Rabszolgasor vagy rendes munka - így kerülje el a csalókat

Egerekkel és rágcsálókkal benépesített putri valamirevaló szállás helyett, 15 ember összezsúfolva 25 négyzetméteren, lassan szivárgó fizetés, rabszolgasor tisztességes munkavégzés helyett - ezt tapasztalta egy ötven körüli magyar pár, akik narancsültetvények szüretelésére vállalkoztak Görögországban. Nem ők az egyedüliek, akik pórul jártak az elmúlt években, toboroztak már úgy magyar munkaerőt többek között Nagy-Britanniába, Írországba, Svédországba, Spanyolországba, hogy a munkavállalóknak szinte menekülniük kellett, de arra is volt már példa, hogy valaki csak holtan került haza.

Mostanában az osztrák és német munkaadók trükkjeire irányult a figyelem, mivel május elsejétől megszűnnek a munkapiaci korlátok, és Ausztriában illetve Németországban is munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak a magyarok. Az érdeklődés nagy, több ezer magyar kivándorlására lehet számítani - mondta a HR Portálnak Szendrei Gergő, az Irány Németország! információs portál üzemeltetője. Hozzátette: Németországban főként idény jellegű mezőgazdasági, építőipari illetve idős- és betegápolás területén keresik a kelet-európai munkaerőt. A legnagyobb elővigyázatosságra a mezőgazdasági idénymunkák esetén van szükség, mert ehhez a tevékenységhez nem kell magas iskolai végzettség, és a nyelvtudás sem feltétel, így ezen a területen csapják be a legjobban a magyarokat.

Szendrei Gergő szerint a németországi állások esetén is jellemzőek a csalások, óriási energiát fordítanak arra, hogy ne jelenjen meg hamis hirdetés a portáljukon. - Legtöbbször németországi társas vállalkozásba kényszerítik az építőipari szakembereket és néhány hét vagy hónap után különböző indokokkal nem fizetnek nekik, és az sem ritka, hogy már-már embertelen körülmények között szállásolják el őket. Több heti, esetleg havi bérrel, szinte franchise rendszerben működően használják ki a munkavállalókat, akiket a legtöbb esetben több százezer forintos kár is érhet - tájékoztatott Szendrei, aki szerint nagyon sok ügyet nem is lehet felderíteni, a csalást pedig nem könnyű bizonyítani, mert az esetek döntő többségében a kényszerhelyzetben cselekvő áldozat akaratlanul is együttműködik a csalókkal.

Nemcsak külföldi állással verhetnek át

A külföldi esetekkel szemben a magyarországi csalások felderítési statisztikái jobbak. A közelmúltban például sikerült elkapni azt a férfit, aki biztonsági őri állást hirdetett, és több tucat álláskeresőt vert át és károsított meg Nyíregyháza környékén: tanfolyami díj címén fejenként 11 és 40 ezer forint közötti összegeket szedett be, majd lelépett. Ugyancsak kézre került az a csaló is, aki a tatabányai konzervgyárba toborzott munkavállalókat, ahol persze állás nem várta őket, de orvosi vizsgálatokra fejenként 6000 forintot csaltak ki tőlük.

Ilyen és ehhez hasonló esetekkel egyre gyakrabban találkozik a rendőrség. Az elmúlt években megszaporodtak az állás és munkahirdetéssel, illetve állásszerzés ígéretével elkövetett csalások: míg 2006-ban még csak 2876 ilyen jellegű bűncselekményt követtek el, addig 2010-ben már 13 595 esetet regisztrált a hatóság - tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) sajtóosztályától. Tavaly a legtöbb csalás - számszerűen 359 - Vas megyében történt, de Baranya és Győr-Moson-Sopron megyében is magas ez az arány (257 és 295 bűncselekmény). Hajdú-Biharban 2010-ben a megyei rendőrség az elmúlt években több ezer sértett sérelmére elkövetett sorozatügyekben zárt le nyomozást, itt 10994 esetet regisztráltak. A csaló munkaerő-közvetítők tavaly összesen több mint 215 millió forint kárt okoztak az álláskeresőknek.

Ki végezhet egyáltalán munkaerő-közvetítést?

Akiket valamilyen módon megkárosítottak, a rendőrségnél kezdeményezhetnek eljárást. Mielőtt azonban jelentkeznénk egy álláshirdetésre, érdemes tájékozódni a munkaerő-közvetítő cégről, akár a magyar munkaügyi központoknál, akár a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján.

Hazánkban a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételét és folytatásának feltételeit a 118/2001. (VI. 30.) kormányrendelet szabályozza. A kölcsönbeadó és a magán-munkaközvetítő cégeket a székhelyük szerinti megyei (fővárosi) munkaügyi központ veszi nyilvántartásba, ha a cégjegyzékbe vagy az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és társasági szerződése, alapító okirata, alapszabálya a kölcsönzési, illetve a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatását tartalmazza, illetve egyéni vállalkozó magán-munkaközvetítésre jogosító vállalkozói igazolvánnyal, a kérelmező vagy az által foglalkoztatott legalább egy személy szakmai képesítéssel, gyakorlattal, a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik és vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja. A munkaügyi központ a nyilvántartásba vett adatokról a Foglalkoztatási Hivatalt negyedévenként tájékoztatja.

A munkaügyi központ a kölcsönbeadókról, illetve a magán-munkaközvetítőkről folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet. Ez a nyilvántartás többek között tartalmazza a nyilvántartásba vételt tartalmazó határozat számát, keltét; a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő nevét, székhelyét, telephelyét is.

Aki pénzt kér, nem megbízható

A törvényesen működő személyzeti tanácsadó cégek az álláskeresők felvilágosításán kívül mást nem nagyon tudnak tenni a csalók ellen. A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. is éppen körülbelül egy hónapja tapasztalt hasonló esetet, amikor egyik munkavállalójuk felmondott egy svájci munka kedvéért, de miután kiutazott, kiderült, hogy átverték. - Azóta ezt a munkavállalót visszavettük korábbi munkakörébe - mondta Bécsi Tímea, a cég nyíregyházi irodájának vezetője. Szerinte érdemes nagynevű tanácsadó cégekhez fordulni, vagy utánanézni, hogy van-e engedélye a cégnek. Viszont az a vállalkozás, amelyik pénzt kér a pályázótól azért, hogy munkát találjon neki, nem megbízható - emelte ki Bécsi Tímea.

A Trenkwalder egyébként állásbörzéken, road show-kon, előadások során fel szokta hívni a figyelmet arra, mire érdemes figyelniük a pályázóknak, melyek azok a jelek, amikor nem árt az óvatosság. Mint Bécsi Tímea tájékoztatott, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) tagjai a belépéssel elfogadják a szervezet Etikai Kódexét, amelyben a csalás elutasításánál sokkal szigorúbb feltételeknek kell megfelelniük a tagvállalatoknak. - Már a taggá válás folyamata is előír egy átmeneti időt, ameddig a vállalatok "megfigyelt" státuszban vannak és a közgyűlés csak utána dönt a felvételről. Az esetleges problémákat az Etikai Bizottság hivatott kezelni. SZTMSZ tag cégek részéről fel sem merülhet, hogy munkavállalói oldalon pénzt kérjenek a szolgáltatásért. Érzésem szerint ez a legszigorúbb büntetést - kizárást vonna maga után - hangsúlyozta a szakember.

Előzze meg a bajt! - néhány jó tanács

Belföldi munkavállalás esetén érdemes tájékoztatást kérni a munkaerő-közvetítőről, a már említett munkaügyi központok, Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálaton kívül a területileg illetékes Cégbíróságtól is. Az, hogy az állást egy barát, egy családtag, vagy egy ismerős ajánlotta, önmagában még nem jelent garanciát. Fontos, hogy a munkaszerződés kiterjedjen a munkavállalás minden részletére, érdemes ezért a dokumentumot egy jogásszal is átnézetni. Gyanús viszont, ha a munkaerő-közvetítő sürgeti a papír aláírását.

Óvatosan kell kezelni azokat a külföldi állásajánlatokat, amelyeknél nem kérnek nyelvtudást. - Minden olyan hirdetés, amely nem tartalmaz cégnevet, vezetékes telefonszámot, konkrét elvárásokat a jelentkező végzettségét, gyakorlatát illetően, illetve a biztosított feltételeket illetően hiányos, már gyanús. Bizonyos weboldalak, illetve ingyenesen, percek alatt regisztrálható e-mail címmel hirdetők ajánlatait szintén érdemes óvatosan kezelni - hívja fel a figyelmet Szendrei Gergő. Hozzátette: a legfontosabb, hogy munkaközvetítésért senki ne fizessen előre és megfelelő nyelvtudás nélkül ne vágjon bele, és álljon rendelkezésre a szükséges indulótőke, ami még ha a munkaadó biztosítja is a szállást, több száz euró lehet.

Kiutazás előtt nem árt tájékozódni a munkavállalás és a kint tartózkodás feltételeiről. Érdemes minél többet megtudni az adott országról, városról, és összegyűjteni minél több címet a fogadó országban, ahová baj esetén segítségért lehet fordulni. A külföldi szállás címét, telefonszámát, és a munkáltató részletes adatait adjuk meg családtagjainknak, legközelebbi hozzátartozónknak, útlevelünk fénymásolatát pedig érdemes itthon hagyni. Jól jöhet, ha a Magyar Köztársaság helyi nagykövetségének telefonszámát magunkkal visszük, és teljes körű egészség- és balesetbiztosítást kötünk. Biztosítékként legyen legalább egy személy, akit rendszeresen felhívhatunk, és jelezhetjük neki, ha bajba kerültünk.

Ha mégis bekövetkezne a legrosszabb

A külföldön bajba jutott magyar állampolgárok a nagykövetségekhez, konzulátusokhoz fordulhatnak tanácsért, segítségért, de esetleges munkaügyi vitájukba a Külügyminisztérium nem avatkozhat be, hiszen mindenki egyénileg, szabadon dönthet arról, hogy hol kíván dolgozni - tájékoztatta lapunkat Pataki Eszter, a külügyi tárca sajtó főosztályának vezetője. Mint mondta, mivel a tárcának nincs joga beleavatkozni magánjogi szerződésekbe, a magyar munkavállalók hazajutásában sem tud közreműködni, erről minden munkavállalónak magának kell gondoskodnia.