Minden negyedik munkavállalónál kockázat a stressz

Az Európai Munkavédelmi Ügynökség adatai szerint az Európai Unióban évente 136 milliárd euró, ezen belül Magyarországon kb. 440 milliárd forint, azaz a 4-es metró árával azonos nagyságrendű érték vész el a nem, illetve nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok 50-60 százalékáért felelős.

Az EU-OSHA 36 ezer vállalat megkérdezésével elvégzett korábbi felmérése szerint a munkabaleseteket követően a munkahelyi stressz a második legnagyobb kockázati tényező, amely az unió aktív korú népességének 28 százalékát, azaz 56 millió munkavállalót, a több mint 4 millió magyar munkavállalóból pedig közel 1,1 millió főt érinthet közvetlenül.

Táppénzre sem merünk menni

2005 és 2013 között Magyarországon 37,4 millióról 19,8 millióra csökkent a táppénzen töltött napok száma annak ellenére, hogy a foglalkoztatottság emelkedésével bővült a jogosultak köre. Azonban a táppénzes adatok arra nem világítanak rá, hogy a dolgozók 32 százaléka félti a munkahelyét, 26 százalékuknál pedig nem megoldott a helyettesítés, ezért nem élnek a táppénz lehetőségével. Minden tizedik munkavállalót pedig a bevételkiesés kényszerít arra, hogy akkor is dolgozzon, ha beteg. A jelenség negatív következménye nemcsak az egyén teljesítménycsökkenésében mutatkozik meg, hanem például influenzajárvány idején akár egész részlegek munkáját visszavetheti.

Egy hét a munkavédelemért

Minden év 43. hetében, idén október 19–23. között rendezik meg az Európai Munkavédelmi Hetet, amely az EU-OSHA „Egészséges munkahelyek” kampánysorozatának egyik legfontosabb eseménye. Ezen a héten Európa-szerte több száz figyelemfelhívó eseményt, konferenciákat, kiállításokat, versenyeket szerveznek. A rendezvénysorozatban összesen 31 ország vesz részt. Az események fókuszában idén, az előző évhez hasonlóan, ismét a munkahelyi pszichoszociális kockázatok és a distressz egészségi és gazdasági hatásaira vonatkozó figyelemfelhívás áll.

Magyarországon a nemzetközi hét alkalmából rendezett sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a 89/391/EGK keretirányelv alapján a munkavédelmi törvény teszi kötelezővé a munkáltatók számára a munkahelyi kockázatok kezelését, ideértve a pszichoszociális kóroki tényezőket is. A törvényi kötelezettség mellett azonban minden munkáltató saját érdeke is a munkahelyi stressz kezelése, hiszen a növekvő, munkavállalókkal kapcsolatos költségek és a termelés csökkenése rosszabb hatással lehet az eredményekre, ha nem kezeljük a problémát, mint amennyit a sikeres prevencióra és megoldásokra szükséges fordítani.

Mi a munkahelyi stressz következménye?

A munkavállalók egyéni fizikai, idegrendszeri és pszichológiai adottságaiknak megfelelően képesek a munkavégzés terhelő hatásait ellensúlyozni, illetve megfelelő határok között tartani. A szerencsésebb alkatú dolgozók jobban tudnak alkalmazkodni a stresszt okozó munkahelyi tényezőkhöz, könnyen lesöprik magukról a negatív érzelmi hatásokat, mások viszont akár bele is rokkanhatnak ezekbe, ugyanis a stressz nyomán kialakuló betegségek is egyéni hajlamtól függenek. Bizonyos viselkedési és magatartási zavarok – mint például a feledékenység vagy a koncentrációs képesség romlása – szintén a stressznek tudhatók be, és ezek nemcsak az egészséget, hanem a munkavégzés biztonságát is veszélyeztetik, mert növelik a hibázás lehetőségét, így akár a munkabalesetek számát is. A munkahelyi problémák továbbá hatással vannak a magánéletre is, mert okai lehetnek a családi és baráti kapcsolatok leépülésének. Szintén gyakori, hogy az egyén nem megoldja a helyzetet, hanem különböző addiktív anyagok (alkohol, cigaretta, drog) használatával próbál enyhülést találni.

Mit tehet a stressz ellen a munkáltató?

A munkáltatónak nemcsak a stressz következtében munkából kiesett napok nagy száma miatt kell foglalkoznia a kockázatokkal, hanem jogszabály is kötelezi erre, mégis nehéz a probléma kezelése az információhiány és a sok elhallgatás miatt. A pszichoszociális kockázatok kialakulását a munkahelyi igénybevétel és a nyomás csökkentését célzó átszervezéssel lehet megelőzni, de megoldás lehet az is, ha a munkáltatók meghallgatással, tanácsadással segítenek a munkavállalóknak. Egyes vállalatok konfliktuskezelési technikák oktatásával küzdenek a problémával, míg máshol a túlzottan hosszú vagy a rendszertelen munkaidő lehetőségét minimalizálják. Más cégeknél a függőségek (dohányzás, alkohol, kábítószerek) megelőzésével kapcsolatos ismeretterjesztéssel hívják fel figyelmet a stressz kezelésének fontosságára, míg van, ahol a tudatos táplálkozást, valamint a munkaidőn kívüli sporttevékenységeket népszerűsítik ugyanezen céllal.

Csak a bírságot kerülnék el

Az EU-OSHA felmérésének eredménye azt mutatja, hogy a munkahelyek 85 százaléka munkavédelem kérdésével elsősorban a munkavédelmi felügyelőség bírságainak és szankcióinak elkerülése, illetve a jogi kötelezettségeknek való megfelelés miatt foglalkoznak. Jogkövető magatartásuk motiváló tényezőinek sorában ezután a szervezet jó hírének megőrzése (72 százalék), a munkavállalók elvárásainak való megfelelés (61 százalék) következik. A munkavédelemre értékteremtő tevékenységként, vagyis a termelékenység növelésének eszközeként pedig csak a cégek alig több mint fele (51 százalék) tekint.