Megjelent: 3 éve

Negatív reakciók kezelése teljesítményértékeléskor

Legtöbbször a vezetők képtelenek megfejteni, hogyan fognak reagálni egyes dolgozók a teljesítményértékeléskor. Fontos, hogy egyértelmű legyen a visszajelzés, és az is,hogy ösztönző hatású legyen. A munkavállalók sokszor számonkérésnek érzik a teljesítményértékelést, ami stresszforrás lehet. A leggyakoribb lehetséges válaszreakciók ismeretében talán könnyebben fel tudunk készülni egy ilyen beszélgetésre: akár visszajelzők, akár visszajelzést fogadók vagyunk.

A tagadó

Ő az, aki rögtön a teljesítményértékelés hitelességében kételkedik, beleköt mindenbe, de semmiképp nem gondol arra, hogy bármi az ő hibája lenne. Ez egyáltalán nem az ő problémája és úgy gondolja, semmi köze hozzá. A többiek hibája a sikertelenség.

Ez egyébként teljesen természetes reakció, először könnyebb azt megnézni, hogy kívül milyen hibák vannak. A kritikus észrevételek a többiekkel és a folyamatokkal egyébként igazak szoktak lenni, de azért az is igaz, hogy maga az értékelt is tud még fejlődni, új viselkedésmintákat kipróbálni.

A közömbös

Az effajta reakciónál a dolgozó úgy reagál, mintha valami nemkívánatos személlyel konzultálna éppen. Szeretne ebbe a beszélgetésbe nem belevonódni. Egyből észrevehető érdektelensége a téma iránt. Nem ismeri fel a helyzet/értékelés fontosságát, igen gyakran az értékelő személy kompetenciáit is megkérdőjelezi. Nehéz hozzá „kulcsot” találni, sokféle dologgal/motivációs faktorral érdemes próbálkozni abban a reményben, hogy az egyikkel célba érünk.

Az önbizalomhiányos

Ez a reakció olyan alkalmazottra jellemző, aki attól retteg, hogy mindig sikertelen a munkájában, nincsenek képességei, vagy egyszerűen csak nem mer kockázatot vállalni. Általában meghunyászkodik és sajnáltatja magát. Hasonlít „Füles”-re a Micimackóból. Azért nehéz vele dolgozni, mert a hibákat felnagyítja és a pozitív visszajelzést elengedi a füle mellett, nem merít belőle erőt. Sikerre akkor számíthatunk, ha rendszeresen és következetesen dolgozunk annyira kitartóan, mint ahogy azt egy fejlesztő pedagógus vagy egy terapeuta teszi a munkájában.

A dühös

Ő tipikusan az a beosztott, aki egyből begurul, természete iszonyúan lobbanékony és könnyen dobálódzik meggondolatlan szavakkal. Szeret érzelmileg zsarolni, viszont a saját érzelmeit nem tudja kordában tartani. Ha nem kezd rögtön kiabálni és/vagy veszekedni, minden pontosan leolvasható az arckifejezéséről. Itt az jelentheti a megoldást, ha a negatív érzelmeket sikerül pozitív érzelmekbe átfordítani. Ez biztos, hogy hosszú beszélgetés lesz.

A felelősségkerülő

Az ilyen személyiség jellemzője, hogy rögtön másokra mutogat, másra tolja a felelősséget. Szerinte ő mindent tökéletesen végez, az ő munkájában nem lehet hiba. Hosszútávon az ilyen helyzetekben azt kéne elérnünk, hogy az egyéni munka sikerén túl felkeltsük a vágyat a csoport munkájának sikere iránt.

A korrekt, tényeket tartalmazó visszajelzések a jó munkavégzés alapkövei. Érdemes megtanulni mindenkinek a hatékony visszajelzés csínját-bínját. A visszajelzést adónak nem szabad elfelejtenie, hogy a negatív reakciók nem feltétlenül neki szólnak, hanem annak a helyzetnek, hogy egy hibáról beszélgetünk. A negatív érzések a nehéz helyzetek velejárói, a pszichológiai immunrendszer részei, jó tudni róluk és még jobb, ha energiájukat át tudjuk fordítani pozitív, alkotó energiákká. Nem véletlenül helyezünk olyan nagy hangsúlyt a képzéseinken a visszajelzés/értékelés megtanulására.

Kiss Julianna
az SHL ügyvezető igazgatója

  • 2020.05.22Asszertív online kommunikáció – Online tréning 100%-ban gyakorlati feladatokra épülő, tréning jellegű képzésünk 3 egységből áll, melyek egymáshoz közeli napokon kerülnek megtartásra és egymásra épülnek, így a tudás elmélyítése az intenzitás és ismétlési lehetőség által garantált, a beszéd gördülékenny, választékos és magabiztos lesz. Részletek Jegyek
  • 2020.06.16Gyakorlatban startol az új Tbj 2020. július 1-jétől már a mindennapos munka során alkalmazni kell a bérszámfejtés, járulékmegállapítás és az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során is. Elméletben már sokat tudunk róla, de mi a helyzet a gyakorlati oldalon? Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter