Nincs túltermelés bölcsészekből és többségük nem munkanélküli

A közgazdász szerint ezért hamisnak tűnik a feltételezés, hogy túltermelés lenne bölcsészekből. Nem csak a gyorséttermekben kapnak munkát, és nem romkocsmák félhomályában merengő állástalan diplomások.

A KSH adataiból kiderül, hogy mindkét nemet tekintve a bölcsészeknek 79 százaléka, a mérnököknek pedig kicsit magasabb aránya, 83 százaléka dolgozik.

Sem munkanélküliségben, sem segélyekben nincs érdemleges különbség: mindkettő nagyon alacsony mindkét kategóriában.

A diplomás foglalkozásban vagy vezetőként dolgozók aránya a bölcsészek és a mérnökök között ugyanakkora, 71-71 százalék. Pontosan egyforma, 15 százalékos arányban végeznek felsőfokú képzettséget nem feltétlenül igénylő technikusi vagy asszisztensi munkát. A bölcsészek között többen dolgoznak irodai foglalkozásokban, a mérnökök között viszont többen végeznek szak- vagy segédmunkát. Összességében nincs érdemi különbség az elvégzett munka típusa szerint sem a munkapiaci sikerességben.

Az Emmi a cikkre küldött reakciója szerint másként látja a helyzetet a rendelkezésre álló adatok alapján.

A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) ma már adatintegráción alapuló adatai pontos képet mutatnak a bölcsészképzést végzett friss diplomások elhelyezkedéséről. Országos adatfelvételi rendszere 2011 óta létezik Magyarországon, az adatfelvétel pedig egészen 2007-ig nyúlik vissza. 2013-tól törvényi felhatalmazás alapján állami adatbázisokban (NAV, nyugdíjbiztosítási, stb.) keressük a végzett hallgatók elhelyezkedésére vonatkozó adatokat, vagyis pontos képpel rendelkezünk a végzett bölcsész és műszaki hallgatók eredményeiről (ezen adatok szakonként publikálásra is kerültek a felvi.hu oldalon).

Az adatintegrációs felmérés alapján a számok sajnos érdemben mást mutatnak, mint amit a hivatkozott "kutatás" feltárt.

A frissdiplomás bölcsészek 35 százaléka túlképzettként dolgozik két évvel az abszolutórium után, ráadásul nem ritkán informatikai, pénzügyi vagy üzleti területen az ügyfelekkel való kapcsolattartásért felelnek.

A végzett bölcsészhallgatók havi bruttó várható jövedelme a képzési terület átlagában 167.000 Ft, míg a műszaki képzési területen 254.000 Ft. A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott bölcsészek aránya 43,4 százalék, míg a műszaki képzések esetén ez az arány mindössze 17,3 százalék.

Továbbá az OECD Education at a Glance 2014 felmérése is pontosan mutatja, hogy 2014-ben, a bölcsészeti kapacitásszám-szűkítés ellenére még mindig magas volt ezen a területen a bemenet, általában magasabb, mint a többi vizsgált országban. Tehát mind a Diplomás Pályakövető Rendszer, mind pedig az OECD felmérés adatai egyértelműén alátámasztják, hogy az előző években az egyes bölcsészettudományi szakok kapacitásszűkítése és a műszaki képzési terület kapacitásnövelése indokolt volt. - áll az Emmi által küldött észrevételekben.