Szakemberekért versenyeznek a világ városai

A világgazdaság globalizációjával összefüggésbe hozható a nemzetközi munkaerő-áramlás, így a szakképzett munkaerő áramlásának megnövekedett jelentősége. Az agyelszívás jelensége már régóta nemcsak a fejlődő országokat érinti, hanem Közép-Európát, így Magyarországot is. Kérdéses persze, mennyire beszélhetünk "brain drainről" akkor, ha a munkavállaló csak ideiglenesen vállal munkát külföldön, esetleg egy transznacionális vállalat kiküldöttjeként dolgozik egy idegen országban.

Mindesetre annyi bizonyos, hogy a legfontosabb versenyelőnyt a következő évtizedekben a tehetséges munkaerő jelenti, így az értük folytatott harc is kiélezettebbé válik. Az új generáció tehetségei számára pedig nincsenek határok, az internettel együtt nőnek fel, rugalmasak és mobilisak. Nagy elvárásokat támasztanak a munkahellyel szemben, nem a saját életüket igazítják a munkájukhoz, hanem úgy akarják a munkájukat kialakítani, hogy az az életvitelükhöz igazodjon. Emellett ugyanazt várják el a várostól is, mint a munkahelyüktől: legyen jó a környezet, legyen élmény benne dolgozni.

Mitől élhető egy város?

Nem kérdéses, hogy a világ legélhetőbb városai vonzzák a tehetséges munkavállalókat is, és a jó életminőség megtartó erő a képzett munkaerő számára. Adottságait tekintve minden település egyedi, mások a földrajzi adottságai, az éghajlata, a népsűrűsége, más a gazdasági, társadalmi, kulturális, politikai háttere.

Természetesen a legfontosabb szempontok között van a munkaerőpiac, a karrier lehetőségek, a vállalkozási lehetőségek, az adórendszer, a keresetek színvonala, és az ár-érték arány, mi mennyibe kerül, milyen színvonalon lehet élni. A careerbliss.com tavaly végzett kutatása az USA-ban mérte fel a fiatal szakemberek véleményét arról, mely városokban találják meg leginkább a lehetőségeiket, hol a legboldogabbak. Az abszolút nyertes Redmond városa lett, ahol a Microsoft központja található. Valószínűleg a cégnek köszönhető, hogy sok elégedett alkalmazott él a városban.

A városok előtt is adott a lehetőség, hogy magukhoz csábítsák a szakembereket, egyre több erre irányuló tudatos stratégiára akad példa: az USA-ban nem ritka, hogy egyes városokban "tehetségmágnes" programokat indítanak. Ez a "toborzási technika" az egyéniségeket célozza meg, azon az elven alapul, hogy nemcsak a vállalatot, hanem a tehetséges, kreatív embereket is vonzani kell, akik majd felpörgetik a vérkeringést.

A tömegközlekedés lehetőségei meghatározóak egy cég számára is, mikor a telephely megválasztásáról van szó. Nincs frusztrálóbb a közlekedési dugóknál, a rossz tömegközlekedési viszonyoknál, és ha nem lehet parkolni a városban. Sikeres politikát folytatnak azok a városok, melyek a közlekedés alternatív módjaira is figyelmet fordítanak, ilyen például a bicikli utak, a sétálóutcák kiépítése. Koppenhága belvárosában autómentes utcahálózatot építettek ki, Szingapúrban és Stockholmban úthasználati díjat szednek az autósoktól, így csökkentik a forgalmat. A dugódíj ötlete tehát nem egyedülálló. Budapesten egyelőre úgy tűnik, sikeres a BKV új, kuriózumnak számító rendszeres hajójárata. Mindez persze még nem jelenti azt, hogy a közlekedési rendszer ne szorulna további fejlesztésekre.

A közlekedés mellett a közbiztonság sem elhanyagolható kérdés, valamint a jó energia és víz infrastruktúrára is számít. Kanada egyes városaiban például adókedvezményeket kapnak az energiahatékony építkezésre gondot fordító vállalatok. Ami az információs-, és kommunikációs technológiát illeti, nem mindegy például, hogy hány százalékos a szélessávú internetelérés aránya. A vállalatok megbízható szolgáltatást várnak el - az idő a pénz, és az állandó elérhetőség alapfeltétel.

A kedvező vállalkozási lehetőségek és az infrastruktúra mellett fontos a politikai háttér, az időjárás, de egyre hangsúlyosabbá válik a nyitott, toleráns kultúra jelentősége is, amely üdvözli az újdonságot és a sokszínűséget, nélkülöz mindenféle faji vagy nemzeti alapú megkülönböztetést. Az a környezet tud leginkább vonzó lenni, ahol az emberek önmaguk lehetnek, és a saját értékeik szerint élhetnek, ahol nincsenek sztereotípiák, csak vibráló, energiával teli helyek, és mindezt kiegyensúlyozott politikai helyzet övezi. A városvezetésnek figyelmet kell fordítania a tisztaságra, a biztonságra, a zöld környezetre. Hangsúlyos pont az is, milyen oktatási, szabadidős, szórakozási lehetőségek vannak, milyen az éjszakai élet.

Városok benchmarkja - 2011-ben Bécs és Melbourne volt a nyerő

A világvárosok, nagyvárosok benchmarkja nem ismeretlen: továbbra is Bécsben a legjobb élni a világon a Mercer amerikai tanácsadó cég 2011-es felmérése (Worldwide Quality of Living Survey) szerint. A top tízben kettő kivételével csak európai városok szerepelnek, tehát az európai városok a "legélhetőbbek". A lista végén Bagdad áll, Budapest a 73. a 221-ből. Az Economist hasonló felmérésén (Global Liveability Report) az utóbbi tíz évben a kanadai Vancouver vezette a listát, ám most az ausztrál Melbourne kapta az első helyezést - a metropolisz stabilitása, kulturális élete, környezettudatossága, infrastruktúrája, oktatási rendszere és egészségügyi helyzete alapján.

A kutatások során világszerte több mint száz várost vizsgálnak meg minden évben az alapján, hol jobbak a lehetőségek és milyenek az életkörülmények. Az eredmények információkkal szolgálnak mind a kormányoknak, mind a multinacionális vállalatoknak arról, hogyan kompenzálják méltányosan az alkalmazottaikat egy nemzetközi megbízás során. Külön kiemelik azokat a városokat, melyekben a legnagyobb a közbiztonság, vizsgálják a bűntények számát, a bűnüldözés hatékonyságát és az anyaország nemzetközi kapcsolatait is. Pontozzák a politikai és társadalmi környezetet, a gazdasági helyzetet, a szociokulturális környezetet, az egészségügyi ellátás minőségét, továbbá az iskolarendszert, a közműhálózatot, a tömegközlekedést, a szabadidős és szórakozási lehetőségeket, a természeti környezetet és a fogyasztási cikkeket. Nem kérdéses, hogy a városoknak nem mindegy, hányadik helyen végeznek a Mercer vagy az Economist felmérésén. Ez is a vállalatok bizalmáért és a tehetségekért zajló verseny része. Az a város, amely a magasan képzett munkaerőt szeretné vonzani, figyelmet kell, hogy fordítson arra, mitől lesz még megnyerőbb, mint egy másik település.

Budapest a külföldi szakemberek szemével

Magyarország főváros centrikussága sem közigazgatási, sem üzleti szempontból nem kérdéses, nem új keletű téma, hogy Budapesten van a legtöbb lehetőség, itt pörög leginkább a munkaerőpiac. Egy kutatás nyomán 2012 májusában tették közzé a Legélhetőbb Magyar Városok Top10-es rangsorát, mely szerint Szolnok városa a Legélhetőbb Magyar Város. A Humán Index élén Pécs, az Öko Index élén Hódmezővásárhely áll. Azt, hogy mely magyar városokban mozog a legtöbb külföldi szakember, a nagyobb cégek határozzák meg: a Mercedes miatt Kecskemét, az Audi révén Győr, a Boschnak köszönhetően Hatvan jelentősége nagyobb még Budapest mellett.

Cziczárdi Györgyi, az Expatcenter ügyvezetője szerint Budapest a többi európai nagyvárossal is versenybe szállhat a külföldi szakemberekért folyó küzdelemben, ez azonban attól függ, hogy milyen szempontokat veszünk figyelembe. Az expatoknak külföldi helyszíntől függetlenül minden kiküldetés vonzó, mert számukra ez a kulcs a feljebb lépéshez. A helyszínt általában nem maguktól találják ki, esetleg csak felajánlják nekik, hogy választhatnak például Budapest, Prága vagy Bukarest között. Így az egyik legfontosabb kérdés az, hogy egy cégnek mennyire vonzó befektetni Magyarországon - főként ettől függ, mennyi expat érkezik hozzánk. Egy cég pedig sokféle szempontot néz: nyilván elsőként a gazdasági háttér, és az adórendszer érdekli, hogy megéri-e neki idehozni az üzletet. Magyarország vonzereje az olcsó munkaerő, és viszonylag magasan kvalifikált humán erővel rendelkezünk. Adózás tekintetében nem a magyar főváros a legjobb választás, árak szempontjából viszont kedvező, esetleg biztonságosabb is - fejti ki a szakember.

Cziczárdi Györgyi szerint a külföldi szakemberek számára a karrier mellett a legfontosabb szempont a város élhetősége: "magánszemélyként egy áttelepülő választását az élhetőség befolyásolhatja még erősen. Az expatok gyakran családdal jönnek, fontos számukra, hogy biztonságban érezzék magukat" - emeli ki a szakember. Expatként Budapest egy viszonylag olcsó város a nyugat-európai városokhoz képest - főleg ha például német fizetésből kell itt kijönni - és a közbiztonsággal sincsen nagy probléma. A bürokrácia rendszerint mindenhol megnehezíti az expatok életét, Cziczárdi Györgyi szerint ez nem csak magyar sajátosság. "Magyarországon a gyakori jogszabályváltozásokkal van gond, illetve a hivatalok hozzáállásán kellene változtatni. Ha valami nem a megszokott ügymenet szerint van, és alternatív megoldásra lenne szükség, arra a hivatali ügyintéző előbb mond nemet, minthogy végiggondolja a lehetőségeket és megoldást keressen"- számol be a tapasztalatokról a szakember. Emellett az ingatlanpiaccal kapcsolatban kell óvatosságra inteni az expatokat. Az ingatlanosok szeretnek trükközni az árral, ha külföldiről van szó, sokszor megpróbálják feltornázni a bérleti díjat - fűzi hozzá a relokációs szakember.

Az általunk végzett felmérés alapján, a Magyarországra érkező expatok vendégszerető népnek látják a magyarokat. Általánosságban jól érzik magukat, igazán beilleszkedni azonban nem tudnak. Sokan jelzik vissza azt, hogy bár a magyarok tehetségesek és jól képzettek, gyakran negatívan állnak a dolgokhoz. Ez azt jelenti, hogy egy- egy probléma kapcsán nem kreatívan keresik a megoldásokat, hanem inkább először mindenre nemet mondanak. Nehézséget okoz még a beilleszkedésben, hogy sokan nem beszélnek nyelveket. Emiatt a barátságos hozzáállás ellenére, zárkózottak maradnak a külföldi kollegákkal - foglalja össze a Magyarországra érkező külföldi szakemberek tapasztalatait Cziczárdi Györgyi.

Tendenciák a nagyvilágban

Cziczárdi Györgyi szerint a Magyarországról kimenő nagyarányú "szakember-forgalom" nem az agyelszívás jelenségének köszönhető. "Hogy az orvosok miért mennek el, az egy külön kategória, viszont a péktől kezdve a magasan kvalifikált emberekig minden társadalmi rétegben vannak, akik menni szeretnének a gazdasági és a politikai helyzet miatt. Nem azért mert elszívják őket, hanem önszántukból" - mondja.

A nemzetközi helyszíneket illetően a szakember úgy látja, a jelenlegi tendencia szerint Európa próbálja elszívni a jól képzett munkaerőt Indiából, Kínából, a harmadik világ országaiból. A kontinensnek az elöregedő társadalom és a szakemberhiány komoly gondokat jelenthet az elkövetkező évtizedekben - a mérnök az egyik legkeresettebb hiányszakma. A "versenyben" Magyarország is részt vesz. Itthon is bevezették a Kék Kártyát, hogy elősegítsék a magasan kvalifikált emberek munkavállalását. (2012. március 31-én azonban mindössze egy darab érvényben lévő EU Kék Kártya szerepelt a nyilvántartásban.) A kártya szigorú feltételekhez van kötve: csak azoknak adják ki, akiknek a munkájára tényleg nagy szükség van.

A Mercer senior kutatója, Slagin Parakatil összefoglalója szerint az európai városokban továbbra is magas az életminőség, kedvező a helyzetük modern infrastruktúrájuk miatt, színvonalas egészségügyi ellátásuk van, változatos és igényes szórakozási, illetve szabadidős lehetőségeket biztosítanak. A kutató ugyanakkor azt is hozzáteszi: a gazdasági zűrzavar és az aggasztó munkanélküliségi ráta miatt nehéz megjósolni a jövőt. Még Ausztria, Svájc és Németország sem menekülhet az életminőség romlásától, ha a bizonytalanság növekszik.

Kevesebb külföldi keres munkát Amerikában

Az észak-, és dél-amerikai városok között az egyenlőtlenség még mindig számottevő. Dél-Amerikában a pozitív változások ellenére is a drogkereskedelem, bűnüldözés, és természeti katasztrófák húzzák le az életminőségi rátát. The Wall Street Journal híradása szerint a válság hatására USA-ban a magasan képzett külföldi szakemberek körében visszaesett a munkavállalási jogot biztosító amerikai vízum iránti érdeklődés. A válság előtti években a külföldi szakembereket évről évre felszippantották a különböző szoftvercégek, kórházak és egyéb vállalatok, a Szilícium-völgyben és a Wall Streeten sok cég támaszkodott az indiai programozók és a kínai mérnökök tudására. A gyengén teljesítő gazdaság visszafogta az amerikai vállalatok külföldi munkaerő iránti étvágyát.

A tíz évig "listavezető" Vancouver fontos kikötőváros Nyugat-Kanadában, a régió gazdasági, politikai és kulturális központja. Gyakran a világ egyik "legnemzetközibb" városaként emlegetik. Domináns etnikai csoportja nincs, az angol anyanyelvűek után a legnépesebb csoportot a kínaiak alkotják. A város Észak-Amerika egyik legjobb közlekedési infrastruktúrájával rendelkezik. A városvezetők tudják, milyen döntő szerepet játszik az infrastruktúra az életminőség szempontjából. Tíz év után azonban "letaszították" Vancouvert az Economist listájának első helyéről, méghozzá a forgalmi dugó miatt. A városba bevezető 500 mérföldes főút állandóan túlzsúfolt és lehetetlenné teszi a kényelmes közlekedést.

Ázsia és legélhetőbb városai - Szingapúr - Hongkong - Sanghaj

Az ázsiai régióban jelentős különbségeket lehet találni a városok között - mutat rá a Mercer felmérés. Ausztrália, Új-Zéland és Szingapúr a lista vezetői, köszönhetően annak, hogy folyamatosan befektetnek az infrastruktúrába és a tömegszolgáltatásokba. Illetve általánosságban elmondható, hogy az egész régióban nagy hangsúly esik a városfejlesztésre. Mindazonáltal több ázsiai város is nagyon alacsony pontszámot ért el, köszönhetően a társadalmi egyenlőtlenségeknek, a politikai nyugtalanságnak, a természeti katasztrófáknak és az infrastrukturális hiányosságoknak. Kínában a napokban új törvényt fogadtak el, amely ösztönzi a kínai "zöld kártya" kiadását. Az új vízum a "tehetségek bevezetését", vagyis olyan nagy külföldiek vonzását szolgálja, akik tudásuk révén "hozzájárulhatnak Kína fejlődéséhez".

A szingapúri városállam a leggazdagabbak egyike, munkaerőpiacának legfontosabb szektora az elektronikai cikkek ipara, pénzügyi és üzleti szolgáltatások. Az ide érkező külföldiek általában meg vannak elégedve a munkakultúrával, a közlekedéssel, nehéznek találják ugyanakkor a helyiek közé való beilleszkedést. Alacsony a korrupció, képzett a munkaerő, a munkanélküliségi ráta 2,2 százalékos. Egy 2010-es adat szerint Szingapúrban az expatok 45 százaléka több, mint 140 000 eurót keresett egymaga egy év leforgása alatt. Tény azonban az is, hogy drága az élet.

Hongkong egyike a világ kereskedelmi és gazdasági központjainak. Úgynevezett különleges igazgatású terület, külön jogrendszererel rendelkezik. Fontos kereskedelmi csomópont, szolgáltatóiparra épülő kapitalista gazdasággal, melyet alacsony adóterhek és a szabadkereskedelem jellemez. A régió számos nagyvállalatának központja Hongkongban található, a hongkongi expatok általában meg vannak elégedve az életkörülményekkel, a helyi közlekedés kitűnőnek találják, de szintén nehezen kerülnek kapcsolatba barátilag helyiekkel. Hongkongban 4.5 százalékos a munkanélküliség.

Sanghaj Kína legnagyobb ipari városa, a Távol-Kelet egyik gazdasági központja. Az állami vállalatoknak és intézményeknek dolgozó külföldiek száma a 80 ezret is meghaladja Sanghajban tavaly év végén, a helyi vezetés azonban még több külföldi szakértőt próbál a városba csábítani - adta hírül 2012 januárjában az MTI. A városvezetés a magas számok ellenére is elégedetlen, és tovább növelné a külföldi szakemberek számát. Egy tavaly év végén bejelentett terv szerint a következő öt évben legalább ezer fővel bővítenék a szenior szakértői bázist, különös hangsúlyt fektetve a pénzügyi és mérnöki pozíciókra. Az állások egytizedét nagy állami tulajdonban lévő vállalatok hirdetik. A jelentkezőket legalább évi 300 ezer jüan (11 millió forint) fizetéssel, ezen felül bónuszokkal, biztosítással és vízumkönnyítésekkel győznék meg.

Forrás:
MTI,
Fóti Klára: Munkaerőpiac a globalizálódás körülményei között, www.vki.hu
Nick Rockel: What makes a city a magnet for talent?, www.theglobeandmail.com
Mercer's 2011 Quality of Living, www.mercer.com
2011 Top Cities to Live and Work Abroad, www.labourmobility.com
The Cities With The Happiest Young Professionals, www.forbes.com