Mire számítsunk, ha munka nélkül maradunk?

Többnyire hosszú ideig munka nélkül maradnak azok, akik elveszítik az állásukat - legalábbis ezt mutatják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, amelyek szerint a munkanélküliek 46,9 százaléka egy éve vagy annál régebben keres állást. A munkanélküliség átlagos időtartama több mint 17 hónap, azaz aki elveszíti az állását, valószínűleg másfél évig nem talál helyette másikat. További rossz hír az álláskeresőknek, hogy jelenleg 10 százalék feletti a munkanélküliségi ráta, azaz nem csak a munkaügyi hivatalban, hanem az állásinterjúkon is hosszú sorokra kell számítani. Nem véletlen tehát, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján olyan menüponttal is találkozhatunk, amely a külföldi munkavállalást szorgalmazza.

A munkanélküliség ideje alatt ráadásul állami segítségre is csak alig lehet számítani, miután az álláskeresőknek biztosított juttatásokat alaposan megnyirbálták. Korábban ugyanis még kilenc hónapig járt a munkanélküli-segély, ma azonban csak három hónapig folyósítják, ráadásul szigorú szabályokhoz is kötik. Munkanélküliségi járadék néven csak az kaphat segítséget az államtól, aki a munkanélkülivé válását megelőző három évben legalább 360 napot dolgozott. Ebben az esetben viszont csak 36 napig kaphatja a járadékot, ahhoz, hogy a maximális időtartamot, azaz a három hónapot kihasználja, három évig folyamatosan dolgoznia kell. Kedvező viszont, hogy a jogosultsági időbe beleszámít a munkaviszony mellett a közfoglalkoztatás keretében végzett munka, valamint az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenység is.

Az álláskeresési járadék összegét a munkaerő-piaci járulékalap havi átlaga alapján számolják ki. Ennek az egy napra eső összegének a 60 százaléka lesz az álláskeresési járadék napi összege, ez azonban nem lehet több a napi minimálbérnél, azaz 3100 forintnál.

Hosszabb ideig tartó, ám még ennél is szerényebb juttatásra számíthatnak azok, akik legfeljebb öt évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt veszítik el a munkájukat. Ők ugyanis álláskeresési segélyben részesülhetnek abban az esetben, ha kimerítették az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát, valamint ha rendelkeznek az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. Ennek a juttatási formának az az előnye, hogy addig folyósítható, amíg a munkanélküli nem szerez jogosultságot az öregségi nyugdíjra. Összege azonban elenyésző, csak a minimálbér 40 százaléka, azaz havonta 37 ezer forint.

Ennél is kevesebbet kap viszont az a munkanélküli, akinek még messze vannak a nyugdíjas évei, viszont már lejárt a jogosultsága az álláskeresési járadékra. Ebben az esetben úgynevezett foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülhet (korábban rendelkezésre állási támogatásnak nevezték), amelyet az idei évtől 22 800 forintra vittek le a korábbi 28 500 forintról. Természetesen ez az összeg messze elmarad a létminimum értékétől, amely a KSH adatai szerint tavaly 83 941 forint volt. Ennyi pénz biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény - a társadalom adott fejlettségi szintjén alapvetőnek minősülő - szükségletek kielégítését.

Napi több óra utazás - megéri?

A munkaügyi hivatalok természetesen elvárják az együttműködést, így nem lehet szabadon válogatni a felkínált munkahelyek között. Az állásajánlatot akkor tekinti a hivatal megfelelőnek, ha az álláskereső az adott munkát az egészségi állapota szerint el tudná végezni, a várható kereset eléri a kötelező legkisebb munkabér összegét, illetve ha a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel -történő oda- és visszautazás ideje nem haladja meg a három órát. (Tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két óra a limit.)

Az ősszel életbe lépő jogszabály szerint viszont lakhatási támogatást kaphatnak azok, akiket a munkaügyi kirendeltségek legalább három hónapja álláskeresőként tartanak nyilván és lakhelyüktől legalább 100 kilométerre lévő munkahelyen vállalnak munkát. A másfél évig adható támogatásra jogosultak lehetnek a pályakezdők és a csoportos létszámleépítésben érintettek is, ha bruttó 279 ezernél kevesebbet keresnek. Az első hat hónapra 100 ezer, a második fél évre 60 ezer, míg a harmadikra 40 ezer forint jár, ebből a bérleti díj és a rezsiköltség finanszírozható.

Az álláskeresési járadék folyósítási ideje alatt nem lehet a munkanélkülit közmunkára küldeni, a három hónap lejárta után viszont már a közfoglalkoztatási jogviszonnyal létesített munka is "megfelelőnek" számít.

Biztosítás munkanélküliség esetére - kiegészítésnek jó lehet

Havi néhány ezer forint ráfordítással ugyanakkor jelentősen növelhető a keresésképtelenség idején felvehető pénz összege. Csillagászati összegekre még ebben az esetben sem lehet számítani, de egy 3-4 ezer forintos biztosítás a munkanélküliség első 6-9 hónapja alatt 80-90 ezer forintot adhat az álláskeresési járadékon felül. (Az előre megállapított havi juttatás csak abban az esetben jár, ha nem közös megegyezéssel mondanak fel a munkavállalónak.)

A biztosítás előnye, hogy betegség esetén is igénybe vehető, táppénz esetén viszont csak a munkanélküliség esetére megállapított pénznek a fele jár. A biztosítás megkötésének azonban viszonylag szigorú szabályai vannak: többnyire csak 22 és 54 év közötti aktív munkavállalóknak szólnak az ajánlatok, akik jelenlegi munkáltatójánál legalább egy éve folyamatos, legalább heti 30 órás alkalmazásban állnak, valamint határozatlan munkaviszonnyal rendelkeznek. Természetesen a biztosítás megkötése után van némi türelmi idő - többnyire három hónap -, így aki érzi, hogy rosszul áll a szénája a cégénél, nem "menekülhet" biztosított munkanélküliségbe.