kapubanner for mobile

Nyakunkon az európai adatvédelmi rendelet, a GDPR bevezetése

Adatvédelem. Adatkezelés. Adatkezelő. Tudják, hogy mit jelentenek ezek a kifejezések? Tisztában vannak azzal, hogy adatkezelőként milyen jelenlegi és jövőbeli kötelezettségeik vannak? 2018. május 25. az európai általános adatvédelmi rendelet, a GDPR rettegett bevezetésének időpontja, tehát májustól 20 millió euró büntetés szabható ki. Arra kértük dr. Bölcskei Krisztián adatjogászt, a „GDPR: a holnap adatvédelme” című rendezvény szakértőjét, hogy adjon néhány támpontot a tájékozódáshoz.

Mit jelent az adatvédelem?

Az adatvédelem a személyes adatok jogszerű kezelését, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összessége. Az adatvédelem kizárólag a személyes adatokra (pl. név, telefonszám, e-mail cím, stb.) koncentrál, függetlenül attól, hogy papír alapon vagy elektronikusan kezeljük azokat. Az EU általános adatvédelmi rendelete, a GDPR ráadásul kibővíti a személyes adatok körét, és kifejezetten tartalmazza a helymeghatározó adatot (gps-jel) és online azonosítót (felhasználónév, jelszó, böngészési előzmény) mint személyes adatot. Az adatvédelem célja a természetes személyek és jogainak védelme, azoknak a védelme, akik bármely meghatározott, személyes adat alapján - közvetlenül vagy közvetve - azonosíthatóak. Ők az érintettek. Idetartoznak cégének ügyfelei, hírlevelére feliratkozók, közösségi oldalának követői, az állásra jelentkezők, de a kamerarendszere által megfigyelt területre belépők is, és ugyanakkor cégének munkavállalói is.
Az adatvédelem legfontosabb változásairól tájékozódhat a „GDPR: a holnap adatvédelme”
című rendezvényen február 15-én és március 22-én 9,00-13,15 között a MÜPA Kék termében. Az előadók a téma szakértői, dr. Bölcskei Krisztián adatjogász, DPO és Lengré Tamás CISA, CEH adatbiztonsági szakember.

Milyen adatokat lehet kérni, felhasználni kezelni az állásra jelentkezőktől a kiválasztás során?

Erről korábban írtunk a HR Portalon, ezért röviden összefoglalva: az Mt. arról rendelkezik, hogy a munkavállalótól csak olyan adat kérhető, ami személyiségi jogait nem sérti és szorosan összefüggésbe hozható a munkaviszony meglétével vagy megszűntetésével, és ez igaz a jelentkezőre is. A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló Kormányrendelet meghatározza, hogy tilos „olyan személyes adatokat kezelni, amelyekre a munkát keresők alkalmasságának a megítéléséhez nincs szükség, illetve amelyek a keresett munkával nincsenek közvetlen összefüggésben.” Ebből mindenki számára egyértelműen következik, hogy olyan adatot, amelynek nincsen köze a munkakör betöltéséhez, nem rögzítünk.

A munkáltatónak, milyen feladatunk van a belépő munkavállalóval adatvédelmi szempontból, az adataival kapcsolatban, egyáltalán be kell-e őt vonni a törvényi kötelezettségeink teljesítésébe?



Még a munkaviszony megkezdése előtt, tehát még a munkavállalói adatok kezelése előtt tájékoztatnunk kell a jövőbeli munkavállalónkat legalább a következőkről: az adatkezelő a munkáltató, a munkáltatónak, tehát nekünk milyen elérhetőségeink vannak, milyen adatkezelés(ek) során, milyen célból milyen adatait kezeljük, ki felé továbbítjuk, ki felé adjuk át, meddig kezeljük az adatokat, milyen jogai vannak és jogaival hogyan tud élni.

Ez a tájékoztatás hogyan, miként történjék, milyen formátuma legyen?


A leghelyesebb, ha a belépés előtt, minden más szabályzatunkkal, pl. adatvédelmi szabályzat, kameraszabályzat, iratkezelési szabályzat stb., együtt adjuk át az előzetes tájékoztatás kötelezettségét megvalósító, egyszerű nyelvezetű, könnyen áttekinthető tájékoztatónkat is. Magunk részéről kiemelten javasoljuk, hogy hozzanak létre adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot, amelynek rendelkezéseit a munkavállalók ugyanúgy elfogadják és magukra nézve betartani kötelesek, ahogyan más szabályzatokat is.

Jelentkezés a „GDPR: a holnap adatvédelme” című rendezvényre. A szakemberek február 15-én és március 22-én 9,00-13,15 között adnak elő a MÜPA Kék termében.
  • 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.05.21Fókuszban a "Hard HR" A workshop során a NIVEUS | PAYROLL és a NIVEUS | LEGAL szakértői a munkavállalói életciklus mentén haladva tekintik át a legfontosabb foglalkoztatási helyzeteket, a belépéstől kezdve a foglalkoztatás különböző szakaszain át egészen a kilépésig. Minden egyes ponton kiemelik azokat a kritikus jogi, adózási és bérszámfejtési kérdéseket, amelyek közvetlenül hatnak a HR döntéseire.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.05.31Az Év Felnőttképzője 2026. - Páyázzon! A HR Portal által alapított díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a felnőttképző intézményeket, amelyek mérhető eredményekkel és valódi munkaerőpiaci hatással dolgoznak.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.09.23Mi tesz egy tréninget valóban hatékonnyá 2026-ban? Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Borúlátóak a cégek, mégis AI-ba fektetnek - mutatja egy friss felmérés

A magyar cégek 43%-a romló gazdasági környezetre számít, miközben közel kétharmaduk már vizsgálja a mesterséges intelligencia alkalmazását –... Teljes cikk

AI-ban sereghajtók lettünk? A régió legalacsonyabb képzési aránya Magyarországé

A KPMG legújabb kutatása átfogó képet ad a közép- és kelet-európai régió – köztük Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia,... Teljes cikk

Így tanulnak idegen nyelvet a munkavállalók

Már emberarcú robottól is lehet nyelvet tanulni, ám sokan a személyesség, a közösség, a hús-vér nyelvtanár miatt választják a nyelviskolában... Teljes cikk