Mit adnak el nekünk a bevándorlók?
A program húsz külföldi résztvevője közül van, aki a magyar piacban gondolkodik, de elkészült honlapjaikat nézve mind angol nyelvűek, és a résztvevők többsége nem beszél magyarul. Vagyis a Magyarországon megvalósuló uniós program célja nem az, hogy itteni röghöz kössenek USA-ból jött, orosz, iráni embereket.
Iman Mirmazloum prémium minőségű gyógyteákhoz talált befektetőket
A támogatást nem menekültek kapják, hanem azok, akik jogszerűen tartózkodnak Magyarországon (hogy kik lehetnek, lásd keretes írásunkat). A külföldieket elsősorban személyes kapcsolatain keresztül vonzotta be a Szubjektív Értékek Alapítvány, mivel nem ez az első migrációs projektjük.
A „Saját Erőből” című migránsokkal foglalkozó projektet igazgató alapítványtól tudjuk, hogy a jelentkezők közül nem mindegyikük tudta, hogyan tudna saját lábára állni. Ezért megpróbálták kézzel foghatóvá tenni, hogy mire van szükség ehhez, és néhány dolgot közösen valósítottak meg: üzleti tervet és prezentációt készítettek, logókat terveztek. Eljuttatták őket arra a szintre, hogy innentől befektetőket kereshetnek maguknak, akik erre késztetést éreznek.
Az Európai Integrációs Alap támogatásával, a Belügyminisztérium keresztül megvalósult program nagyságrendileg 20 millió forintból jött létre, és az együtt töltött egy év alatt a magyar politikai hangulat nem befolyásolta a támogatási folyamatot, de „nem vagyunk elragadtatva, hogy a közbeszéd a bevándorlók ellen hangolja a társadalmat” – mondta el Dominus Ákos, a Szubjektív Értékek Alapítvány programigazgatója.
Volt performance is
Jó, ha van társadalmi tőke
A résztvevők munkaerő-piaci fejlesztéséről is írtak terveikben, de ez másodlagos cél, ennél fontosabb, hogy vállalkozóként tudjanak érvényesülni. Dominus Ákos, a Szubjektív Értékek Alapítvány programigazgatója elmondta, hogy a húszból csak a töredéke lesz vállalkozó, de az itt megtanult dolgokat az életben mindannyian hasznosítani fogják. Azokat az európai kultúrkörben elfogadott készségeket és tulajdonságokat igyekeztek fejleszteni, amik hasznosak a vállalkozáshoz: pl. interperszonális készségek, optimizmus, önbizalom, társadalmi tőke megalapozása, eredményességre törekvés. Persze kérdés, hogyan épít valaki társadalmi tőkét, mely magába foglalja az információkat, ötleteket, üzleti lehetőségeket és a pénzügyi tőkét, személyes és üzleti hálózatokat. Akinek gyarapszik, az jól tájékozott, kreatívabb, hatékonyabb, jobb problémamegoldó képességű emberré válik egyszer.
Dominus szerint elsősorban a vállalkozó kedvet és a kommunikációs készségeket segítettek kibontakoztatni. Ezt bizonyították ott jártunkkor, amikor prezentációjukkal mutatták be.
A többség eladja magát. Van, aki pólókat készít Budapest felirattal, mert piaci rést fedezett fel a gagyi népművészet utánzatok és a lánchidas megoldások között. Más orosz-európai kapcsolatokat támogatna, megint más azt, hogy az itteni orosz közösség eligazodjon a magyar egészségügyben. Egy iráni gyógynövényteákat adna el a Daily Herbs projektjében. Hatásos volt a performance-művésznő prezentációja is.
Annie Carr, akinél három zöldségért is lehet tanulni
A legdinamikusabb egy vérbeli kommunikátor, Annie Carr amerikai nyelvtanár volt. Az „Angol, na?” módszerrel kártyákkal, diskurálással töltik az időt, és közösségben fejlődnek a nyolcadik kerületben. És Annie-nél nem csaj napidíjért lehet tanulni: három (lehetőleg saját nevelésű zöldségért), egy jó könyvért vagy két adag rostélyosért is részt lehet venni a képzésen.
Iman Mirmazloum prémium minőségű gyógyteákhoz talált befektetőketA támogatást nem menekültek kapják, hanem azok, akik jogszerűen tartózkodnak Magyarországon (hogy kik lehetnek, lásd keretes írásunkat). A külföldieket elsősorban személyes kapcsolatain keresztül vonzotta be a Szubjektív Értékek Alapítvány, mivel nem ez az első migrációs projektjük.
A „Saját Erőből” című migránsokkal foglalkozó projektet igazgató alapítványtól tudjuk, hogy a jelentkezők közül nem mindegyikük tudta, hogyan tudna saját lábára állni. Ezért megpróbálták kézzel foghatóvá tenni, hogy mire van szükség ehhez, és néhány dolgot közösen valósítottak meg: üzleti tervet és prezentációt készítettek, logókat terveztek. Eljuttatták őket arra a szintre, hogy innentől befektetőket kereshetnek maguknak, akik erre késztetést éreznek.
Az Európai Integrációs Alap támogatásával, a Belügyminisztérium keresztül megvalósult program nagyságrendileg 20 millió forintból jött létre, és az együtt töltött egy év alatt a magyar politikai hangulat nem befolyásolta a támogatási folyamatot, de „nem vagyunk elragadtatva, hogy a közbeszéd a bevándorlók ellen hangolja a társadalmat” – mondta el Dominus Ákos, a Szubjektív Értékek Alapítvány programigazgatója.
Az Európai Integrációs Alap a harmadik országok állampolgárainak beilleszkedését segíti. Vagyis azokét, akik nem az Európai Unió tagállamaiból jöttek. Támogatja a különböző gazdasági, társadalmi, kulturális, vallási, nyelvi és etnikai hátterű harmadik országbeli állampolgárok beilleszkedését az európai társadalmakba. Támogatást kaphatnak azok, akik három hónapot meghaladó tartózkodási jogcímmel rendelkeznek, és jogszerűen tartózkodnak Magyarországon, ideértve a befogadottakat is, kivéve a menedékjogról szóló törvény hatálya alá tartozó személyeket (menedékjogot kérő, menekült, oltalmazott, menedékes).
Volt performance isJó, ha van társadalmi tőke
A résztvevők munkaerő-piaci fejlesztéséről is írtak terveikben, de ez másodlagos cél, ennél fontosabb, hogy vállalkozóként tudjanak érvényesülni. Dominus Ákos, a Szubjektív Értékek Alapítvány programigazgatója elmondta, hogy a húszból csak a töredéke lesz vállalkozó, de az itt megtanult dolgokat az életben mindannyian hasznosítani fogják. Azokat az európai kultúrkörben elfogadott készségeket és tulajdonságokat igyekeztek fejleszteni, amik hasznosak a vállalkozáshoz: pl. interperszonális készségek, optimizmus, önbizalom, társadalmi tőke megalapozása, eredményességre törekvés. Persze kérdés, hogyan épít valaki társadalmi tőkét, mely magába foglalja az információkat, ötleteket, üzleti lehetőségeket és a pénzügyi tőkét, személyes és üzleti hálózatokat. Akinek gyarapszik, az jól tájékozott, kreatívabb, hatékonyabb, jobb problémamegoldó képességű emberré válik egyszer.
Dominus szerint elsősorban a vállalkozó kedvet és a kommunikációs készségeket segítettek kibontakoztatni. Ezt bizonyították ott jártunkkor, amikor prezentációjukkal mutatták be.
A többség eladja magát. Van, aki pólókat készít Budapest felirattal, mert piaci rést fedezett fel a gagyi népművészet utánzatok és a lánchidas megoldások között. Más orosz-európai kapcsolatokat támogatna, megint más azt, hogy az itteni orosz közösség eligazodjon a magyar egészségügyben. Egy iráni gyógynövényteákat adna el a Daily Herbs projektjében. Hatásos volt a performance-művésznő prezentációja is.
Annie Carr, akinél három zöldségért is lehet tanulniA legdinamikusabb egy vérbeli kommunikátor, Annie Carr amerikai nyelvtanár volt. Az „Angol, na?” módszerrel kártyákkal, diskurálással töltik az időt, és közösségben fejlődnek a nyolcadik kerületben. És Annie-nél nem csaj napidíjért lehet tanulni: három (lehetőleg saját nevelésű zöldségért), egy jó könyvért vagy két adag rostélyosért is részt lehet venni a képzésen.
A karizmatikus kisugárzás tanulható lenne... ? A karizma körül kialakult mítosz abból ered, hogy ez a képesség velünk születik.
Jön a home office sorozat az "új normálisról"?