kulcs a hivatás megtalálásához

Az életünk jelentős részét munkával töltjük, amely hatással van a mindennapi közérzetünkre, hangulatunkra, az emberi kapcsolatainkra, sőt, még az egészségünkre is. Ezért nagyon nem mindegy, milyen foglalkozást választunk magunknak, ahogy az sem, milyen körülmények között dolgozunk, kik vesznek minket körül, illetve milyen vezetőnk van. Mi hiányzik a jó választáshoz? Hogyan találjunk olyan munkahelyet, foglalkozást, ahol élvezet lehet a munka? Polgár Zita, vezetői és önismereti mentor segít.

önismeret, munka-

A saját életemben többek között ezért is játszik nagyon fontos szerepet a hivatás, egykori fejvadászként pedig több ezer embert interjúztattam, és kérdeztem meg a munkával kapcsolatos álláspontjaikról. Nagyon szerettem megfigyelni, hogyan választanak maguknak munkát. A sok kérdés közepette feltűnt, milyen sokan nem tudnak válaszolni az olyan kérdésekre, amelyek rájuk irányultak: a képességeikre, a szükségleteikre, a motivációjukra, a céljaikra. Előfordult, hogy magasan képzett, pár éves munkatapasztalattal rendelkező jelöltek sem tudták igazán bemutatni magukat, és igencsak gondolkodniuk kellett az önmagukkal kapcsolatos kérdéseknél. Egy darabig meglepődtem ezen, hiszen ha belegondolunk, a munkakeresés során a „termék”, amit be kell(ene) tudnunk mutatni, mi magunk vagyunk. És ahhoz, hogy ezt sikerrel tegyük meg, alaposan ismernünk kellene magunkat. Arról nem beszélve, hogy a nekünk való foglalkozást is csak akkor leszünk képesek beazonosítani, ha rendelkezünk némi önismerettel. De mit is lenne érdemes tudnunk önmagunkról ahhoz, hogy olyan munkát választhassunk, amelyet nemcsak a „valamiből meg kell élni” szemlélettel, hanem lelkesedéssel, sőt szenvedéllyel tudunk végezni akár hosszabb időn át? Amely feltölt és nem lehúz minket, amelyben igazán hasznosnak érezzük magunkat.

Tisztában lenni önmagukkal

Akár alkalmazottként, akár vállalkozóként keressük a boldogulásunkat, csak akkor tudjuk megtalálni a nekünk való hivatást, ha tudjuk, kik vagyunk, és merre tartunk. 

Ugyanakkor azt látom, hogy ennek a két dolognak a megválaszolása okoz a legtöbb fejtörést az emberek számára. A társadalmi elvárásoknak való megfelelés, az esetleges szülői nyomás, illetve minta, valamint a már a gyerekkorban belénk épült hitrendszerek mind-mind blokkolják azt, hogy elinduljunk befelé, és kiderítsük, miben is vagyunk igazán jók, miben rejlik a mi tehetségünk. „Tanulj, hogy legyen belőled valaki!”, „a munka kötelesség”, „ebből nem lehet megélni”. Csak néhány példa a sok-sok kívülről érkező állításból, amelyek aztán belső meggyőződéssé, hitrendszerré kövülnek bennünk. És minél jobban internalizáljuk ezeket, annál inkább meghatározzák a munkával kapcsolatos hozzáállásunkat és választásainkat. 

Az iskolarendszer sem kifejezetten támogatja az ifjúkori önfelfedezést és azon fontos tulajdonságaink megismerését, amelyek akár már kisgyerekkorban is ott voltak velünk, és folyamatosan meg akarnak nyilvánulni. Sok esetben inkább elnyomjuk őket, és mire végzőssé válunk, lehet hogy jó tanulmányi eredményekkel rendelkezünk, tele van a fejünk sok tudománnyal, lexikális tudással, csak épp azt nem tudjuk megmondani, milyenek is vagyunk. Aztán ennek gyakori következménye, hogy végül keresünk magunknak egy „racionális” foglalkozást.

Igen ám, de ezek a logikus választások, nem mindig a legjobbak a számunkra, és még ha anyagilag jól is járunk velük, lehet hogy sok lemondással járnak.

Számos embert látok kínlódni a munkájával kapcsolatban: gyakran számolnak be arról, hogy nagy a nyomás, sok a stressz, a felettes egy hajcsár, és a dolgos mindennapok korántsem adnak annyi energiát, mint amennyi elvesznek, értelmetlennek érzik a mindennapi „robotot”. Rengetegen sodrónak csupán a munkájukban, kitartva a végsőkig egy szakmában, egy munkahelyen, amelyben aztán egyre nagyobb rabságot élnek meg. Holott a munka lehet a kiteljesedés egyik forrása is. Ehhez pedig nagyon fontos lenne alaposan ismernünk, hogy milyen képességek rejlenek bennünk, milyen tulajdonságainkat akarjuk kamatoztatni, melyek a főbb (szakmai) érdeklődési területeink, mire van szükségünk ahhoz, hogy produktívan tevékenykedjünk, és mikor érezzük magunkat motiváltnak. Ezen kérdések megválaszolása ugyanis lehetőséget adhat számunkra a tudatos munkataláláshoz, mert kijelölik az irányt.

Polgár Zita

Polgár Zita

Állást keresel vagy haladást?

Az álláskeresésbe a mai napig sokan úgy vágunk bele, hogy egyenesen az iskolapadból „kiesve”, vagy épp az előző munkahellyel való elégedetlenségünk által feszülve, érezzük a nyomást, hogy egy (másik) munkát találjunk. Így hát gyorsan elkezdünk hirdetésekre jelentkezni, aztán igyekszünk megfelelni az interjún. Előtte napokig az internetet bújjuk, hogy megtudjuk, milyen a jó önéletrajz, hogyan kelthetünk jó benyomást, hogyan szerepelhetünk jól az interjún. Csak épp azzal nem foglalkozunk, ami a legfontosabb lenne: önmagunkkal. A mai napig azt látom a munkát kereső embereken, hogy kívülről befelé gondolkodnak. „Jaj, vajon hogyan lesz munkám?”, „Nem látom, hol lenne rám szükség?”, „Nincsen az állások közt semmi ígéretes”. Gyakori kijelentések arról, hogyan zárjuk be önmagunkat, és hisszük el, a saját korlátainkat.

Bizony kereshetünk állást egész álló nap, betanulhatjuk a „legjobb” interjú válaszokat, csak akkor lesz esélyünk nekünk való munkára bukkanni, ha összhangba kerülünk önmagunkkal. Ez azt jelenti, hogy nem egy külső ideális képnek akarunk megfelelni, nem azzal kezdünk, hogy eszeveszetten az állásokat bújjuk, hanem az önismeretet segítségül hívva tisztába kerülünk azzal, milyenek vagyunk, mit akarunk és miért. Majd eszerint választunk foglalkozást, és nézünk szét a munkaerőpiacon. Ezek után pedig sokkal könnyebb lesz felismernünk, mit is keresünk valójában, és magabiztosabban léphetünk a tettek mezejére. Ami nemcsak annyit jelent, hogy beállítjuk a hirdetési értesítéseket, hanem mozgósítjuk a kapcsolati hálónkat, és minden követ megmozgatva, tudatosan vágunk bele az áhított munka megtalálásába. Az interjún pedig nem sablon válaszokat adunk, hanem hitelesen mutatjuk be önmagunkat. Így a válaszaink azt tükrözik majd, akik valójában vagyunk. Továbbá felvállaljuk azt is, ahol tartunk, nem akarunk sem többnek, sem kevesebbnek látszani. Megosztjuk, miben akarunk fejlődni, tanulni, és képviseljük mindazon szükségleteinket is, amelyek elengedhetetlenek a jó teljesítményhez és az eredményességhez.

Alázat és kitartás nélkül csak álsiker van

Sokszor találkoztam azzal a jelenséggel, mikor valaki olyan babérokra akart törni, ahol még nem tartott. Tipikus példa, amikor előzetes munkatapasztalat nélkül valaki rögtön vezető akar lenni. A megalapozatlan elvárások és az azonnali, gyors sikerre való törekvés a mai kor egyik igen gyakori jellegzetességei, ugyanakkor az egyén türelmetlenségéről, valamint az alázat és a kitartás hiányáról tanúskodnak Márpedig a karrier-ranglétrán való feljebb jutáshoz az utóbbi kettőre nagy szükség van. Még akkor is, ha látunk olyan sajnálatos példákat is, amikor valaki valamilyen kerülőúton, nem megérdemelten jut magasabb pozícióba. Mégis, az az ember, akinek számít, hogy a sikere valódi legyen és olyan dolgokból eredjen, mint a szakmai hozzáértés, a gyarapodó eredmények és a folyamatos tanulásból eredő jártasság, nemcsak a munkában, hanem emberileg is elismerésnek fog örvendeni. Arról nem beszélve, hogy az utóbbi erkölcsi, morális sikert is jelent egyben, ami nagyon értékes dolog.

Méltó munkahelyet kell választani

Természetesen ehhez fontos az is, hogy az egyén olyan munkahelyet válasszon magának, ahol mindezt elismerik. Ezen a ponton ki kell emelnem, hogy e tekintetben bizony arról döntünk, hogy hova adjuk az értékes energiánkat. Fontos kérdés továbbá, hogy mik akarunk lenni: áldozatok vagy hősök? S bár manapság résen kell lenni, mert számos vállalat sajnos egyszerűen csak kizsákmányolni akarja a munkavállalókat, itt szeretném felhívni az egyén felelősségét is arra vonatkozóan, hogy mibe adja a beleegyezését. Ha egy munkahelyen csak eszköznek érzi magát a dolgozó, netán munkahelyi terrornak van kitéve, elengedhetetlen, hogy megvizsgálja, mi tartja benne ebben az ártalmas szituációban. Tapasztalatom alapján ennek a hátterében legtöbbször az egzisztenciális félelmeken túlmutató mélyebb lelki okok húzódnak meg, például önértékelési problémák, valamilyen alárendelődő mechanizmus, áldozati minta, amelyet az illetőnek érdemes szakember segítségével kimunkálnia magából. Nem szabad hagyni, hogy a munkahely a bántalmazás, az értéktelenség-érzés forrása maradjon, a jutalmazás és az elismerés helyett. A mentális egészségünk megtartása nagyon fontos, és a munkának erre óriási hatása van.

Lehet öröm a munka! Úgy hívják: hivatás

Létezik olyan munka, amiben önmagunk lehetünk, örömünket leljük és a saját tehetségünkkel másokat szolgálunk? A válaszom: igen! „Csináld amit szeretsz, szeresd amit csinálsz” – mondja Harvey Mackay. Nos, ez egy pofonegyszerűnek tűnő képlet, a megvalósításhoz azonban szükség van az önmagunkkal való elszánt szembenézésre. Ez nem könnyű, hisz rá fog mutatni a bennünk gyökerező hitrendszerekre, és megmutatja, milyennek látjuk önmagunkat. Sose csodálkozzunk azon, hogy mindig az fog velünk történni, amit igaznak fogadunk el. Például ha azt hisszük, hogy a munka csupán egy kötelesség, máris determináltuk a szóba jöhető lehetőségek körét: egy olyan munkát, amelyet nem élvezünk, ezért anyagilag sem fogunk benne gyarapodni. Ám ha értékesnek érezzük magunkat, akkor csakis olyan munkahelyet fogunk választani, ahol megbecsülnek minket.

És van még valami: „Az emberek ritkán érnek el sikert abban, amit nem élvezettel csinálnak.” – mondja Goethe. Ha jobban belegondolunk ez még logikus is: amivel szívesen foglalatoskodunk, az iránt jellemzően lelkesedést érzünk, és ami iránt lelkesedést érzünk, azt könnyebben és gyorsabban sajátítjuk el, illetve szívesen tökéletesítjük. És ha ezek mellé még jól ismerjük a természetes (istenadta) adottságainkat, és az önértékelésünk is a helyén van, minden adott ahhoz, hogy akár alkalmazottként, akár vállalkozóként olyan hivatást válasszunk magunknak, amelyben önazonosak vagyunk, amellyel másokat szolgálni tudunk, és amely minden téren gyarapodást hoz számunkra. Így lehetünk igazán az embertársaink és a világ javára is.

Polgár Zita vezetői és önismereti mentor

Nyitókép: Laura Chouette on Unsplash

  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Milyen az igazi emberközpontú munkahely?

Bár sok cég vallja magáról, hogy emberközpontú, legyen szó, akár az ügyfelekről vagy a munkavállalókról, és valószínűleg bizonyos folyamataik... Teljes cikk

Mi leszel, ha nagy leszel? - miért céltalanok a mai fiatalok és mit tehetünk ellene?

Hogyan vált a fiatalkori céltalanság társadalmi jelenséggé és mit tehetünk ellene? Mennyiben hibás a közösségi média? Ez az cikk segíthet a... Teljes cikk

Így lehet sikeres a karrierváltás 40-en túl

Mely lépések kulcsfontosságúak ahhoz, hogy aki középkorúként karrierváltásra adja a fejét egy biztosan kifizetődő új irányt válasszon? A... Teljes cikk