Pályakezdő HR-esként a munkaerőpiacon

Az ország 17 felsőfokú oktatási intézménye képzi nappali, levelező és távoktatásos rendszerben az emberi erőforrás menedzsmenttel foglalkozó szakembereket. Több száz HR-es kerül ki évente a munkaerő-piacra úgy, hogy nemhogy gyakorlati, szakmai tapasztalata sincs, a diákok még a munkavégzés írt és íratlan szabályaival sincsenek tisztában. A válság és a rossz előítéletek miatt sok vállalat nem tud, vagy nem akar olyan munkavállalót alkalmazni, akire nem lehet a belépése napját követően szakmai feladatkört bízni. A cégek nagy része eleve elzárkózik attól, hogy akár asszisztensi pozícióba is pályakezdőt alkalmazzon, pedig a tehetségek megtalálása és megtartása egyik útja az előre menekülésnek.

Szakmai ambíciót és stabil alapokat vár a Dreher Sörgyárak Zrt.

Van azonban olyan vállalat még ebben a krízis sújtotta időszakban is, amelyik lehetőséget ad egyetemi és főiskolai hallgatóknak, HR-es szakmai gyakorlat megszerzésére. Kiss Ágnes, a Dreher Sörgyárak Zrt. kiválasztási és munkaügyi kapcsolatok területével foglalkozó HR vezetője kifejezetten pályakezdő HR-est több alkalommal is keresett. Kiválasztásukkor rendszerint nagyon vegyes tapasztalatokat szerzett: a jelentkezők egy részének még azok a szakmai, elméleti alapjai sem voltak biztosak, amelyekre a gyakorlati tudást föl lehet építeni. Nem ismerték a pályakezdők sem a kompetencia-alapú kiválasztás elméleti hátterét, de még a kompetencia fogalma sem volt teljesen határozottan körvonalazható számukra.

A HR vezető azt vette észre, hogy a különböző felsőoktatási intézmények különböző hangsúllyal és mélységben készítik fel a hallgatókat a HR különböző területeiből. Mivel a Dreher Sörgyáraknál a kiválasztás során a kompetencia-alapú interjúzás mellett pszichológiai tesztet is alkalmaznak, ezért nagy előnynek számít a pszichológiai alapképzettség. A HR vezető problémásnak látja, hogy a kiválasztási terület iránt érdeklődő felsőfokú oktatásban részt vevők - ha nincs szerencséjük a gyakorlati hellyel -, akkor gyakran nem találkoznak kompetencia-rendszerekkel, ezek felhasználási módjával, Accessment Centerrel, de még munkaköri leírással sem.

Sajnos a HR oktatásban is érvényesül az, ami a többi, gyorsan változó szakmában már megjelent, az oktatási tananyag, módszertan és oktatói mentalitás rendszerint elavul a képzési időszak végére. Kiss Ágnes úgy látja, hogy ez ellen hatna az a tendencia, ha a piaci szektorban dolgozó HR vezetők bevonhatók lennének a felsőfokú, gyakorlati ismeretek oktatásába. A HR menedzser szerint vendégtanári, illetve óraadói státuszban, az egyetemi oktatási struktúrával párhuzamosan lehetne a leghatékonyabban átadni a for-profit ismereteket.

A szakember szerint ez azért is fontos lenne, mert az egyetemek nagy részénél nincs kötelező gyakorlat, ezért ha a diák nem ismeri föl, mekkora szüksége van legalább egy minimális szintű szakmai tapasztalatra a későbbi elhelyezkedéséhez, nem kerül az első munkahelye megszerzéséig "tűzközelbe" és nem lát közelről HR szervezetet. A főiskolákon annyiban más a helyzet, hogy ott kötelező gyakorlaton kell részt vennie annak, aki diplomát szeretne. A különbség azonban még ezzel együtt is fennáll, mivel a gyakorlatot nyújtó helytől és a diák személyiségétől, érdeklődésétől függ, milyen mélységig jut el egy-egy gyakorlat során a hallgató az adott szakma folyamatainak megismerésében.

- Pályakezdő HR-es kiválasztásakor a következő szempontok képezik a kiválasztás alapját: elméleti tudás a választott szakterületen, illetve az előzetes szakmai gyakorlat - említette a szakember. Ez utóbbi a pályázó érdeklődéséről, teljesítménymotivációjáról és a saját jövendőbeli karrierjének tudatos építéséről árulkodhat. Döntő fontosságú az angol nyelvtudás a vállalat nemzetközi háttere miatt, illetve ha például kiválasztási területre pályázik valaki, akkor szükséges a magabiztos fellépés, ugyanakkor az elemző, analitikus gondolkodásmód, mely folyamat és rendszerszemlélettel párosul. Ezek a kompetenciák jó alapot adhatnak arra, hogy sikeres legyen a pályakezdő a választott területen - mondta a HR vezető.

A Dreher Sörgyárak Zrt. HR osztálya több felsőoktatási intézményből is fogad szakmai gyakorlatra hallgatókat, a tavalyi évtől például a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Ergonómia és Pszichológia tanszékével működik együtt. A program során a vállalat lehetőséget biztosít 1-2 mesterszakos hallgatónak arra, hogy a kötelező gyakorlatát a cégnél töltse el aktívan bevonódva a HR napi működésébe.

A HR vezető tapasztalatai szerint a hallgatóknak különböző igényeik vannak a szakmai gyakorlat kapcsán. Volt olyan eset, amikor "csak" a gyakorlati idő leigazolása volt a hallgató célja, kisebb projektmunkákra is alkalmaztak a korábbi években szakmai gyakorlatosokat, és jellemző az is, hogy a gyakornoknak jelentkezők a szakdolgozatukhoz szeretnének anyagot és információt gyűjteni, miközben a HR munkáját támogatják - ez esetben elhúzódhat a gyakorlat ideje. Vannak olyan végzősök, akik az egyetem/főiskola mellett több, mint fél éve gyakornokoskodnak a HR osztályon és gyűjtik a szakmai tapasztalatot a diplomájuk megszerzése előtt.

Ahhoz, hogy egy pályakezdő HR-es a Dreher Sörgyáraknál vagy akár más vállalatnál egy adott terület specialistájává válhasson, minimum 2-3 év releváns tapasztalat és egyéni ambíció szükséges. Az egyéni fejlődést a motiváció mellett a dinamikusan változó céges környezet, a magas szintű HR működés, a kollégák szakmai felkészültsége és a megfelelői vezetői támogatás segíti a Drehernél.

A pályakezdő felelősségteljes munkát szeretne az első pillanattól

A kötelező szakmai gyakorlatára jelentkezett a Dreher Sörgyárak Zrt.-hez Koronczi Kinga utolsó éves masters-hallgató, aki a végzős évfolyamát látogatja a BME Ergonómiai és Pszichológiai Tanszék Munka és Szervezetpszichológiai képzésének. Az eredetileg 2 hónaposra tervezett gyakornoki időt Kinga teljesítménye és motiváltsága, valamint az elvégzendő feladatok mennyisége és a HR igazgatóval való egyéni megállapodásnak köszönhetően 10 hónapra meghosszabbították. A végzős diák elvárása a gyakorló helyével szemben az volt, hogy minél előbb felelősségteljes és önálló feladatokat kaphasson. Mivel már az egyetemen is a kiválasztás pszichológiai aspektusai érdekelték - és kifejezetten erről a területről tartott előadást a Sörgyár egyik kiválasztási specialistája -, ezért ennél a cégnél jelentkezett munkavégzésre.

Koronczi Kinga szerint az évfolyama gyakornoki lehetőségeit tekintve jó választás volt a vállalat, mert az ott töltött időszak alatt sok újat tanulhatott. Míg csoporttársai közül sokan csak fénymásolással és fordítással töltötték az idejüket, addig ő megismerte a komplex kiválasztási folyamatot. Az önéletrajzok szűrésétől interjúk és tesztírások szervezéséig, illetve a vége felé az egyszerűbb pozíciók kompetenciáinak, profiljainak összeírását végezte, sőt interjúztathatott is.

Kinga számára a legnagyobb változást a korábbi életéhez képest az jelentette, hogy új keretekhez kellett alkalmazkodnia. Bár a Dreher Sörgyáraknál nincs "dress code", másmilyen stílusú ruhákban kellett megjelennie, mint amilyenekben egyetemre járt, vagy a szabadidejét töltötte. Meg kellett azt is tanulnia a pályakezdő szakembernek, hogy mást jelent az idő fogalma egy egyetemistának és mást egy munkavállalónak. Az egyetemen általában csekély következménye van a késésnek. A munkahelyre azonban pontosan kell bejárni.

A szervezeti kultúrába való beilleszkedés azonban nem okozott a diáknak jelentős nehézséget, mert nagyon sok segítséget kapott Kiss Ágnestől és a területen dolgozó, őt mentoráló két specialistától. Sőt, Kingának azok a kollégák is adtak szakmai és munkaszervezési tippeket, akikkel nem dolgozott közvetlenül együtt.

Összességében elmondható, hogy a Dreher Sörgyáraknál tapasztalt közvetlen kommunikációs stílus nagyban megkönnyítette a gyakornoki beilleszkedést és a munkavégzés elsajátítását.

Mivel az egyetem biztosította a vállalatnál végzett gyakornoki munkáját, ezért Kinga szerint jó választás volt a BME-re menni. Erős elméleti alapokat kapott a tanteremben és ennek használhatóságát tesztelhette a gyakorlatban. A Dreher Sörgyáraknál töltött időszak pedig csak megerősítette benne azt az elhatározást, hogy a jövőjét a kiválasztási területen, egy multinacionális vállalatnál képzeli el. A vállalat rugalmasságával fejlődési és kreativitási lehetőséget is nyújtott a végzősnek.

- A mai világban, amikor minden álláshirdetésben 2-3 évnyi tapasztalatot kérnek a munkáltatók, hatalmas lehetőségnek tartom azt, hogy esélyt kaptam a pályakezdésre azzal, hogy megismerhettem egy folyamatot a HR összetett működésmódjából - mondta Koronczi Kinga.

Persze, probléma lehet a számára is, hogy míg a Dreher-nél a gyakornoki idő végére konkrét, önálló feladatokat végzett, addig pályakezdőként asszisztensi, vagy HR adminisztrátori lehetőségek közül választhat csupán. Legszívesebben kiválasztási junior specialista munkakört szeretne a későbbiekben betölteni, mert Kinga az ezzel járó felelősségteljes munkakörre és az önálló munkavégzési módra vágyik. Szeptember végéig azonban marad a Dreher-nél és segíti továbbra is a kiválasztási munkát.