Minden ötödik álláshirdetés diszkriminatív

A telefonos diszkriminációtesztelés során a munkaerő-felvétel első lépcsőjében, a jelentkező és a hirdetést feladó munkáltató vagy annak képviselőjének első kapcsolatba kerülésekor mérték és hasonlították össze a diszkrimináció előfordulásának gyakoriságát.

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a vizsgált állások többségét erőteljes nemi szegmentáltság jellemzi: sokkal nagyobb az igény a női pultosokra, pincérekre, pénztárosokra, bolti eladókra, varrónőkre és virágkötőkre, tele-marketingesekre és ügynökökre, mint a férfiakra; valamint keresettebbek a fiatalabbak, mint az idősebbek. A tesztelt hirdetések 27 százaléka tartalmazott diszkriminatív kitételt: ezeknek több mint fele kizárólag nemi, minden ötödik életkori, és a fennmaradó egyötöd a nemi és életkori kitételek kombinációját tartalmazta: (például "fiatal hölgyet".)

A kutatók az elutasítás két formáját különböztették meg. Nyílt elutasításként értékelték azt a munkáltatói reakciót, amikor a munkaadó egyértelműen megmondta, hogy az elutasítás oka a szóban forgó védett tulajdonság (azaz, hogy az illető roma, kisgyermekes, középkorú férfi vagy középkorú nő), ennek mértéke a középkorú férfiak esetében kiemelkedő, az átlagos csaknem háromszorosa. Ezzel szemben rejtett elutasításként értelmezték azokat a munkáltatói viselkedésmintákat, amikor a munkáltató nem a védett tulajdonságra hivatkozva utasította el a jelentkezőt, hanem attól független okot nevezett meg; vagy konkrét okot nem nevezett meg, de átalakult a viselkedése: megváltozott a hanghordozása, a hangneme, a beszédstílusa vagy sóhajtott illetve szünetet tartott válasza előtt. A roma nők és férfiak - a nem roma nőkhöz hasonlóan - az átlagot valamelyest meghaladó mértékben tapasztalták a rejettt elutasítás különböző megjelenési formáit.

Személyes találkozóra legnagyobb arányban a nem roma nőket (61 százalék) és a roma nőket (62 százalék) hívták, valamint visszahívást vagy önéletrajzot leginkább a 45 év feletti nőktől (33 százalék), illetve a roma férfiaktól (32 százalék) kértek a munkáltatók.

Bár többségében voltak a roma származásra adott pozitív vagy elfogadó munkáltatói reakciók (például "a származás nem probléma, ha megfelelő végzettséggel rendelkezik" vagy "nem probléma, a teljesítmény a lényeg") a telefonos tesztelés során néhány esetben előfordult, hogy a munkáltató vagy annak képviselője már a beszélgetés elején, a nyilvánvalóan roma név hallatán letette a telefont, illetve kendőzetlenül megmondta, hogy az állás betöltése szempontjából a roma származás gondot okoz (például "ha roma, akkor nem aktuális" vagy "így alakult, hét év alatt még soha sem volt roma dolgozó. Probléma is, meg nem is.")

A NEKI öt esetben közérdekű igényérvényesítést kezdeményezett az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt.