Nagycsalád kontra megélhetés és karrier - úton a megoldás?

Az intézkedések sajnos egyelőre nem tekinthetők meg semmilyen hivatalos forrásból, így igen nehéz a részleteket illetően véleményt alkotni - hívta fel a figyelmet Keveházi Katalin, a Jól-lét Alapítvány vezetője. Hozzátette: az egyértelmű, hogy a kormányzat a gyermekek számának növekedését tűzte ki céljául, és nem is leplezett társadalmi elvárásként a hagyományos nemi szerepek, az anyaság, a gondozói tevékenységek ellátása felé tereli a nőket. Ezt jelzi a szülési prémiumnak tekinthető egyszeri anyasági támogatás megemelése. Mivel első gyermeküket a nők egyre később szülik, és emiatt kevesebb idejük marad további gyermekek vállalására, továbbá mert az eddigi támogatások által preferált nagycsaládosok körének bővítése kizárólag az egy- és kétgyermekesek számának növelésén keresztül vezet - a 3. gyermek megszületését megelőzi az elsőé és a másodiké -, a kormányzat mostani intézkedései a fiatalokat célozzák, illetve szélesebb kör számára is elérhetővé teszik a kedvezményeket.

Vida Ágnes vállalkozásfejlesztési tanácsadó a HR Portálnak nyilatkozva kiemelte: egy átlagos magyar család ma legfeljebb 1-2 gyermeket vállal. Ennek a fő oka a létbizonytalanság, az, hogy a szülők számára 5-10 év, mire megteremtik a gyermekvállaláshoz szükséges feltételeket, ami elsősorban a megfelelő lakást jelenti. Az új, tervezett intézkedések az alapproblémát nem oldják meg, azonban segítséget jelentenek azoknak, akik még a tanulmányaik alatt vagy rögtön utána vállalnak gyermeket, illetve azoknak, akik eddig a gyed elvesztése miatt nem mertek testvért vállalni, vagy visszatértek a két gyermek születése között dolgozni, hogy a második gyermek után is a fizetésüknek megfelelő gyed összeget kapják.

A kormány tervei

Mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, kiterjesztenék a családi adózást, másfél-kétszeresére növelnék a szociálpolitikai támogatást, rugalmas gyedet vezetnének be, a tanulmányokat is beszámítanák a gyerekvállalásba, tovább járna az adókedvezmény a munkavállaló kismamák után - legalábbis ezek a részletek láttak napvilágot a népességpolitikai intézkedéscsomagból.

Keveházi Katalin szerint az ösztönzés, mint tény, a kedvezményezett munkavállalói csoportok számára elméletileg kedvező. Ugyanakkor hangsúlyozta: tudni kell, a pályakezdés előtt gyermeket vállaló fiatal nő munkaerő-piaci esélyei kortársaikénál kedvezőtlenebbek, a szakmai háttérrel nem rendelkező kisgyermekes nők megbecsültsége igen alacsony. Ezen a munkahelyvédelmi akcióterv kedvezményei némileg segítenek, hiszen abban a vállalati körben, ahol a bérköltség aránya az operatív költségeken belül magas, ott ösztönözheti a kisgyermekesek visszavételét, foglalkoztatását. Ugyanakkor mivel ez a célcsoport más munkavállalói csoportokkal versenyzik az álláshelyekért, azon a munkahelyen, ahol nem volt alkalmuk bizonyítani, továbbra is hátrányban lesznek a családi kötelezettségektől mentes jelöltekkel. Így például a felmondási védelem megszüntetése az akcióterv előnyeit összességében negatívba fordítja - ez az alapítvány egy multi cégek körében végzett tavaszi felmérésétől ki is derült. A munkáltatók ugyanis sokkal inkább az alkalmasságot és a rendelkezésre állást tekintik a kiválasztás szempontjának, és kevésbé a 28 500 forintos elérhető megtakarítást.

Érvek és ellenérvek

Ami a rugalmas gyermekgondozási ellátásokat illeti, a hazai anyasági ellátásokat sok országban igen nagyvonalúnak tekintik. A rugalmasság, amennyiben a munkaerőpiactól való elszakadás mértékét csökkenti, és pályaújrakezdésre ösztönöz, mindenképpen előnyös, különösen, ha például az igénybevehetőség kombinálható a munkaidővel, ha az érintett szülő nem válik kiszolgáltatottá a gyermekvállalás miatt, ha a rugalmasság kereteinek kialakításában együtt tud működni a munkaadóval, és különösen, ha nem kizárólag a nők veszik az ellátásokat igénybe, hanem a szülői szerepeket megoszthatják egymással a szülők.

Ugyanakkor Vida Ágnes szerint ma egyértelműen elmondható, hogy a gyermekvállalás megtöri a nők karrierjét. Visszatérve a munkaerőpiacra még ugyanolyan végzettséggel és ugyanakkora tapasztalattal is kevesebbet keresnek, mint férfi kollégáik. Már, ha vissza tudnak térni egyáltalán, ugyanis a munkáltatók nem szívesen alkalmaznak kisgyermekes anyákat, számtalan esetben lehet ilyen tapasztalatokat hallani. Az anyák is átgondolják a lehetőségeiket a gyermekvállalást követően: sok munkahelyen van túlóra, vagy az óvoda-iskola időbeosztásával nem összeegyeztethető a munkarend (például minden nap vidékre kell utazni és csak este 5-6-kor van vége a munkaidőnek).

Amennyiben valaki ilyen munkahelyen dolgozott korábban, a gyermekvállalást követően általában váltani szeretne, vagy nem tud visszatérni. Sokan ilyenkor új szakmába kezdenének, azonban az új területen pályakezdőként kellene elhelyezkedniük.

A szakember szerint elsősorban a részmunkaidő és a távmunkahelyek teremtésének ösztönzése segítene a kisgyerekeseknek munkaerő-piaci helyzetén. Sok anya szívesen dolgozna már a baba mellett is, ha a munkaidőt össze tudná egyeztetni a családi kötelezettségeivel, így nem esnének ki évekre a munkaerőpiacról. A Nyugat-Európában már jól bevált osztott munkahely is remek lehetőség lenne, amikor két munkavállaló lát el egy munkakört felváltva - ezt más országokban is leginkább a kisgyermekes anyák használják ki, hiszen így nem kell felhagyniuk a munkával, hanem félállásban ugyanazt a munkakört látják el továbbra is és közben gyermeket nevelnek.

Lenne még mit tenni

Ezen kívül a nők vállalkozási kedvének növelése, a női vállalkozások támogatása is fontos lenne, például az évek óta emlegetett (de eddig sajnos mindig meghiúsult) "4 órás vállalkozás" női vállalkozóknak a gyermekük 12 éves koráig, ami a jelentős járulékkedvezmény miatt növelné a vállalkozási kedvet. A vállalkozói lét ugyanis nagyobb szabadságot nyújt az időbeosztás terén, ezért egyértelműen jobban összeegyeztethető egy kisgyermekes család életével, de természetesen egy távmunka is hasonló szabadságot nyújthat.

Van hova fejlődni

Magyarországon Európában a legalacsonyabb a kisgyermekesek foglalkoztatottsági rátája (rajtunk kívül még Törökországban nagyon alacsony), a 3 év alatti gyermeket nevelőknek csupán 20 százaléka dolgozik, az anyák fele a gyes ideje alatt elveszíti a munkahelyét. Az egygyermekes anyák 60, a kétgyermekesek 50, a három vagy többgyermekes anyáknak csupán 20 százaléka dolgozik.

Külföldön azokban az országokban a legjobb a kisgyermekes anyák helyzete a munkaerőpiacon, ahol elterjedtek az atipikus foglalkoztatási formák, mint például a távmunka, az osztott munkahely, a részmunkaidő és a munkavégzés egyéb rugalmas formái. Jelenleg azonban a munkaadók többsége még ragaszkodik a hagyományos 9-5-ig munkavégzéshez, a munkavállalók pedig gyakran nem elég kezdeményező készek, nem merik javasolni a feletteseiknek, hogy a munkájukat a gyermekvállalás ideje alatt rugalmas munkaidőben végezhessék el. Mindkét oldalnak többet kéne tudnia tehát ezekről a lehetőségekről, a gyakorlati megoldásokról ahhoz, hogy érdemi változás történjék.

Még semmi sem biztos

A legfrissebb hírek szerint a kormány októberben tárgyalja a családpolitikai csomagot - ezt egy rádiós műsorban közölte a Népesedési Kutatóintézet vezetője. Révész Máriusz - aki egyben a miniszterelnök családpolitikai tanácsadója - arról is beszámolt, hogy már biztos: az adókedvezmény kiszélesítése benne lesz a jövő évi költségvetésben. Ez havi 25-30 ezer forinttal hagy többet egy olyan család zsebében, ahol a szülők fejenként százezer forintot keresnek és három gyerekük van. Összesen nagyjából 50 milliárdos költségről van szó. Révész Máriusz állítása szerint komoly az esély arra, hogy a gyed extra is megvalósul. A gyed extrával egy ellenérdekeltség kerül a rendszerbe, hiszen a szülők sokszor nem akarnak második gyereket vállalni három éven belül, mert a családnak járó támogatás egy része leveszik, másrészt az anyuka nehezebben tud visszamenni dolgozni, ha egyáltalán van hova - hangzott el korábban a Klubrádióban. A gyed extra program lehetővé tenné, hogy akár egy év alatt megkaphassák az anyák azt a támogatást, ami három év alatt járna, ha például egy év után vissza akarnak térni a munkahelyükre. A családi csomag eleme az is, hogy gyermekvállalás esetén elengednék a diákhitel egy részét. A tervek szerint nemcsak az egyetemi jogviszony alatt, hanem a tanulmányok befejezése után született gyermekek esetében is mentesülhetnének a szülők a diákhitel egy részének visszafizetése alól.