Toborzás a jelöltek nézőpontjából: milyen a munkáltató híre?

Bár sokan keresnek munkát, a „mindenki pótolható” elv nem minden pozíció esetében érvényes. Egy valós példa: orosz nyelvtudással, műszaki végzettséggel, értékesítési tapasztalattal rendelkező projektmenedzsert nem lehet csak úgy, általános hirdetéssel megtalálni. Ha pedig már megtaláltuk, nem feltétlen könnyű megszerezni az érdeklődését. Nem mindegy, milyen benyomást kelt egy ilyen emberben a teljes kiválasztási folyamat.

A Beck and Partners Kft. fejvadász cég saját jelöltjeivel történő felméréseiből egyértelműen kiderül, hogy az állásra pályázók több mint 90 százaléka elégedetlen azzal, hogy nem kap semmilyen visszajelzést, miután jelentkezett egy pozícióra. Ennek hátterében nyilvánvalóan az időhiány áll, ám ezzel hosszú távon a cégek maguk alatt vágják a fát. Rossz benyomást keltenek, csalódottságot okoznak akár olyanok számára is, akikre lehet, hogy később szüksége lesz a cégnek.

Milyen lehetőségeket veszítünk el, ha nem építünk ki professzionális képet magunkról?

Elveszíthetjük az aktív jelentkezők lehetőségét. Nem mindegy, hogy az álláshirdetésünk, illetve maga a felkeresés növeli-e a vágyat az álláskeresőkben, vagy épp elbizonytalanítják jelentkezési szándékukban. Az álláskeresők zöme biztosra akar menni. Fél a kudarctól, ezért az igazán jó szakemberek megválogatják, hová adják be jelentkezésüket. A toborzás-kiválasztás folyamatát nagy mértékben segíti, ha a jelentkezők maguktól jelentkeznek, és nem kell más, költségesebb kutatómunkába fognunk, hogy megtaláljuk a megfelelő szakemberünket.

Elveszíthetjük az ajánlás lehetőségét. A kiválasztás során rengeteg emberrel lép kapcsolatba a vállalat. Maga az álláshirdetés, vagy a telefonos-és személyes interjúk kelthetnek olyan benyomást, ami arra inspirálja az olvasót, hogy ismerőseinek is ajánlja a lehetőséget. Ez a profi megjelenés egyszeri munkabefektetést jelent, és időt és pénzt spórol a cégnek, növelve a pozícióra jelentkezők számát.

A profi imázs kiépítése a fejvadászok feladata is. Ha professzionalistásra törekszünk, fontos, hogy minél több nézőpontot megismerjünk a szakmán belül. Milyen például a toborzás-kiválasztás folyamata a jelöltek nézőpontjából?

Ács Sándor, fiatal pályakezdő mérnök, aki mind szakmai tudásával, mind nyitott személyiségével, talpraesettségével lenyűgözte azokat a cégeket, ahová beadta pályázatát. Végül egy skandináv céghez került, ahol a következő vezetői generáció tagjának szánják.

Hol dolgozol most?

Jelenleg a világ vezető élelmiszer-feldolgozó rendszer és csomagolóanyag gyártó vállalat hazai szervezeténél dolgozom Management Trainee pozícióban. A pozíció egy 13 hónapos rotációs programot takar, mely során a különböző management területekkel fogok ismerkedni, illetve kisebb projektekben veszek majd részt minden területen. A program egyik legérdekesebb része a 3-4 hónapos kiküldetés lesz egy másik európai országban található gyáregységbe.

Mi okoz most leginkább elégedettséget számodra az elhelyezkedésed illetően?

Az egyetem alatt már dolgoztam több gyakornoki pozícióban, azonban egyik pozíció sem hagyta meg számomra a választás lehetőségét, hogy azután dönthessek a munkakörömről, miután beleláttam különböző területek munkafolyamataiba. Emellett a külföldi tapasztalatszerzés lehetősége is nagyon fontos számomra.

Régóta kerested a megfelelőt?

Aktív munkakereséssel nyár elején kezdtem el foglalkozni. Valószínű a nem tökéletes pályázati anyagom és/vagy a gyakornokok által túlzsúfolt munkaerő piac miatt azonban csak augusztusban hívtak interjúzni különböző helyekre. Közben a régi gyakornoki pozíciómat megtartottam egészen addig, amíg nem kaptam biztos ajánlatot.

Mi volt számodra a legfontosabb szempont, amikor kerested a lehetőségeket?

Kevés tapasztalattal friss álláskeresőként nehéz megfogalmazni konkrét elvárásokat. Elsősorban különböző területek munkájába szerettem volna belelátni, illetve ezek közül valamelyikkel részletesebben megismerkedni. És mindezt nemzetközi környezetben szerettem volna megtalálni.

Milyen segítséget/támogatást kaptál a közvetítő fejvadász cég munkatársaitól?

A munkakeresésem során a fejvadász cég először a pályázatomhoz megfelelő pozíció megtalálásában segített. Ezek után a különböző fordulók közötti koordináció biztosítása mellett hasznos tanácsokkal láttak el. Szakmai háttér tapasztalatuknak köszönhetően a számomra legmegfelelőbb hely kiválasztásában is tudtak támogatást adni.

Volt-e előnye számodra, hogy fejvadász cégen keresztül történt a kiválasztás?

Ebben az esetben kisebb volt az esélye, hogy olyan vállalathoz megyek pályázni, ahová a profilom illetve képességeim nem passzolnak. A kapcsolattartás sokkal gördülékenyebb, és pályázóként szintén hasznos, hogy egy harmadik, külső szemlélő által is kaphatok visszajelzést, illetve tanácsokat a pályázás során.

Mi volt számodra a legtanulságosabb ebben a folyamatban?

Én több helyre adtam be a pályázatomat egy időben, ezzel csökkentve a sikertelen felvétel kockázatát. Azonban ez sokkal több stresszel jár, főleg az időbeli eltolás, az esetleges állásajánlatok beérkezése miatt. Ha újra kezdeném a pályázást, valószínűleg jobban átgondolnám, mely helyekre adom be a pályázatomat.

Akár a pozícióit betölteni kívánó vállalatról, akár fejvadász cégről van szó, a toborzás-kiválasztás nézőpontjából az álláskeresőket tulajdonképpen „ügyfélnek” tekinthetjük. A kiépített kapcsolati tőke mindig megtérülő befektetés, még akkor is, ha nem közvetlenül ők jelentik a bevétel forrását.

Ács Kata
marketing
Beck&Partners Kft.