Szerző: Váradi Tamás
Megjelent: 6 éve

Nyugdíj mellett munka? - Inkább az unokák!

A CNBC ismertette azt a Solan Center által végzett kutatást, amely szerint az USA munkaerőpiacán 1975 és 2010 között az 55 év felettiek körében azért nőhetett a foglalkoztatás, mert több nő folytatta karrierjét. Az időszak első évében az 55 pluszos korosztályban 23,1 százalék volt a hölgyek aránya, ami 2010-re 35,1 százalékra ugrott. Nagy-Britanniában hasonló a helyzet, hiszen ott a 2008-2009-es pénzügyi válság óta folyamatosan nő a 65 és 74 év közti hölgyek foglalkoztatása. A pozitív hatás pedig egyértelmű: minél tovább marad valaki a munkaerőpiacon, annál tovább marad aktív adófizető és annál tovább lesz saját jövedelemmel rendelkező fogyasztó.

Magyarországon azonban egészen más a helyzet, emiatt nem is érdemes hasonló tendenciát keresni - fejtette ki a HR Portálnak Sipos Sándor HR szakértő, aki szerint Magyarországon gyakori eset, hogy mire egy munkavállaló eléri a nyugdíjkorhatárt, sem egészségügyileg, sem pszichésen nincs abban az állapotban, hogy tovább akarjon dolgozni. Ugyan a különbségek óriásiak az egyes dolgozók között, ám az általában elmondható, hogy a hazai viszonyok jobban "elhasználják" a munkavállalókat, mint a nyugati körülmények. Ha valaki nem úgy táplálkozott, nem járt olyan szűrésekre és életének szerves része volt a munkahelyi és anyagi stressz, akkor nyilvánvalóan fáradtabb lesz késő 50-es éveire - fogalmazott Sipos Sándor, aki ugyanakkor kiemelte, hogy természetesen ellenpéldák is vannak, nekik még nyugdíjas éveikre is marad annyi energiájuk, hogy dolgozzanak.

A fáradtságot mutatja a Randstad Award 2014 felmérése is, amely szerint a munkavállalók több mint fele legszívesebben 60 éves kora előtt menne nyugdíjba, további egyharmada pedig maximum 62 éves koráig dolgozna. A jelenlegi nyugdíjkorhatárig, 65 éves korig csak a munkavállalók egytizede szeretne munkába járni, ugyanakkor a legtöbben arra számítanak, hogy annak elérése után is dolgozniuk kell majd.

Magyar valóság: "már negyven évesen sem tudok elhelyezkedni"

Hiába a pozitív külföldi minták, a KSH adatai szerint 614 ezer ember tartozik a nyugdíj előtt álló, 55-64-es korosztályba, de ebből csak 44,5 százalék a foglalkoztatottak aránya. Ez az adat ugyan az elmúlt években javult, ám jócskán elmarad a 63,2 százalékos teljes népességre vonatkozó foglalkoztatottsági szinttől. Az idősebb munkavállalóknak tehát a munkahelyek hiányával is meg kell küzdeniük, sőt már sok 40-es éveiben járó munkanélküli is amiatt panaszkodik, hogy a kora miatt nem kap állást. Elég csak, ha azokra az álláshirdetésekre gondolunk, amelyekben már közvetve jelzik a munkaadók: "fiatalos csapatba" keresnek valakit.
A Randstad felmérése szerint a magyar munkavállalók tartanak a nyugdíj előtti munkanélküliségtől, miután szerintük az 55 év felettiek már nehezen találnak új munkát, és gyakran végzettségüknél alacsonyabb szintű munkát kell elvállalniuk. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a magyarok szerint az ideális nyugdíjkorhatár 57 év lenne.

Csak a kor miatt nem kapnak munkát?

"Nehezebben alkalmazkodnak az újdonságokhoz, nehezebben irányíthatók és kevésbé lelkesek" - hangzik a sokat hallott sztereotípia az idősebb munkavállalókkal kapcsolatban. Pedig ezeknek csak korlátozottan van alapjuk - véli Sipos Sándor, aki szerint a lényeg, hogy olyan munkát kapjanak nyugdíj előtt álló alkalmazottak, amely passzol az igényeikhez. Nem biztos, hogy előrelépési lehetőséggel, hatalmas karrierrel tudjuk motiválni ezt a korosztályt, azonban ha kiszámítható, tervezhető terhelést és jól körülhatárolt feladatkört biztosítunk, akkor egy idősebb munkavállaló is képes a magas színvonalú értékteremtésre. A képzettebb 50 év feletti dolgozóknál a sok évtizedes szakmai múlt miatt fontos szempont az is, hogy érezze, szükség van a tapasztalatára a munkahelyen.

A HR szakértő szerint komoly előnye ennek a korosztálynak, hogy jóval hűségesebbek, mint a fiatalabbak, akik gyakran inkább munkahelyet váltanak, ha nem elégíti ki őket a munkahely változatossága. "Izgalmas feladatokra vágynak, egy idősebb ember viszont a nyugalom miatt elvállalhat akár egy sokak által egyhangúnak tartott munkát is" - fogalmazott. Sipos Sándor szerint emiatt a kiválasztás során soha nem önálló szempont a kor, a kritériumokat mindig hozzáigazítják a munkakörhöz.

Csak a nyugdíjig húzzuk ki

Több hazai program is segíti az idősebb korosztály elhelyezkedését, az 55 év feletti munkavállalók esetében például felére csökkentették a munkáltatói járulékot. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2013-ban pedig foglalkoztatási programot indított azoknak az 55 év feletti munkanélküli nőknek, akiknek a nyugdíjba vonulásukhoz szükséges 40 év szolgálati időből kevesebb, mint 1 év hiányzik. A támogatás maximum 12 hónapra szól, ez idő alatt 10 hónapig a bruttó bér és járulékok 100 százalékával támogatják a munkaadókat a célcsoport foglalkoztatásához, ezért további 2 hónap támogatás nélküli foglalkoztatást kell vállalnia a munkaadónak. Utóbbi program a nyugati mintáktól eltérően egyértelműen azt sugallja: csak a nyugdíjig húzzuk ki!
Hatékonyságban gyakorlatilag nincs különbség, legalábbis erről árulkodik a Randstad idei felmérése, amely szerint a magyarok többsége úgy gondolja, hogy az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan hatékonyan tudják végezni a munkájukat, mint a 35 év alattiak, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban. Azonban ha egy új pozíció betöltéséről van szó, a munkavállalók többsége a fiatalabb pályázókat támogatná, míg az 55 év felettieket már elutasítaná.

Nyugaton tehát egyre tovább dolgoznak a nők, ennek pedig szocializációs okai is vannak. "Ne feledjük, hogy a hazai nyugdíjasok még az előző rendszerben nevelkedtek, míg tőlünk nyugatabbra a sok évtizedes piacgazdaságokban a kultúra szerves részét képezi az önálló boldogulás és a vállalkozó szellem - fogalmazott Sipos Sándor. A szakértő szerint Magyarországon ugyanakkor épp a nagy múltú, a dolgozókat évtizedeken keresztül foglalkoztató nagyvállalatoknál jellemző, hogy nyugdíjazásuk után a munkatársak "visszajárnak" volt munkahelyükre valamilyen segítő-tanácsadó jellegű pozícióba. Hasonló ez a focisták karrierjéhez, akik jó esetben nem hirtelen vágással hagyják abba a sportot, hanem "levezetnek" még egy könnyebb terhelést adó terepen.

Sipos Sándor szerint erre a fokozatos terheléscsökkentésre nemcsak nyugdíj után, hanem már az azt megelőző években is oda kellene figyelni, mert komoly pszichés és fizikai egészségmegőrző szerepe van, és nagyban hozzájárul a nyugdíj utáni évek hosszához és életminőségéhez. Sok idősebb ember ugyanis nehezen dolgozza fel, hogy a korábbi aktív életmódot az egyik pillanatról a másikra elvágják, márpedig ezt az űrt nem mindenki tudja kitölteni. A késői munkavégzés így a gazdaságon túl a nyugdíjasok saját élethelyzetét is javíthatja.
  • 2021.06.14DEKRA Felnőttképzési konferencia A globális képzési piac meghatározó szereplőjeként fontos számunkra, hogy ügyfeleink képzéseinek tervezéséhez és megszervezéséhez a lehető legtöbb támogatást adhassuk. A 2021. január 1-től hatályos, az OKJ-t felváltó új képzési rendszerrel életbelépő új folyamatok minden munkáltatót érintenek, akik munkavállalóik részére képzéseket szerveznek. Hogy segítsük az eligazodást, illetve iránymutatást nyújthassunk az új képzési rendszerrel kapcsolatban, INGYENES webkonferenciát tartunk a témában. Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Gyerekek milliói kényszerültek munkára a járvány miatt

Világszerte jelenleg mintegy 160 millió gyermek dolgozik. Sokan voltak kénytelenek elkezdeni dolgozni az elmúlt időszakban amiatt, mert szüleik... Teljes cikk

Úgy tűnik, talpra pattan az amerikai gazdaság

A várt csökkenés helyett az Egyesült Államok nem mezőgazdasági ágazataiban nőtt a foglalkoztatás májusban. Teljes cikk

Jövőre 12 ezerre duzzad a minisztériumoknál dolgozók létszáma

A 2022-es költségvetési tervek szerint jövőre 423 fővel, azaz 3,7 százalékkal 11 979-re bővül a hazai minisztériumoknál dolgozók létszáma.... Teljes cikk