Negatív reakciók kezelése teljesítményértékeléskor
Legtöbbször a vezetők képtelenek megfejteni, hogyan fognak reagálni egyes dolgozók a teljesítményértékeléskor. Fontos, hogy egyértelmű legyen a visszajelzés, és az is,hogy ösztönző hatású legyen. A munkavállalók sokszor számonkérésnek érzik a teljesítményértékelést, ami stresszforrás lehet. A leggyakoribb lehetséges válaszreakciók ismeretében talán könnyebben fel tudunk készülni egy ilyen beszélgetésre: akár visszajelzők, akár visszajelzést fogadók vagyunk.
A tagadó
Ő az, aki rögtön a teljesítményértékelés hitelességében kételkedik, beleköt mindenbe, de semmiképp nem gondol arra, hogy bármi az ő hibája lenne. Ez egyáltalán nem az ő problémája és úgy gondolja, semmi köze hozzá. A többiek hibája a sikertelenség.
Ez egyébként teljesen természetes reakció, először könnyebb azt megnézni, hogy kívül milyen hibák vannak. A kritikus észrevételek a többiekkel és a folyamatokkal egyébként igazak szoktak lenni, de azért az is igaz, hogy maga az értékelt is tud még fejlődni, új viselkedésmintákat kipróbálni.
Az effajta reakciónál a dolgozó úgy reagál, mintha valami nemkívánatos személlyel konzultálna éppen. Szeretne ebbe a beszélgetésbe nem belevonódni. Egyből észrevehető érdektelensége a téma iránt. Nem ismeri fel a helyzet/értékelés fontosságát, igen gyakran az értékelő személy kompetenciáit is megkérdőjelezi. Nehéz hozzá „kulcsot” találni, sokféle dologgal/motivációs faktorral érdemes próbálkozni abban a reményben, hogy az egyikkel célba érünk.
Ez a reakció olyan alkalmazottra jellemző, aki attól retteg, hogy mindig sikertelen a munkájában, nincsenek képességei, vagy egyszerűen csak nem mer kockázatot vállalni. Általában meghunyászkodik és sajnáltatja magát. Hasonlít „Füles”-re a Micimackóból. Azért nehéz vele dolgozni, mert a hibákat felnagyítja és a pozitív visszajelzést elengedi a füle mellett, nem merít belőle erőt. Sikerre akkor számíthatunk, ha rendszeresen és következetesen dolgozunk annyira kitartóan, mint ahogy azt egy fejlesztő pedagógus vagy egy terapeuta teszi a munkájában.
Ő tipikusan az a beosztott, aki egyből begurul, természete iszonyúan lobbanékony és könnyen dobálódzik meggondolatlan szavakkal. Szeret érzelmileg zsarolni, viszont a saját érzelmeit nem tudja kordában tartani. Ha nem kezd rögtön kiabálni és/vagy veszekedni, minden pontosan leolvasható az arckifejezéséről. Itt az jelentheti a megoldást, ha a negatív érzelmeket sikerül pozitív érzelmekbe átfordítani. Ez biztos, hogy hosszú beszélgetés lesz.
Az ilyen személyiség jellemzője, hogy rögtön másokra mutogat, másra tolja a felelősséget. Szerinte ő mindent tökéletesen végez, az ő munkájában nem lehet hiba. Hosszútávon az ilyen helyzetekben azt kéne elérnünk, hogy az egyéni munka sikerén túl felkeltsük a vágyat a csoport munkájának sikere iránt.
A korrekt, tényeket tartalmazó visszajelzések a jó munkavégzés alapkövei. Érdemes megtanulni mindenkinek a hatékony visszajelzés csínját-bínját. A visszajelzést adónak nem szabad elfelejtenie, hogy a negatív reakciók nem feltétlenül neki szólnak, hanem annak a helyzetnek, hogy egy hibáról beszélgetünk. A negatív érzések a nehéz helyzetek velejárói, a pszichológiai immunrendszer részei, jó tudni róluk és még jobb, ha energiájukat át tudjuk fordítani pozitív, alkotó energiákká. Nem véletlenül helyezünk olyan nagy hangsúlyt a képzéseinken a visszajelzés/értékelés megtanulására.
Kiss Julianna
az SHL ügyvezető igazgatója
Ő az, aki rögtön a teljesítményértékelés hitelességében kételkedik, beleköt mindenbe, de semmiképp nem gondol arra, hogy bármi az ő hibája lenne. Ez egyáltalán nem az ő problémája és úgy gondolja, semmi köze hozzá. A többiek hibája a sikertelenség.
Ez egyébként teljesen természetes reakció, először könnyebb azt megnézni, hogy kívül milyen hibák vannak. A kritikus észrevételek a többiekkel és a folyamatokkal egyébként igazak szoktak lenni, de azért az is igaz, hogy maga az értékelt is tud még fejlődni, új viselkedésmintákat kipróbálni.
A közömbös
Az effajta reakciónál a dolgozó úgy reagál, mintha valami nemkívánatos személlyel konzultálna éppen. Szeretne ebbe a beszélgetésbe nem belevonódni. Egyből észrevehető érdektelensége a téma iránt. Nem ismeri fel a helyzet/értékelés fontosságát, igen gyakran az értékelő személy kompetenciáit is megkérdőjelezi. Nehéz hozzá „kulcsot” találni, sokféle dologgal/motivációs faktorral érdemes próbálkozni abban a reményben, hogy az egyikkel célba érünk.
Az önbizalomhiányos
Ez a reakció olyan alkalmazottra jellemző, aki attól retteg, hogy mindig sikertelen a munkájában, nincsenek képességei, vagy egyszerűen csak nem mer kockázatot vállalni. Általában meghunyászkodik és sajnáltatja magát. Hasonlít „Füles”-re a Micimackóból. Azért nehéz vele dolgozni, mert a hibákat felnagyítja és a pozitív visszajelzést elengedi a füle mellett, nem merít belőle erőt. Sikerre akkor számíthatunk, ha rendszeresen és következetesen dolgozunk annyira kitartóan, mint ahogy azt egy fejlesztő pedagógus vagy egy terapeuta teszi a munkájában.
A dühös
Ő tipikusan az a beosztott, aki egyből begurul, természete iszonyúan lobbanékony és könnyen dobálódzik meggondolatlan szavakkal. Szeret érzelmileg zsarolni, viszont a saját érzelmeit nem tudja kordában tartani. Ha nem kezd rögtön kiabálni és/vagy veszekedni, minden pontosan leolvasható az arckifejezéséről. Itt az jelentheti a megoldást, ha a negatív érzelmeket sikerül pozitív érzelmekbe átfordítani. Ez biztos, hogy hosszú beszélgetés lesz.
A felelősségkerülő
Az ilyen személyiség jellemzője, hogy rögtön másokra mutogat, másra tolja a felelősséget. Szerinte ő mindent tökéletesen végez, az ő munkájában nem lehet hiba. Hosszútávon az ilyen helyzetekben azt kéne elérnünk, hogy az egyéni munka sikerén túl felkeltsük a vágyat a csoport munkájának sikere iránt.
A korrekt, tényeket tartalmazó visszajelzések a jó munkavégzés alapkövei. Érdemes megtanulni mindenkinek a hatékony visszajelzés csínját-bínját. A visszajelzést adónak nem szabad elfelejtenie, hogy a negatív reakciók nem feltétlenül neki szólnak, hanem annak a helyzetnek, hogy egy hibáról beszélgetünk. A negatív érzések a nehéz helyzetek velejárói, a pszichológiai immunrendszer részei, jó tudni róluk és még jobb, ha energiájukat át tudjuk fordítani pozitív, alkotó energiákká. Nem véletlenül helyezünk olyan nagy hangsúlyt a képzéseinken a visszajelzés/értékelés megtanulására.
Kiss Julianna
az SHL ügyvezető igazgatója
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
További cikkek
24 ezer tanár teljesen kimaradt, a többieknek morzsák jutottak a béremelésből
Összesen 24 192 pedagógus maradt ki az idei őszi béremelésből – derül ki a Klebelsberg Központ adataiból. A teljesítményértékelés alapján a... Teljes cikk
Így változik a teljesítményértékelés a globális IT-szektorban
Az IT-óriás Infosys elindította éves teljesítményértékelési ciklusát, amelyben a hangsúly az önreflexión, a készségfejlesztésen és a... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Csak a dolgozók ötöde állítja, hogy munkaadója figyeli az AI használatát 3 hónapja
- A modern laptopok forradalma: mélyreható elemzés a 2025-ös trendekről és a Black Friday stratégiai jelentőségéről 3 hónapja
- Értékelő oldalak hatása a munkáltatói márka építésére 3 hónapja
- Állásinterjú után csend? Ezért akár milliós bírság is járhat 4 hónapja
- Hogy kell jól tönkretenni a kolléga hétvégéjét? - avagy a visszajelzés művészete 5 hónapja
- A dolgozók közel fele szerint a főnökük nem érti őket 6 hónapja
- 6 tipp, hogy fizikailag és szellemileg is pörögj 6 hónapja
- Így változott a gazdaság teljesítménye a KSH friss adatai szerint 6 hónapja
- Orbán Viktor: Magyarország jövője nem csupán a pártokon, hanem elsősorban a teljesítményen múlik 6 hónapja
- Visszaszoruló HR, előretörő technológia: íme a női vezetők új prioritásai 6 hónapja
- Hogyan lehet tökéletesíteni a sportautókat? 7 hónapja

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?