Nyugdíj mellett munka? - Inkább az unokák!

A CNBC ismertette azt a Solan Center által végzett kutatást, amely szerint az USA munkaerőpiacán 1975 és 2010 között az 55 év felettiek körében azért nőhetett a foglalkoztatás, mert több nő folytatta karrierjét. Az időszak első évében az 55 pluszos korosztályban 23,1 százalék volt a hölgyek aránya, ami 2010-re 35,1 százalékra ugrott. Nagy-Britanniában hasonló a helyzet, hiszen ott a 2008-2009-es pénzügyi válság óta folyamatosan nő a 65 és 74 év közti hölgyek foglalkoztatása. A pozitív hatás pedig egyértelmű: minél tovább marad valaki a munkaerőpiacon, annál tovább marad aktív adófizető és annál tovább lesz saját jövedelemmel rendelkező fogyasztó.

Magyarországon azonban egészen más a helyzet, emiatt nem is érdemes hasonló tendenciát keresni - fejtette ki a HR Portálnak Sipos Sándor HR szakértő, aki szerint Magyarországon gyakori eset, hogy mire egy munkavállaló eléri a nyugdíjkorhatárt, sem egészségügyileg, sem pszichésen nincs abban az állapotban, hogy tovább akarjon dolgozni. Ugyan a különbségek óriásiak az egyes dolgozók között, ám az általában elmondható, hogy a hazai viszonyok jobban "elhasználják" a munkavállalókat, mint a nyugati körülmények. Ha valaki nem úgy táplálkozott, nem járt olyan szűrésekre és életének szerves része volt a munkahelyi és anyagi stressz, akkor nyilvánvalóan fáradtabb lesz késő 50-es éveire - fogalmazott Sipos Sándor, aki ugyanakkor kiemelte, hogy természetesen ellenpéldák is vannak, nekik még nyugdíjas éveikre is marad annyi energiájuk, hogy dolgozzanak.

A fáradtságot mutatja a Randstad Award 2014 felmérése is, amely szerint a munkavállalók több mint fele legszívesebben 60 éves kora előtt menne nyugdíjba, további egyharmada pedig maximum 62 éves koráig dolgozna. A jelenlegi nyugdíjkorhatárig, 65 éves korig csak a munkavállalók egytizede szeretne munkába járni, ugyanakkor a legtöbben arra számítanak, hogy annak elérése után is dolgozniuk kell majd.

Magyar valóság: "már negyven évesen sem tudok elhelyezkedni"

Hiába a pozitív külföldi minták, a KSH adatai szerint 614 ezer ember tartozik a nyugdíj előtt álló, 55-64-es korosztályba, de ebből csak 44,5 százalék a foglalkoztatottak aránya. Ez az adat ugyan az elmúlt években javult, ám jócskán elmarad a 63,2 százalékos teljes népességre vonatkozó foglalkoztatottsági szinttől. Az idősebb munkavállalóknak tehát a munkahelyek hiányával is meg kell küzdeniük, sőt már sok 40-es éveiben járó munkanélküli is amiatt panaszkodik, hogy a kora miatt nem kap állást. Elég csak, ha azokra az álláshirdetésekre gondolunk, amelyekben már közvetve jelzik a munkaadók: "fiatalos csapatba" keresnek valakit.
A Randstad felmérése szerint a magyar munkavállalók tartanak a nyugdíj előtti munkanélküliségtől, miután szerintük az 55 év felettiek már nehezen találnak új munkát, és gyakran végzettségüknél alacsonyabb szintű munkát kell elvállalniuk. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a magyarok szerint az ideális nyugdíjkorhatár 57 év lenne.

Csak a kor miatt nem kapnak munkát?

"Nehezebben alkalmazkodnak az újdonságokhoz, nehezebben irányíthatók és kevésbé lelkesek" - hangzik a sokat hallott sztereotípia az idősebb munkavállalókkal kapcsolatban. Pedig ezeknek csak korlátozottan van alapjuk - véli Sipos Sándor, aki szerint a lényeg, hogy olyan munkát kapjanak nyugdíj előtt álló alkalmazottak, amely passzol az igényeikhez. Nem biztos, hogy előrelépési lehetőséggel, hatalmas karrierrel tudjuk motiválni ezt a korosztályt, azonban ha kiszámítható, tervezhető terhelést és jól körülhatárolt feladatkört biztosítunk, akkor egy idősebb munkavállaló is képes a magas színvonalú értékteremtésre. A képzettebb 50 év feletti dolgozóknál a sok évtizedes szakmai múlt miatt fontos szempont az is, hogy érezze, szükség van a tapasztalatára a munkahelyen.

A HR szakértő szerint komoly előnye ennek a korosztálynak, hogy jóval hűségesebbek, mint a fiatalabbak, akik gyakran inkább munkahelyet váltanak, ha nem elégíti ki őket a munkahely változatossága. "Izgalmas feladatokra vágynak, egy idősebb ember viszont a nyugalom miatt elvállalhat akár egy sokak által egyhangúnak tartott munkát is" - fogalmazott. Sipos Sándor szerint emiatt a kiválasztás során soha nem önálló szempont a kor, a kritériumokat mindig hozzáigazítják a munkakörhöz.

Hatékonyságban gyakorlatilag nincs különbség, legalábbis erről árulkodik a Randstad idei felmérése, amely szerint a magyarok többsége úgy gondolja, hogy az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan hatékonyan tudják végezni a munkájukat, mint a 35 év alattiak, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban. Azonban ha egy új pozíció betöltéséről van szó, a munkavállalók többsége a fiatalabb pályázókat támogatná, míg az 55 év felettieket már elutasítaná.

Nyugaton tehát egyre tovább dolgoznak a nők, ennek pedig szocializációs okai is vannak. "Ne feledjük, hogy a hazai nyugdíjasok még az előző rendszerben nevelkedtek, míg tőlünk nyugatabbra a sok évtizedes piacgazdaságokban a kultúra szerves részét képezi az önálló boldogulás és a vállalkozó szellem - fogalmazott Sipos Sándor. A szakértő szerint Magyarországon ugyanakkor épp a nagy múltú, a dolgozókat évtizedeken keresztül foglalkoztató nagyvállalatoknál jellemző, hogy nyugdíjazásuk után a munkatársak "visszajárnak" volt munkahelyükre valamilyen segítő-tanácsadó jellegű pozícióba. Hasonló ez a focisták karrierjéhez, akik jó esetben nem hirtelen vágással hagyják abba a sportot, hanem "levezetnek" még egy könnyebb terhelést adó terepen.

Sipos Sándor szerint erre a fokozatos terheléscsökkentésre nemcsak nyugdíj után, hanem már az azt megelőző években is oda kellene figyelni, mert komoly pszichés és fizikai egészségmegőrző szerepe van, és nagyban hozzájárul a nyugdíj utáni évek hosszához és életminőségéhez. Sok idősebb ember ugyanis nehezen dolgozza fel, hogy a korábbi aktív életmódot az egyik pillanatról a másikra elvágják, márpedig ezt az űrt nem mindenki tudja kitölteni. A késői munkavégzés így a gazdaságon túl a nyugdíjasok saját élethelyzetét is javíthatja.