Nyerő karrierstratégiák: mit tegyek, ha nem vettek fel egyetemre?

„Sok fiatalnak az első nagy pofonja az élettől, hogy nem veszik fel, ezt nem biztos, hogy személyesnek kell venni, mert előfordulhat, hogy külső körülmények is hatottak a vágyott továbbtanulás ellen” – magyarázza Gerlei Béla. Például többen jelentkeztek az adott szakra a szokásosnál, így aztán magasabb lett a ponthatár. Gyakran előfordul az is, hogy valaki azért jelentkezik egy adott szakra, mert oda megy a barátnője is, vagy éppen a gimiben az volt a divatos pálya, ám ezekről gyorsan kiderülhet, hogy nem ez volt igazán neki való irány.

„Annak sincs értelme ilyenkor, hogy ha az ’anyukám ismerősénél van egy nyugis munkahely’, akkor azt válasszam tanulás helyett, mert az hosszú távon nem csak elpocsékolt idő lesz, de akár egy rossz irányba történő lökés is lehet. Ennél sokkal jobb egy tudatos választás” – tette hozzá a szakember, aki 15 éve oktat a Metropolitan Egyetemen egyebek mellett karriermenedzsmentet is.

Jó volt az irány?

A karriertanácsadó szerint első lépésként egy sikertelen felvételit követően az érintett fiatalnak érdemes leülnie és elgondolkodnia arról, hogy mit lehetett volna másképpen csinálnia. A tudatos választáshoz jó ha tisztában vagyunk a képességeinkel és a lehetőségeinkkel, érdemes valamiféle önismereti leltárt késztenie a fiatalnak, hogy ki ő, mit tud és mire lenne szüksége. „Ez az a pont amikor papírral, ceruzával a kézben neki kell állni és eljátszani a gondolattal, hogy mi lenne a legideálisabb karrierút a saját maga számára: ez egyfajta álomgyakorlat, amikor mindenféle kötöttséget elengedve, csakúgy megálmodjuk, hogy ha ’valóban minden úgy történne, ahogy én szeretném, akkor pontosan hogyan is lenne, mi történne, milyen lenne az életem?’ ” – javasolja a szakember.

Van objektív mérés is

Az álomgyakorlat egy jó eszköz, de emellett érdemes más irányból is közelíteni: sok teszt van (ezek jelentős százaléka, például a közösségi médiában fellelhető játékos tesztek többsége azonban nem alkalmas e célra), például a Big 5 vagy másnéven az OCEAN nevű személyiségteszt, amelyik megbízható eredményt ad és minimális összegért elérhető. Emellett érdemes egy intelligencia tesztet is kitölteni, (például a Mensa-teszt) hogy kiderüljön, milyen képességekkel, adottságokkal rendelkezünk. Ez a két pszichometrikus mérőeszköz elég jó becslést ad arra, hogy merre és merre nem érdemes elindulni. Ha mondjuk az látszik a (Lelkiismeretesség ’Conscientiousness’ skálán), hogy valaki nem igazán ’szorgalmas’, akkor mondjuk egy nagyon tanulós szakra nem érdemes vágyakozni, mert szenvedés lesz és lehet, hogy nem fog sikerülni. Ezek alapján tehát jobban felmérhető, hogy milyen irányba célszerű elindulni – osztja meg a szakember.

Nézzünk körbe!

Gerlei Béla hozzáteszi: ezek mellett érdemes ötleteket gyűjteni, például egy hosszú listát összeállítani azokról a szakmákról, hivatásokról, munkakörökről, amik a fiatal számára valamiért érdekesek, vonzóak. Ha van egy hosszú listánk ezekből, vizsgáljuk meg, mi az, ami az egyes munkakörökben vagy szakmákban megragadott bennünket – a karriertanácsadó például ezek megtalálásában is tud segíteni.

Jó ötlet még megnézni, hogy mik azok az alapvető értékek, amik fontosak a számunkra (pl. pénz, becsület, valahova tartozás, stb). Elsőnek jó egy saját listával kezdeni, utána pedig ’külső segítséggel’ (pl. internetes keresés vagy AI használatával) kiegészíteni a listát. Ezt a listát rangsorolva elég jó képet kaphatunk arról, hogy mi az, ami valóban fontos a számunkra és valószínűleg milyen jellegű munkahelyen éreznénk jól magunkat.

Kérdezzük meg a „vének tanácsát”

Ezt az önismereti munkát követően lehet elkezdeni kifelé tekinteni: miután ezekből a listákból, rangsorokból, tesztekből van egy kritériumlistánk, érdemes elmenni valakihez, akinek széleskörű rálátása van a lehetőségekre. Ez lehet egy tapasztalt, számára kedves volt tanár, egy bölcs, sokat látott ismerős vagy egy karriertanácsadó, akivel átbeszélve a vágyakat, elvárásokat és jellemzőket, jó képet kaphat a fiatal, hogy merre érdemes tapogatódznia: az összegyűjtött szempontok, értékek alapján milyen típusú, irányú tevékenység áll hozzá közel.

Járj utána!

Ha szűkül a kör és már van néhány olyan tevékenység, ami érdekesnek tűnik számára, az az a pont, amikor érdemes megkeresni olyan embereket, akik azt a tevékenységet csinálják, hiszen ők azok, akik tényleg pontosan tudják és meg tudják mondani, mit is takar az a szakma a részleteiben. Például, az, hogy ’marketing’ nagyon sok mindent jelenthet. Ide sorolható pl. a brand manager, aki a boltban feltölti az adott polcokat a cég termékeivel, míg szintén marketingesnek hívják azt is, aki egy számítógép előtt ülve website-ot tervez.

„Érdemes tehát utánamenni, hogy miről szól az adott szakma, hogy lássuk a valóságot. Ha már megvan az a néhány (1-3) potenciális célterület, tisztázzuk, hogy mire van szükség, hogy oda bejuthassunk: kell-e egyáltalán egyetemi végzettség ezekhez, illetve, ha igen, akkor milyen, és hol érdemes tanulni. Ha szükségesek az egyetemi tanulmányok, akkor az is kérdés, hogyan tudom megnövelni az esélyeimet. Elmehetek felvételi előkészítőre, tanulhatok online is, vagy egyéb módszerekkel” – tette hozzá a tanácsadó.A nyilvános egyetemi előadásokra is be lehet kukkantani, hogy elég érdekesek-e azok, vagy sem a számomra. Sőt, beszélgethetek olyanokkal, akik már arra a szakra járnak.

„Ha tehát van néhány célterület – direkt nem mondok szakmát vagy állást, mert lehet, hogy egy iparág érdekel valakit, mondjuk a csokoládéhoz vonzódik az átlagnál jobban (volt ilyen ügyfelem) és a csokoládékészítés területén szeretne valamit dolgozni – akkor konkrét cégeket is meg lehet keresni, hogy ott milyen munkakörök, pozíciók, tevékenységek vannak” – vázolja Gerlei Béla. Azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy ez a folyamat munkaigényes: idő- és energiaráfordítást igényel. „Sokan napokat töltenek azzal, hogy kiválasszák, hova mennek nyaralni, vagy milyen autót vegyenek. Szerintem az életük van fontos olyan téma, amire érdemes legalább ennyi időt, energiát szánni” – érvel a szakember.

Nem kell mindenáron egyetem?

„Ha az derül ki, hogy nem feltétlenül az egyetemi végzettség a vágyaikhoz vagy lehetőségeikhez a megfelelő út, akkor jó tudni, hogy Magyarországon az első szakma ingyenesen megszerezhető. Ha esetleg a hoppon maradt felvételiző választ egy olyan szakmát, ami kapcsolódik a vágyott területhez, azt költségmentesen megtanulhatja a szakképzési rendszerben az érettségit követően. Az úgynevezett felsőoktatási szakképzések során pedig felsőfokú szakképzettséget lehet szerezni. Ezek egyévestől a többévesig számos formában léteznek.

Megoldás lehet, a karriertanácsadó szerint, ha az adott területen dolgozó cégnél egy kapcsolódó, akár gyakorlati jellegű, felsőfokú végzettséget nem igénylő munkában elhelyezkedik a fiatal és onnan tanulással, gyakorlattal idővel vezet tovább az út a kiválasztott pozíció felé.

„A munkahelyi tapasztalat felbecsülhetetlen értékű. Előfordult például, hogy egy fiatal a vegyészmérnöki szakra sikertelen felvételi után az egyik gyógyszergyárban elhelyezkedve belelátott a vágyott vegyészi munkakörbe és rájött, hogy az igazából mégsem neki való. Ezzel megspórolt egy felesleges egyetemi diplomát és néhány ablakon kidobott kezdő évet az adott szakmában” – meséli a karriertanácsadó.

Elengedhetetlen készség: a nyelvtudás

A másik fontos tényező (akár egyetem kapcsán, vagy attól eltekintve is) a nyelvtanulás, és ezen belül az angol nyelv megtanulása, ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Itt is a prémium magán nyelvtanártól az ingyenes online tanulásig széles lehet a lehetőségek spektruma. Az angol nyelv szinte mindenhez kell manapság, a tanulástól elkezdve a szakmáig.

A már említett online képzések azért is lehetnek jók, mert a neten szinte minden tudás fent van. Létezik számos oktató site, amin akár ingyenes képzések is elérhetőek, illetve elérhető áron számos olyan képzettséget is meg lehet szerezni, ami egyéb formában elérhetetlen lett volna, ezeket is csak ajánlani lehet.

Az online kurzusok egyébként tanúsítványt is adhatnak, amelyek sokkal kedvezőbb díjazásért elérhetőek, mint a nevesebb egyetemek igazi tandíjai, sokszor hasonló színvonal mellett. Sok cég – például IT területeken – az ilyen típusú képzéseket sokszor nagyobbra is értékeli, mint a formális képzéseket.

Emellett napjainkban nem lehet figyelmen kívül hagyni a tanulásban a mesterséges intelligenciát sem. „Van olyan AI, amibe feltölthetünk egy (vagy akár több) könyvet és beszélgethetünk róla. Megtanítja, leteszteli, kikérdezi, elmagyarázza és mindez bizonyos keretek között akár ingyen is elérhető” – mondja a szakértő.

Világot látni: felbecsülhetetlen tapasztalat

A tanuláson túl rendkívül sok előnye lehet, ha valaki a sikertelen felvételi után „nyert” szabad évben elmegy világot látni. (Gap year-nek nevezi ezt a szakirodalom.) Nyilván ez sok pénzbe kerülhet (bár Interrail bérlettel és alkalmi munkákkal lehet javítani a szaldót), de akinek ez belefér, annak felbecsülhetetlen előnyökkel járhat, elég csak a nyelvi készségek fejlesztésére gondolnunk. Nem véletlenül küldték ki a céhes mesterlegényeket a középkorban a világ más tájaira.

Magától értetődő lehetőségnek tűnik a munkavállalás: hogy a következő tanévig dolgozzon a fiatal. A karriertanácsadó szerint azonban ezt érdemes alaposan átgondolni, mert többnyire „aki egyetemre felvételizett, annak megvan valamilyen formában a megélhetése. Amennyiben ez így van, nekik azt javaslom, hogy stratégiailag válasszanak munkahelyet és ne elsősorban a pénzkeresés legyen a cél. Egyrészt, fél év ingyen munka lehet akár egy olyan befektetés ami később sokszorosan megtérül: gondoljunk csak az iparági, vagy akár emberekkel kapcsolatos tapasztalat szerezésre, amihez máshogy nem nagyon lehet hozzájutni. Másrészt rengeteg olyan hely van, ahol betanítják az újoncokat és ez a tudás később még nagyon jól jöhet, akár más területen. Persze, ha az embernek muszáj dolgoznia a megélhetés miatt, az más kérdés” – teszi hozzá Gerlei Béla.

Mikor érdemes irányt váltani?

A karriertanácsadót arról is kérdeztük, hogy mit érdemes tennie annak a hallgatónak, akit felvettek az egyetemre, de időközben derül ki, hogy mégsem az adott irányú tanulmány a legjobb választás. Gerlei Béla szerint, ha tartósan nem érzi jó magát egy szakon a hallgató, kiderül, hogy mégsem azt a foglalkozást szeretné csinálni a tanulmányai után, akkor nem érdemes elvesztegetni éveket az adott felsőfokú tanulmány befejezésével, illetve azzal, hogy juniorként tessék-lássék elhelyezkedik a szakmában, majd megcsömörlik. „Fel kell mérni a sunk costs-okat vagyis az elsüllyedt költségeket. Érdemes-e még abba belefektetni, illetve ha nem, akkor mikor és hogyan érdemes kiszállni.”

„Még mielőtt kiugranánk, ajánlatos megnézni, hogy át lehet-e jelentkezni másik szakra, vagy más tárgyakat felvenni és így átkerülni egy másik irányba. Sok egyetemen a máshol befejezett és jó eredménnyel zárt tárgyakat beszámítják. – teszi hozzá a szakember.

„Ha egy repülőgép felszálláskor apró, csak néhány fok eltéréssel indul el a célhoz képest, - ami abban a pillanatban jelentéktelennek tűnhet és könnyen korrigálható - akkor az kétezer kilométer múlva egész máshova érkezik meg, mint ahova elindult” – érzékeltette a helyzet súlyát a Karrier Intézet alapítója.