Szja: kedvezmények, mentesség, visszatérítés

Szja mértéke

Egy munkavállaló ma Magyarországon 15 százalék személyi jövedelemadót fizet. Ezen kívül a társadalombiztosítási járulék befizetéséről sem feledkezhet meg. Természetesen, amennyiben bejelentett állással rendelkezik, a munkáltató intézkedik arról, hogy ez ne maradjon el. A cég szociális hozzájárulási adót is utal, amennyiben munkát vállalnak nála. A nyugdíjas munkavállaló után azonban csak személyi jövedelemadó (szja) kötelezettség keletkezik. 

A munkaviszonyban foglalkoztatottaknál a járulékfizetési alsó határ a minimálbér 30%-a, ez után meg kell fizetni a tb járulékot és a szociális hozzájárulási adót. Ez azt jelenti, hogy ha valaki részmunkaidőben dolgozik és csupán heti 1-2 órát dolgozik, akkor is szükséges kiegyenlíteni ezt az összeget. 

Szja kedvezmények, mentesség

Személyi jövedelemadó alapunkat a következőt kedvezményekkel csökkenthetjük:

1. Négy gyermekes anyák személyi jövedelemadó mentessége (NÉTAK)

2. 25 év alatti kedvezmény

3. 30 év alatti anyák kedvezménye

4. Személyi kedvezmény (súlyos fogyatékosság, tartós betegség esetén)

5. Családi kedvezmény

6. Első házasok kedvezménye

7. Tartós beteg családtag után járó családi kedvezmény

Teljes adómentességet élvezhetnek a 25 év alattiak, a négy gyermeket nevelő anyák és idén januártól már azok a 30 év alatti dolgozók is, akik gyermeket vállalnak.

Súlyos pénzektől eshetünk el

Itt érdemes megemlíteni a családi járulékkedvezményt - ami nem azonos a családi kedvezménnyel! Ennek kapcsán fontos tudni, hogy ha elfogy a munkavállaló szja alapja – vagyis olyan sok mindent le tud vonni, hogy nem kell ilyen típusú adót juttatnia az államnak, akkor a társadalombiztosítási járulékot lehet további kedvezménnyel csökkenteni – vagyis ebből levonni azoknak a kedvezményeknek az összegét, ami megilleti őt. 

Főként a sok gyermekes munkavállalókkal vagy a több kedvezményre jogosultakkal és alacsony jövedelműekkel történhet ez meg. Ha nem tudják jól a szabályokat azok, akik gondoskodnak a befizetésekről, akkor könnyen „bent ragadhat” a pénzük. Ennek sokszor az az oka, hogy a bérprogramok nem tudják követni a gyakori változásokat, a bérszámfejtő pedig nem veszi észre, hogy további kedvezmény is érvényesíthető. 

Ha gyanítjuk, hogy ilyesmi velünk megtörténhet, akkor érdemes egy tapasztalt könyvelővel vagy bérszámfejtővel konzultálni, hogy megfelelő bérezést kapunk-e. Sok esetben akár több tízezer forinttal is növelheti a bérét az érintett, ha kellőképpen figyelmesek.

Szja visszatérítés: van, amit visszakérhetünk

További kedvezményeket érvényesíthetünk az önkéntes egészségbiztosítási pénztárba, az önkéntes nyugdíjpénztárba, illetve a nyugdíjbiztosításra befizetett összegek után. Ezek a kedvezmények nem az adóalapunkat csökkentik, hanem a befizetett adónk után igényelhetjük vissza. Az adóvisszatérítéssel öngondoskodásra ösztönöz a rendszer, de fontos, hogy legalább kettő megtakarítási formát kell használnunk ahhoz, hogy az adó egy részét visszakaphassuk. Az adózók jelentős hányada nem veszi igénybe az adóvisszatérítést, valószínűleg azért, mert nem tud arról, hogy vissza tudja igényelni az összeget az adójából.

Az őstermelők személyi jövedelem adózása is sokat változott az elmúlt időben, így aki ebbe a körbe tartozik, annak érdemes utánanéznie, pontosan mivel és hogyan csökkentheti a terheit. Ők egyébként – bizonyos bevétel szint alatt – akár az átalányadózást is választhatják. 

Nem csak munka után adózunk

Nem csak a munkabér után, hanem egyéb, úgynevezett különadózó jövedelmek után is adózni kell. Az alábbiakban megnézzük, milyen jövedelmek jöhetnek szóba.

• Ingó értékesítésnél a jövedelem 89 százaléka után személyi jövedelemadót fizetünk, azonban 200 ezer forint értékű jövedelemig nem kell bevallani az értékesítést. Azonban, ha üzletszerűen történik az eladás, akkor teljes egészében törlesztenünk kell az szja-t (15 %), nincs adókedvezmény rá. Ezen kívül szociális hozzájárulási adót is kell fizetni az ilyen ügyletek után.
• Ingatlan értékesítés adóalapjába beleszámít a szerzéskori érték, az illeték, az ügyvédi költség és a felújítás költsége (utóbbi nem minden esetben vehető figyelembe). Az ingatlan a vásárlás évében és az azt követő évben adóköteles. A harmadik évben az adóalap 90 százaléka, a negyedik évben a 60 százaléka, az ötödik évben a 30 százaléka adóköteles. Az ötödik évtől az ingatlaneladás teljes mértékben adómentes.
• Béren kívüli juttatások után 15 százalék személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót is perkálunk. Ide tartozik a SZÉP kártya (szálláshely, vendéglátás, szabadidő), szakszervezet által nyújtott üdülési szolgáltatás és a szövetkezet közösségi alapjából adott juttatás is. Fontos aktualitás, hogy 2023. augusztusától év végéig fel lehet használni a SZÉP kártyára kapott összeget bolti élelmiszervásárlásra is.

Hiába ingyenes, fizetünk kell

Az egyes meghatározott juttatásoknál a juttatás 118 százaléka után kell megfizetni a 15 százalékos szja-t és természetesen szociális hozzájárulási adót is kell fizetni. Ilyen juttatás lehet üzleti utazáshoz kapcsolódó étel-ital fogyasztás, önkéntes egészségpénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, reprezentáció, ingyenes termék, cégtelefon magáncélú használata, biztosítási díj, üzleti ajándék, reklám célú juttatás. Tehát vigyázzunk a céges ajándékozással, mert utána be kell fizetni az adót. Ilyen esetekben meghatározzuk az ingyenes tárgy vagy szolgáltatás üzleti értékét és az alapján számolunk.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén – vagyis amikor valaki alkalmi munkát vállal - a munkavállalónak nem kell adóbevallást benyújtania, ha keresete nem haladja meg a mentesített keretösszeget. Ez a minimálbér illetve a garantált bérminimum 130 százaléka, azaz 13871 illetve 17719 forint. A foglalkoztatás napján a munkáltató jelenti be őt, és megfizeti utána a szükséges közterheket. 

Az szja törvény a fizető-vendéglátó tevékenységet végzőknek lehetővé teszi a tételes átalányadózás választását. Ennek éves összege szobánként 38400 Ft. Ezt akkor is meg kell fizetni, ha a szállásadó csak a turista szezonban, néhány hónapig fogad vendégeket. 

Így adóznak az egyéni vállalkozók

Az egyéni vállalkozó adózhat a vállalkozói jövedelem alapján és az átalányadózás szabályai szerint. Vállalkozói személyi jövedelemadó (vszja) alapján a kivét 15 százaléka, a nyereség 9 százaléka, az osztalékalap 15 százaléka a befizetendő adó. Az átalányadózás szabályai szerint 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Nagy előnye viszont a vállalkozói személyi jövedelemadónak, hogy bármennyi költséget el lehet számolni. 

Vszja esetében a kivét után – ezt a vállalkozó eldöntheti, hogy kiveszi ezt és a saját megélhetésére fordítja vagy visszaforgatja - szja-t, társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót is perkálunk. Figyelni kell arra, hogy minimum fizetési kötelezettség van tb és szochó fizetésénél: a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 112,5%-a után kell a közterheket megfizetni. 

A nyereség után 9% adót kell fizetni, és a nyereségadónál is van egy jövedelem-minimum: a bevétel 2 százaléka. Vagyis akkor is tartozik ezzel a vállalkozó, ha veszteséges.

Részvénytársaságok esetén osztalék keletkezhet, amit a részvénytársaság a részvény-tulajdonosainak fizet, általában akkor, amikor nyereséget ért el. Az osztalékalap után fizetendő adó 15 százalék. Ezt az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell számítani, csökkentő és növelő tételekkel. Vagyis vannak bizonyos korrekciós tételek, ami miatt változhat ez az összeg.

Ezért népszerű az átalányadó

Átalányadózóknál az éves minimálbér felét el nem érő, átalányban meghatározott jövedelem mentesül a személyi jövedelemadó alól. Az átalányadó esetén nem a valós költségszámlák alapján számoljuk el a költségeket, hanem igazolás nélkül elszámolható költséghányadok vannak, amelyek mértéke a végzett tevékenységtől függ. 

Általában 40 százalék költséghányadot lehet alkalmazni a bevétellel szemben, de egyes szolgáltatások esetén 80 százalékot is levonhatunk: például építőipari szolgáltatásnál, autójavításnál, háztartási cikkek javításánál, személyszállításnál, áruszállításnál, számítógépjavításnál, fotós szolgáltatásnál, tisztításnál, fodrászati szolgáltatásnál, szépségápolásnál, hobbiállat-gondozásnál és egyes vendéglátó tevékenységeknél. 

Az átalányadót jellemzően azok választják, akiknek kevés bevételük van és nem tudják az új katát (kisadózó vállalkozás) használni, jellemzően azért, mert cégeknek számláznak. Ezen kívül annak is megfelelő lehet ez az adózási forma, akik magas költséghányadot tud alkalmazni.

Nézzük, milyen terhekkel számolhatnak

A személyi jövedelemadót az átalányadózó bevételéből számítjuk ki. A bevételből levonjuk a költséghányadot, így megkapjuk a jövedelmet. Ebből adómentes az éves minimálbér fele, amit kivonunk a jövedelemből. Az így kapott adóalap 15 százaléka lesz a személyi jövedelemadó.

A másodfoglalkozású egyéni vállalkozó társadalombiztosítási járulékot csak a személyi jövedelemadó-köteles tevékenysége után fizet. A szociális hozzájárulási adó alapja is a személyi jövedelemadó-köteles jövedelem. Tehát ebben az esetben a mentesített határig se szja-t, se tb járulékot, se szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni. 

Nyitókép: Firmbee képe a Pixabay-en.