Telefonálni az állást hirdetőnek: bosszantó vagy előnyös?

Évekkel ezelőtt, amikor valaki állást keresett, reggel megvette a hirdetési újságot, végignyálazta, majd saját vezetékes telefon híján elballagott egy utcai fülkéhez, és feltárcsázta a cégeket. Érdeklődött az állásról, kérdezett és válaszoltak. Ma általában egy darab emailcím szerepel a hirdetések végén: ha pechünk van, ebből még annak a nevét sem tudjuk meg, akinek címeznünk kell az elektronikus levelet. Ha még nagyobb pechünk van (és a cég is komolytalan), akkor az emailcím freemailes, gmailes - még a cég nevét sem sikerül így megtudnunk. És az is megeshet, hogy nem is maga a munkaerőt kereső cég, hanem egy közvetítő jelentkezik. Jól veszi-e ki magát, ha telefonon érdeklődünk?

A HR-es is tanul a kérdésekből

Ocskay Márta, a Bónusz Brigád HR-igazgatója azt mondja, hiába a sokéves tapasztalat, a mai napig nem mindig sikerül "tökéletesen" kiírni egy-egy álláspályázatot, ezért ő kifejezetten szereti, ha megkeresik olyan kérdésekkel, ami esetleg nem világos az ajánlatban. "Ez számomra két dolgot is jelent: a potenciális jelölt elgondolkozott rajta, hogy milyen elvárásaink vannak vele szemben és megpróbálta összeegyeztetni ezeket a saját személyiségével. Ilyenkor szívesen szolgáltatok további információt, ugyanis ez már feltételez egy mélyebb érdeklődést a munkával, az állással kapcsolatban" - mondja Márta, aki azt is pozitívumnak érzi, hogy mindig tanul azokból a kérdésekből, amikkel megkeresik őt, hiszen így látja, hogy mi az, ami kimaradt. "Zavaró abban a pillanatban válik egy ilyen beszélgetés, ha a jelentkező előnyt, barátságot próbál ezáltal szerezni."

Persze az sem lenne jó, ha mindenki telefonálna: ma már egy-egy hirdetés után akár több ezer jelentkezés is érkezik, nincs az munkatárs, aki mindenkinek válaszolni tudna. Ezért nem adnak meg telefonszámot, a legelszántabbak úgyis ki fogják nyomozni - és az is igaz, hogy még mindig jobb kérdezni a munkakörrel kapcsolatban, mint rabolni a HR idejét azzal, hogy a munka valójában nem is érdekli a jelentkezőt.

Ne kerüljük meg a fejvadászt

Göltl Viktor, a West Hungary Consulting Kft. humánüzletág-vezetője szerint az, hogy lehet-e a hirdetés megjelenése után telefonon érdeklődni, attól függ, hogy a keresést végző fél - akár vállalati HR-es, akár szolgáltatói oldali HR-es/fejvadász - milyen mértékben tolerálja azt, hogy a pályázó utánamegy az információknak. Persze abba is célszerű a pályázónak belegondolnia, hogy a munkáját végző HR-es szakembert nem ajánlatos állandó telefonhívásokkal a napi munkamenetéből különböző kérdésekkel kizökkenteni. "Az álláshirdetésekben nem lehet minden információt leírni, így logikus, hogy sok-sok kérdés felmerülhet a pályázó oldaláról. Azt pedig semmi nem tiltja, hogy ezeket a kérdéseket a pályázó feltegye. A legrosszabb esetben egy diszkrét elutasítással találkozik a pályázó ("Köszönjük a kérdését, de erre majd a személyes interjún lesz lehetőségünk kitérni."), a legjobb esetben meg számos kérdésére előre választ kap." Göltl Viktor szerint az álláshirdetéseknek nem az a céljuk, hogy minden választ megadjanak a pályázók kérdéseire, arra a szakmai interjú hivatott, amikor viszont minden lényeges kérdést bátran fel kell tenni a HR-esnek/ fejvadásznak. Azonban nem ajánlott a fejvadászt megkerülve, másnál vagy épp a munkatársat kereső cégnél kutatni információk után. "Ha így akar egy pályázó további részletes információkhoz jutni egy, a cégnél dolgozó másik személyen keresztül, akkor valószínű, hogy ez a másik személy előbb-utóbb kénytelen lesz megkérdezni a keresést végző HR-est ezekről a kérdésekről. Akkor pedig kiderülhet, hogy valójában ki kérdezi ezeket a kérdéseket. Ezt a háttérmunkát nem tartom szerencsésnek."

Előnyhöz is juttathat a telefon

Kecskés Judit, a Kelly Services toborzással foglalkozó szakembere szerint, ha valakinek kérdése merül fel, nem elégszik meg a leírt információkkal, valóban érdeklődik, és nem csak vaktában küldözgetné az önéletrajzát, az kérdezzen bátran. "Sokkal jobban veszi ki magát, ha először kérdez, majd eldönti, hogy megfelelő-e számára a pozíció, mint az, ha minden hirdetésre elküldi a CV-jét. Ennek ellenére a nagyobb cégeknél valószínűleg kisebb eséllyel jutnak el a pályázók a megfelelő HR-es munkatárshoz, mint a tanácsadó cégek vagy kisebb cégek esetében" - mondja Kecskés Judit, aki szerint ha telefonon egyeztet a jelölt a HR-es/fejvadász kollégával, rögtön kitűnik a tömegből, és ha a hívást megelőzően még el sem küldte a CV-jét, máris egy kis kíváncsiságot is generál a másik oldalon. A szakember szerint mindennek természetesen csak akkor van értelme, ha a pozíció leírása alapján tényleg alkalmasnak ítéljük magunkat a pozícióra, tehát a legfőbb kritériumnak megfelelünk, és információ igényünk a feladatokra irányul. Vannak témák, melyekről viszont jobban tesszük, ha nem kérdezünk: ilyen a bérezés, a cafeteria, a bónusz rendszer, a teljesítményértékelési rendszer, melyekről a legtöbb multinacionális cég nem közölhet előre információkat az álláskeresőkkel.

És persze, ha már behívtak, és időpontot egyeztettünk, akkor illik elmenni az interjúra. Ocskay Márta azt mondja, hogy ő egy interjús napon 7-9 embert hív be, és felettébb bosszantó, ha egy-két jelentkező el sem jön (A munkáltatói oldal ez irányú tapasztalatairól itt olvashat.) "Érdekes jelenség az is, hogy amikor a bérezésről esik szó, és én már tudom róluk, hogy albérletet, hitelt fizetnek, akkor a felajánlott összegre egyszerűen azt mondjak, hogy nem jönnek el ennyiért. Még akkor sem, ha már hónapok óta munkanélküliek, elmaradt számláik vannak." Márta emiatt már "előszűr", ő maga is telefont ragad, és így interjúztatja azokat a jelentkezőket, akiket be szeretne hívni.