Tippek megváltozott munkaképességű dolgozók kiválasztásához
Melyek azok a szempontok, amelyekre érdemes odafigyelni, ha megváltozott munkaképességű kollégát szeretnénk felvenni? Hogyan tehetjük megbízhatóbbá a kiválasztási módszereinket? Mit tegyünk annak érdekében, hogy a kiválasztottjaink bent is maradjanak a szervezetben? Tanácsok HR-eseknek.
Mivel a cégek jelentős részének nincs tapasztalata megváltozott munkaképességű munkavállalók felvételében, nem alakultak még ki azok a rutinok, eljárások, amelyek átlagos munkavállalók szűrésénél már igen. Éppen ezért, amíg átlag munkavállalók felvételét a cégek több-kevesebb sikerrel megoldják a bevett módszerekkel, addig ebben az esetben a megszokott eljárások elégtelennek bizonyulnak.
Gyakori rossz tapasztalatok a toborzás-kiválasztástól a beválásig:
- a meghirdetett pozícióra nem látunk megfelelő jelöltet
- a kiválasztott jelöltet végül nem sikerül munkába állítani, mert a bérkalkulációnál kiderül, hogy a jelölt a többlet fizetésével elveszítené valamilyen ellátását, vagy nem foglalkoztatható akkora óraszámban, mint szeretnénk
- napokon belül kiderül, hogy a felvett személy nem bírja azt a munkát, amit rábíztunk, mert fizikailag, vagy pszichikailag nem eléggé terhelhető
Amikor megváltozott munkaképességű munkavállalókat kívánunk felvenni, érdemes körültekintően eljárni. Jól fontoljuk meg, hogy milyen munkakört hirdetünk meg, és mit várunk el a jelölttől!Gyakran előfordul, hogy a cég csak a megüresedő helyekben gondolkodik. Ez főleg abban az esetben jelent problémát, ha az a munkakör sokoldalú feladatvégzést igényel, ugyanis egy rokkant embernél mindig figyelembe kell venni, hogy az elveszített képességeire nem lehet támaszkodni. Például adminisztrátornak tökéletesen megfelel egy bottal járó ember, de kijárást nem várhatunk tőle. Ez így érthető is.
Amikor azonban interjúztatják, akkor a botjában a mobilitás és a rugalmasság hiányát látják, mert a munkához egyébként járulékosan kapcsolódó, előre nem definiált (kávét is fog főzni, stb.) képességeket is keresik. Ezekre persze nem felel meg, és elutasíthatják. Fontos tehát a munkaköri feladatokat körülhatárolni annyira, hogy meghatározott képességekkel elvégezhető legyen, és ne várjunk el még további képességeket. Ha így teszünk, akkor a toborzást, kiválasztást is végezhetjük ennek megfelelően, azaz lehetőleg kevés számú képességet igénylő, konkrét feladatokat hirdethetünk meg, és ennek megfelelően vehetjük szemügyre a jelöltjeinket.
Interjúztatásnál mindig figyelünk a benyomásainkra. Hogy a jelölt mennyire agilis, proaktív, rugalmas, stb. fontos szempont a kiválasztásban. Jellemző azonban, hogy az ebből a csoportból kikerülő jelöltek nem felelnek meg annak az általános képnek, mint amit a jó jelöltről kialakítottunk. Érdemes szem előtt tartani, hogy a megváltozott munkaképesség olyan lélektani hatással jár, amely jelentősen csorbíthatja a jelentkező önbizalmát, saját képességeiben való hitét. Éppen ezért nem tudja olyan határozottsággal azt a benyomást kelteni, hogy bízik önmagában és ezért elhihetjük neki, hogy képes elvégezni a munkát.
A megoldás a tájékozottságunkban és a kiválasztási módszereinkben lehet. Nem árt, ha az interjúztató tud valamicskét a különböző betegségekről és fogyatékossági csoportokról, képes elbeszélgetni érdemben a jelölttel arról, hogy az állapota, milyen tevékenységekben akadályozza. Továbbá annak eldöntésére, hogy amit motiválatlanságnak látunk a jelöltnél, az nem csak önbizalom hiány-e, alkalmazhatunk tesztet is. Erre a legjobbnak az egyszerű teljesítmény-próbákat tartom, ahol a jelölt megmutathatja, hogy munkavégzés közben mire képes.
Mielőtt elkezdenénk a kiválasztást, tájékozódjunk, hogy a megváltozott munkaképességű emberek milyen juttatásokban részesülhetnek, és melyek, milyen munkavégzés mellett folyósíthatók. Természetesen a munkavállaló érdeke ebben tájékozottnak lenni, mégsem segít rámutogatni, ha a hosszas kiválasztási folyamat után néhány hónappal felmond, mert elesett egy állandó bevételi forrásától.
Végül pedig a terhelhetőség az, amiről a legnehezebb megbizonyosodni. Ennek feltérképezésére érdemes kikérdezni az illetőt a napi, heti rutinjáról, amiből kiderül, hogy milyen típusú, szintű megterheléseket vállal. Továbbá ha lehetőségünk van rá, a próbamunka mutathat pontos képet a jelölt teherbírásáról és képességeiről. Ezt a megoldást azonban - magas költségigénye miatt - csak a legjobb jelöltek esetében ajánlom.
Amennyiben mindez nem vállalható számunkra, érdemes felkérni olyan szervezetek segítségét, akik megváltozott munkaképességű munkavállalók közvetítésével foglalkoznak, mivel ők rendelkeznek a kellő tapasztalattal és adatbázissal.
Fischer Zoltán pszichológus, kiválasztási tanácsadó
Napra Forgó Nonprofit Kft.
Gyakori rossz tapasztalatok a toborzás-kiválasztástól a beválásig:
- a meghirdetett pozícióra nem látunk megfelelő jelöltet
- a kiválasztott jelöltet végül nem sikerül munkába állítani, mert a bérkalkulációnál kiderül, hogy a jelölt a többlet fizetésével elveszítené valamilyen ellátását, vagy nem foglalkoztatható akkora óraszámban, mint szeretnénk
- napokon belül kiderül, hogy a felvett személy nem bírja azt a munkát, amit rábíztunk, mert fizikailag, vagy pszichikailag nem eléggé terhelhető
Amikor megváltozott munkaképességű munkavállalókat kívánunk felvenni, érdemes körültekintően eljárni. Jól fontoljuk meg, hogy milyen munkakört hirdetünk meg, és mit várunk el a jelölttől!Gyakran előfordul, hogy a cég csak a megüresedő helyekben gondolkodik. Ez főleg abban az esetben jelent problémát, ha az a munkakör sokoldalú feladatvégzést igényel, ugyanis egy rokkant embernél mindig figyelembe kell venni, hogy az elveszített képességeire nem lehet támaszkodni. Például adminisztrátornak tökéletesen megfelel egy bottal járó ember, de kijárást nem várhatunk tőle. Ez így érthető is.
Amikor azonban interjúztatják, akkor a botjában a mobilitás és a rugalmasság hiányát látják, mert a munkához egyébként járulékosan kapcsolódó, előre nem definiált (kávét is fog főzni, stb.) képességeket is keresik. Ezekre persze nem felel meg, és elutasíthatják. Fontos tehát a munkaköri feladatokat körülhatárolni annyira, hogy meghatározott képességekkel elvégezhető legyen, és ne várjunk el még további képességeket. Ha így teszünk, akkor a toborzást, kiválasztást is végezhetjük ennek megfelelően, azaz lehetőleg kevés számú képességet igénylő, konkrét feladatokat hirdethetünk meg, és ennek megfelelően vehetjük szemügyre a jelöltjeinket.
Interjúztatásnál mindig figyelünk a benyomásainkra. Hogy a jelölt mennyire agilis, proaktív, rugalmas, stb. fontos szempont a kiválasztásban. Jellemző azonban, hogy az ebből a csoportból kikerülő jelöltek nem felelnek meg annak az általános képnek, mint amit a jó jelöltről kialakítottunk. Érdemes szem előtt tartani, hogy a megváltozott munkaképesség olyan lélektani hatással jár, amely jelentősen csorbíthatja a jelentkező önbizalmát, saját képességeiben való hitét. Éppen ezért nem tudja olyan határozottsággal azt a benyomást kelteni, hogy bízik önmagában és ezért elhihetjük neki, hogy képes elvégezni a munkát.
A megoldás a tájékozottságunkban és a kiválasztási módszereinkben lehet. Nem árt, ha az interjúztató tud valamicskét a különböző betegségekről és fogyatékossági csoportokról, képes elbeszélgetni érdemben a jelölttel arról, hogy az állapota, milyen tevékenységekben akadályozza. Továbbá annak eldöntésére, hogy amit motiválatlanságnak látunk a jelöltnél, az nem csak önbizalom hiány-e, alkalmazhatunk tesztet is. Erre a legjobbnak az egyszerű teljesítmény-próbákat tartom, ahol a jelölt megmutathatja, hogy munkavégzés közben mire képes.
Mielőtt elkezdenénk a kiválasztást, tájékozódjunk, hogy a megváltozott munkaképességű emberek milyen juttatásokban részesülhetnek, és melyek, milyen munkavégzés mellett folyósíthatók. Természetesen a munkavállaló érdeke ebben tájékozottnak lenni, mégsem segít rámutogatni, ha a hosszas kiválasztási folyamat után néhány hónappal felmond, mert elesett egy állandó bevételi forrásától.
Végül pedig a terhelhetőség az, amiről a legnehezebb megbizonyosodni. Ennek feltérképezésére érdemes kikérdezni az illetőt a napi, heti rutinjáról, amiből kiderül, hogy milyen típusú, szintű megterheléseket vállal. Továbbá ha lehetőségünk van rá, a próbamunka mutathat pontos képet a jelölt teherbírásáról és képességeiről. Ezt a megoldást azonban - magas költségigénye miatt - csak a legjobb jelöltek esetében ajánlom.
Amennyiben mindez nem vállalható számunkra, érdemes felkérni olyan szervezetek segítségét, akik megváltozott munkaképességű munkavállalók közvetítésével foglalkoznak, mivel ők rendelkeznek a kellő tapasztalattal és adatbázissal.
Fischer Zoltán pszichológus, kiválasztási tanácsadó
Napra Forgó Nonprofit Kft.
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
További cikkek
Jégkorszak a munkaerőpiacon: se elbocsátás, se felvétel, se előléptetés
Mintha jégpáncél borítaná az amerikai munkaerőpiacot: hónapok óta alacsony a toborzás és az elbocsátások száma, a dolgozók pedig úgy érzik,... Teljes cikk
Közel 1000 pályázót hozott be ez a toborzási kampány - esettanulmány
„Százból öt! Te benne vagy?” Ezzel a címmel indított tavaly októberben toborzási kampányt a HungaroControl. A cél legalább 700 jelentkező... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Így foglalkoztass megváltozott munkaképességű munkatársat: kihívásokból előnyök 3 hónapja
- Nyugdíj: lehet-e szerezni szolgálati időt megváltozott munkaképességűként? 3 hónapja
- Valódi befogadás? Miért nem elég egy rámpa? 4 hónapja
- Nem hátrány, hanem kiindulópont: álláskeresés megváltozott munkaképességgel 5 hónapja
- Nem csak a nyugdíjasok kapnának élelmiszer-utalványt 5 hónapja
- Mikor számít szolgálati időnek a rokkantsági nyugdíj és ellátás? 5 hónapja
- Nem a képesség hiányzik, hanem az esély - így segít munkához a KézenFogva Alapítvány 5 hónapja
- Leszázalékolás mellett dolgozhatok teljes munkaidőben? 5 hónapja
- Megvonható a munkaközi szünet a megváltozott munkaképességűektől? 5 hónapja
- A megváltozott munkaképességűek elhelyezkedésének elősegítése indul mentorálási program 6 hónapja
- Hogyan kérhetek szakvéleményt pszichés állapotomról, ha nem tudok kórházba befeküdni? 8 hónapja


Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?