Nem kell megijedni, az innováció káosszal indul

Maga is startup céget alapított pár éve, amikor kényelmes ausztrál napjait felcserélte a nagyon is mozgalmas izraeli élettel. Abba az országba ment, amely az Egyesült Államok és Kína után a legtöbb startup céget mondhatja magáénak, megelőzve Japánt és sok más fejlett országot. Janet ezt a jelenséget tanulmányozva állítja, hogy a fenyegetettség érzése az egyik és talán a legerősebb mozgatórugó, amely a nehézségek megoldására készteti az embereket, kutatókat, és főleg a fiatalokat. Ámbár ő maga elmúlt hatvan éves, de aktivitását sok ifjabb megirigyelhetné. Úgy véli: 18 és 75 éves korig terjed azoknak az életkora, akik kezdeményezői lehetnek a változásoknak. Szerinte bárki meg tudja változtatni a gondolkodását, amelyhez az első lépés a változtatás szándéka.

A kudarcokat is hasznosnak tartja, és a jövő építésére használja. Erre biztat másokat is. Amikor megérkezett Izraelbe, csalódottan kellett tudomásul vennie, hogy mindaz, amit korábban sikeresen csinált Ausztráliában, új otthonában nem kellett. Sőt, nőként a „macsó” társadalomban, gyenge nyelvtudással nem tudott érvényesülni. De nem fordult vissza, hanem kitalálta mi az az irány, amivel eredményes lehet. Felismerte, hogy a globális világ és az internet jó terep a számára. Ő, aki addig még a Facebookon sem jelent meg, néhány év alatt a Facebook „királynője” lett. Megalapította startup cégét, és nemcsak kutatja és alkalmazza az innovációt, hanem az erről szerzett tudást terjeszti is különböző képzési módszereivel.

„Nincs idő a bukást dédelgetni. A bukás az a mélypont, amikor el kell gondolkodni, mit lehet másképp csinálni és így már is tovább, ki kell lépni belőle.” - mondta, amikor felidézte másik kudarcát. Öt év kihagyás és izraeli lét után akart új programot indítani Ausztráliában, de az meg ott nem hozott sikert, mert már onnét kiszakadt pedig sok munkát és pénzt fektetett tervezett projektjébe. De kesergés helyett azon töprengett, milyen tanulságai vannak az esetnek, és hogyan tudja ezeket hasznosítani újabb terveiben.

Ideális ügyfélnek azt a vezetőt tekinti, aki elég bátor és inspiráló az innovációhoz, és a szervezete is készen áll a változásra vagy, ha kell a vezető be tudja mozgatni. Janet Sernack a co-creation szellemében folyó munkát tartja kívánatosnak. Ebben a szellemben, mivel a vezető nem tudhat mindent, a legalkalmasabb emberekkel veszi körül magát, olyan jó csapatot épít, amelyre a jó belső kapcsolatok és a hozzáértés a jellemző a diverzitás szellemében. Mivel nagyon gyakori a változásokkal szembeni erős ellenállás, az a célszerű, ha legelőször a vezetőt sikerül megnyerni a változásnak, hogy ő álljon a folyamat élére.

Üzleti modelljében a globális trendek megjelenésével számol. Az egyik fő irány az összinternet, vagyis az, hogy az internet már ma is tömegek számára elérhető, és a jövőben a szerepe még sokkal nagyobb lesz. Becslések szerint 2020-ra 37 milliárd új dolog fog összekapcsolódni a világhálón. Hogy az ebben rejlő lehetőségeket ki lehessen aknázni, vállalkozói szemléletre van szükség, amely mára ugyancsak globális méreteket öltött. Bárki hozhat valami újat, amely hihetetlen gyorsasággal tud elterjedni. A startup cégek elsöprő sikerei is ezt igazolják.

Két fontos fogalmat is említett: a lean és az agile szemléletet. A lean anyag- és költségkímélő, hatékony működésre koncentrál. Ő maga ezt már olyan szintre vitte, hogy mindössze 50 dollárt költ havonta a vállalkozásának működtetésére, amit egy program használatért fizet. Az agile a változásokat folyamatosan figyelő és követő magatartás, amelyben nincs megállás, megnyugvás, mert folyamatosan intenzíven kell reagálni az újra.

A gemifikáció, a játékosítás is új irányzat. Janet is megalkotta a maga tapasztalatával és a játékelmélet eredményeinek felhasználásával a Start-up Game nevű játékot. Ez egy üzleti szimulációs játék, amelyben a játékosok képessé válnak arra, hogy a megszokottól eltérően is ránézzenek az üzleti lehetőségekre, és alkalmazzák a lean és az agile szemléletét is a sikeres startup elindítása érdekében.

Határozott álláspontja van a kockázatvállalásról is. Szerinte intelligens kockázatvállalásra igenis szükség van. Hasznosabb a kockázattal együttműködni, mint ellenállni. Hisz az innováció természetes velejárója a kockázat, de az igazi újító szellemek nem is erre gondolnak, erősebb bennünk az új megteremtésének vágya.

Magát az innovációt úgy értelmezi, hogy olyan folyamat, amely felborítja a beállt rendet, s amiből többletet hordozó új következmény fejlődik ki. Vagy más szavakkal: az innováció az álom valósággá alakítása. Ebben a folyamatban 3D (discovery és/vagy design és/vagy delivery) valósul meg, vagyis a felfedezés, a tervezés és a megalkotás hármasa szükséges hozzá.

Janet szerint természetes, hogy az innováció útja feszültségekkel, konfliktusokkal jár együtt, különböző koncepciók születnek és hullanak ki, mindebből pedig a megoldhatatlannak látszó nehézségek megoldása kerekedik ki. Azt is megtapasztalta, hogy az innováció sokszor egy ideig káoszt teremt, gyakran jár együtt bonyolult belső küzdelmekkel, bukással, ami bármelyik pillanatban bekövetkezhet. Szerinte ettől nem kell megijedni. Hozzátartozik a folyamathoz. Mint ahogy a reziliencia is, ami az a képesség, amely hozzásegíti az embert ahhoz, hogy vesztes helyzetből is újra talpra álljon.

Rendezetlen és rendetlen folyamat az innováció, amely magában hordozza a bizonytalansággal való együttélést – ami a XXI. század velejárója. – mondta Janet Sernack – Ezt tudnia kell az innovátornak, akinek az egyik legfontosabb tulajdonsága a pozitív szemlélet. És az a képesség, hogy összhangot tud teremteni a gondolkodás és a cselekvés között a pozitív kimenet érdekében.

Peredi Ágnes és Ábri Judit