Szabályoznák az egészségügyi dolgozók toborzását

Több országban magas színvonalú az orvosi képzés, míg másoknak inkább megéri "felvásárolni" az egészségügyi szakembereket. Ezért kezdeményezik egyre határozottabban az orvosegyetemeket működtető országok azt, hogy szabályozzák az egészségügyi munkaerő-toborzást - egy-egy szakember "elcsábításáért" úgymond a "nevelő klub" is kapjon pénzt, más vélemény szerint etikai kódexre is szükség volna.

- Az etikus toborzás törvényi szabályozása mind gyakrabban fölmerül, de egyelőre nem több egy tervnél. Már most szóba kerülnek olyan lehetőségek, hogy a "donorország", vagyis ahonnan a kollégát elvitték, kapjon kompenzációt, a "célállomás" vállaljon részt a képzés költségeiből - mondta a Népszabadságnak Girasek Edmond, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának kutatója.

Igaz, a gyógyító intézmények sem törődnek eléggé szakembereik megtartásával. Nemrég egy 45 éves patológus hagyta itt az ország egyik vezető egészségügyi intézményét. A szakmájában elismert szakember évekig vezette az intézet osztályát, mígnem különösebb szakmai indoklás nélkül leváltották, s azt tanácsolták neki: fogadja csak el az angliai állásajánlatot. Így is tett. Egyikeként annak a havonta már mintegy negyven-ötven egészségügyi szakembernek, akik más országban keresnek boldogulást - írja a lap.

Az orvosok migrációját, vagyis vándorlását vizsgálta meg nemrégiben a menedzserközpont, s a felmérésből látszik, hogy ugyan a fizetés, az életminőség játssza a legnagyobb szerepet a váltásban, egyre inkább szempont a perspektíva, a nagyobb szakmai lehetőség és megbecsültség. A kutatók szerint a hazai egészségügynek nincsenek eszközei az ápolók, orvosok megtartására, de még visszafogadni sem segítjük a hazaérkezőket. Girasek Edmond szerint a helyzet azért is aggasztó, mert már a rezidensek többsége is azonnal vállalná a külföldi munkát, akár a szakvizsga előtt is.

A kutatók szerint jellemzően fiatalok, legnagyobb számban a 30-as korosztály keresi külföldön a boldogulást. A munkaközvetítők pedig egyre kifinomultabb módszerekkel keresik a jelölteket. A spirál már beindult, hiszen minél többen dolgoznak külföldi kórházakban, annál inkább érvényesül a migrációt felgyorsító hálózathatás: a külföldi munkavállalást tervező rezidensek 63 százaléka ismerősökön, volt évfolyamtársakon keresztül vagy kollégái révén értesül egy-egy álláslehetőségről.

A külföldön munkát vállalóknak egyébként több mint a fele Angliában dolgozik, az ottani orvosi kamara szerint eddig 1400 orvosunk kért engedélyt munkavállalásra. Minden ötödik "távozó" célja Németország és Ausztria, a skandináv országokra az érdeklődők 12 százaléka kíváncsi. A 32 ezer magyar orvos közül 2004. május 1-je óta összesen 2461-en kértek külföldi munkavállaláshoz szükséges dokumentumokat - olvasható a Népszabadságban.