Nyakunkon az európai adatvédelmi rendelet, a GDPR bevezetése
Adatvédelem. Adatkezelés. Adatkezelő. Tudják, hogy mit jelentenek ezek a kifejezések? Tisztában vannak azzal, hogy adatkezelőként milyen jelenlegi és jövőbeli kötelezettségeik vannak? 2018. május 25. az európai általános adatvédelmi rendelet, a GDPR rettegett bevezetésének időpontja, tehát májustól 20 millió euró büntetés szabható ki. Arra kértük dr. Bölcskei Krisztián adatjogászt, a „GDPR: a holnap adatvédelme” című rendezvény szakértőjét, hogy adjon néhány támpontot a tájékozódáshoz.
Az adatvédelem a személyes adatok jogszerű kezelését, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összessége. Az adatvédelem kizárólag a személyes adatokra (pl. név, telefonszám, e-mail cím, stb.) koncentrál, függetlenül attól, hogy papír alapon vagy elektronikusan kezeljük azokat. Az EU általános adatvédelmi rendelete, a GDPR ráadásul kibővíti a személyes adatok körét, és kifejezetten tartalmazza a helymeghatározó adatot (gps-jel) és online azonosítót (felhasználónév, jelszó, böngészési előzmény) mint személyes adatot. Az adatvédelem célja a természetes személyek és jogainak védelme, azoknak a védelme, akik bármely meghatározott, személyes adat alapján - közvetlenül vagy közvetve - azonosíthatóak. Ők az érintettek. Idetartoznak cégének ügyfelei, hírlevelére feliratkozók, közösségi oldalának követői, az állásra jelentkezők, de a kamerarendszere által megfigyelt területre belépők is, és ugyanakkor cégének munkavállalói is.
című rendezvényen február 15-én és március 22-én 9,00-13,15 között a MÜPA Kék termében. Az előadók a téma szakértői, dr. Bölcskei Krisztián adatjogász, DPO és Lengré Tamás CISA, CEH adatbiztonsági szakember.
Milyen adatokat lehet kérni, felhasználni kezelni az állásra jelentkezőktől a kiválasztás során?
Erről korábban írtunk a HR Portalon, ezért röviden összefoglalva: az Mt. arról rendelkezik, hogy a munkavállalótól csak olyan adat kérhető, ami személyiségi jogait nem sérti és szorosan összefüggésbe hozható a munkaviszony meglétével vagy megszűntetésével, és ez igaz a jelentkezőre is. A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló Kormányrendelet meghatározza, hogy tilos „olyan személyes adatokat kezelni, amelyekre a munkát keresők alkalmasságának a megítéléséhez nincs szükség, illetve amelyek a keresett munkával nincsenek közvetlen összefüggésben.” Ebből mindenki számára egyértelműen következik, hogy olyan adatot, amelynek nincsen köze a munkakör betöltéséhez, nem rögzítünk.
A munkáltatónak, milyen feladatunk van a belépő munkavállalóval adatvédelmi szempontból, az adataival kapcsolatban, egyáltalán be kell-e őt vonni a törvényi kötelezettségeink teljesítésébe?
Még a munkaviszony megkezdése előtt, tehát még a munkavállalói adatok kezelése előtt tájékoztatnunk kell a jövőbeli munkavállalónkat legalább a következőkről: az adatkezelő a munkáltató, a munkáltatónak, tehát nekünk milyen elérhetőségeink vannak, milyen adatkezelés(ek) során, milyen célból milyen adatait kezeljük, ki felé továbbítjuk, ki felé adjuk át, meddig kezeljük az adatokat, milyen jogai vannak és jogaival hogyan tud élni.
Ez a tájékoztatás hogyan, miként történjék, milyen formátuma legyen?
A leghelyesebb, ha a belépés előtt, minden más szabályzatunkkal, pl. adatvédelmi szabályzat, kameraszabályzat, iratkezelési szabályzat stb., együtt adjuk át az előzetes tájékoztatás kötelezettségét megvalósító, egyszerű nyelvezetű, könnyen áttekinthető tájékoztatónkat is. Magunk részéről kiemelten javasoljuk, hogy hozzanak létre adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot, amelynek rendelkezéseit a munkavállalók ugyanúgy elfogadják és magukra nézve betartani kötelesek, ahogyan más szabályzatokat is.
- 2026.04.23BGE Állásbörze SPÓROLJ IDŐT ÉS ENERGIÁT! Érd el a BGE összes karának hallgatóit egyetlen nap alatt!
Részletek
Jegyek
- 2026.05.08Benchmarking képzés A képzés során a résztvevők megismerik a benchmarking alkalmazásában rejlő lehetőségeket és konkrét gyakorlati példákon és feladatokon keresztül sajátíthatják el a benchmarking alkalmazásához szükséges legfontosabb ismereteket és készségeket, amiket azután a saját szervezetüknél is képesek lesznek alkalmazni.
Részletek
Jegyek
A magyar cégek 43%-a romló gazdasági környezetre számít, miközben közel kétharmaduk már vizsgálja a mesterséges intelligencia alkalmazását –... Teljes cikk
A KPMG legújabb kutatása átfogó képet ad a közép- és kelet-európai régió – köztük Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia,... Teljes cikk
Már emberarcú robottól is lehet nyelvet tanulni, ám sokan a személyesség, a közösség, a hús-vér nyelvtanár miatt választják a nyelviskolában... Teljes cikk
- MI és az AI: a munka nem vész el csak átalakul? A magyarok egyelőre csak katasztrófaturisták? 3 hónapja
- Nincs szorgalmas vagy lusta generáció - a Z a közös élményt keresi és nem akar belehalni a munkába 5 hónapja
- HR tehetségek 2025: Krigel Tamás 5 hónapja
- Telefonhívások Rögzítése: Mi Lehetséges 2025-ben 5 hónapja
- A vezetés nem jutalom, hanem szakma: a mikromenedzsment nem HIBA, hanem HIÁNY 6 hónapja
- Lebuktat a WIFI: mostantól pontosan lehet tudni, ki honnan dolgozik 6 hónapja
- Használd az AI-t! – mondják a cégek, csak képzést meg előfizetést nem adnak hozzá 6 hónapja
- Középiskolások és pedagógusok jelentkezését is várják újra a Tiéd a holnap ösztöndíjprogramra 6 hónapja
- Próbaidő: munkavállaló hosszabbítaná, munkáltató elengedné? 6 hónapja
- Felmondani az öregek szoktak, a Z generáció csak simán nem megy be többet 7 hónapja
- Ha a mesterséges intelligencia elveszi a munkád, ingyenes képzés járhat helyette 7 hónapja

Milyen tanulságokat rejt a HR számára egy extrém csapatépítő?