Mit adnak el nekünk a bevándorlók?

A program húsz külföldi résztvevője közül van, aki a magyar piacban gondolkodik, de elkészült honlapjaikat nézve mind angol nyelvűek, és a résztvevők többsége nem beszél magyarul. Vagyis a Magyarországon megvalósuló uniós program célja nem az, hogy itteni röghöz kössenek USA-ból jött, orosz, iráni embereket.
Iman Mirmazloum prémium minőségű gyógyteákhoz talált befektetőket
A támogatást nem menekültek kapják, hanem azok, akik jogszerűen tartózkodnak Magyarországon (hogy kik lehetnek, lásd keretes írásunkat). A külföldieket elsősorban személyes kapcsolatain keresztül vonzotta be a Szubjektív Értékek Alapítvány, mivel nem ez az első migrációs projektjük.

A „Saját Erőből” című migránsokkal foglalkozó projektet igazgató alapítványtól tudjuk, hogy a jelentkezők közül nem mindegyikük tudta, hogyan tudna saját lábára állni. Ezért megpróbálták kézzel foghatóvá tenni, hogy mire van szükség ehhez, és néhány dolgot közösen valósítottak meg: üzleti tervet és prezentációt készítettek, logókat terveztek. Eljuttatták őket arra a szintre, hogy innentől befektetőket kereshetnek maguknak, akik erre késztetést éreznek.

Az Európai Integrációs Alap támogatásával, a Belügyminisztérium keresztül megvalósult program nagyságrendileg 20 millió forintból jött létre, és az együtt töltött egy év alatt a magyar politikai hangulat nem befolyásolta a támogatási folyamatot, de „nem vagyunk elragadtatva, hogy a közbeszéd a bevándorlók ellen hangolja a társadalmat” – mondta el Dominus Ákos, a Szubjektív Értékek Alapítvány programigazgatója.


Volt performance is
Jó, ha van társadalmi tőke

A résztvevők munkaerő-piaci fejlesztéséről is írtak terveikben, de ez másodlagos cél, ennél fontosabb, hogy vállalkozóként tudjanak érvényesülni. Dominus Ákos, a Szubjektív Értékek Alapítvány programigazgatója elmondta, hogy a húszból csak a töredéke lesz vállalkozó, de az itt megtanult dolgokat az életben mindannyian hasznosítani fogják. Azokat az európai kultúrkörben elfogadott készségeket és tulajdonságokat igyekeztek fejleszteni, amik hasznosak a vállalkozáshoz: pl. interperszonális készségek, optimizmus, önbizalom, társadalmi tőke megalapozása, eredményességre törekvés. Persze kérdés, hogyan épít valaki társadalmi tőkét, mely magába foglalja az információkat, ötleteket, üzleti lehetőségeket és a pénzügyi tőkét, személyes és üzleti hálózatokat. Akinek gyarapszik, az jól tájékozott, kreatívabb, hatékonyabb, jobb problémamegoldó képességű emberré válik egyszer.

Dominus szerint elsősorban a vállalkozó kedvet és a kommunikációs készségeket segítettek kibontakoztatni. Ezt bizonyították ott jártunkkor, amikor prezentációjukkal mutatták be.

A többség eladja magát. Van, aki pólókat készít Budapest felirattal, mert piaci rést fedezett fel a gagyi népművészet utánzatok és a lánchidas megoldások között. Más orosz-európai kapcsolatokat támogatna, megint más azt, hogy az itteni orosz közösség eligazodjon a magyar egészségügyben. Egy iráni gyógynövényteákat adna el a Daily Herbs projektjében. Hatásos volt a performance-művésznő prezentációja is.
Annie Carr, akinél három zöldségért is lehet tanulni
A legdinamikusabb egy vérbeli kommunikátor, Annie Carr amerikai nyelvtanár volt. Az „Angol, na?” módszerrel kártyákkal, diskurálással töltik az időt, és közösségben fejlődnek a nyolcadik kerületben. És Annie-nél nem csaj napidíjért lehet tanulni: három (lehetőleg saját nevelésű zöldségért), egy jó könyvért vagy két adag rostélyosért is részt lehet venni a képzésen.