Új közösségi stratégia a munkavédelemben

A 2007-2012-es európai közösségi stratégia a munkabalesetek 25 százalékos csökkentését tűzte ki célul, és ennek érdekében kiemelt figyelmet fordít a nemzeti stratégiák kidolgozására, megvalósítására - összegezte nyitóbeszédében a találkozó egyik legfontosabb apropóját Papp István. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke hangsúlyozta, hogy a kitűzött célok eléréséhez nem elegendő a hatóság törekvése, az állam, a munkáltató és természetesen a munkavállaló együttműködése, felelősségteljes közös gondolkodása is szükséges.

Bíztató, sőt az Európai Munkavédelmi Ügynökség által is elismert eredmény, hogy a 2006 óta működő, a humánumot és a szigort alapelvnek tekintő OMMF program csökkenést ért el a munkabalesetek számát tekintve, de ez nem jelenti azt, hogy hátradőlhetnek a szakhatóság munkatársai, hiszen számos új kihívással kell még szembenézniük. Papp István az új feladatok közül az idősebb munkavállalókkal szembeni felelősségteljesebb, tudatosabb magatartás kialakítását említette példaként. A nyugdíjkorhatárt közelítő munkavállalókat egészen más szociális-és munkahelyi veszélyhelyzetek fenyegetik, mint fiatalabb munkatársaikat.

Ehhez a gondolathoz csatlakozott egy igen szemléletes, már-már provokatív kérdéssel Jukka Takala, a bilbaói székhelyű Európai Munkavédelmi Ügynökség igazgatója. Járt-e már valaki olyan fodrász-konferencián vagy szakmai fórumon, ahol hatvan év feletti fodrászokkal találkozott? Ez ugyanis egy tipikusan olyan szakma, amit a jelen körülmények között nem lehet a nyugdíjkorhatárig űzni a folyamatos állás és a magasban tartott kezek által okozott fizikai terhelés miatt. Jukka Takala elismerte ugyan, hogy a magyar hatóság kiváló hírnévnek örvend nemzetközi szinten is a munkahelyi egészségügy és a munkahelyi biztonság terén, de éppen ez a terület, a foglalkozás-egészségügy az, amelyre nagyobb figyelmet kellene fordítani Magyarországon is. Sokáig a foglalkozás-egészségügy annyiról szólt csak, hogy a reggel elinduló munkavállaló este is egészségesen térjen haza. Ez a szemlélet mára alaposan megváltozott. Most már inkább arra kell törekednie a munkaegészségüggyel foglalkozó intézményeknek, hatóságoknak, hogy a húszas évei elején járó fiatal munkavállaló a nyugdíjazása idején, vagyis jócskán elhagyva a hatvanat, még mindig hasonlóan jó egészségi állapotnak örvendjen, mint pályafutása elején. És a hazánkban megállapított nyugdíjkorhatárok egyre feljebb és feljebb tolódásának tendenciája a nemzetközi szakmai körökben sem titok.

Az európai szervezet igazgatója is kitért a magyar munkabaleseti statisztikákra. Emlékeztetette a jelenlévőket, hogy Magyarországon évente 100-150 halálos munkahelyi baleset történik, ami más országokkal, például az EU-OSHA igazgató hazájával, Finnországgal, sőt az Egyesült Királysággal összehasonlítva sem rossz, de az esetek alaposabb elemzésével és az Európa más államaiban már alkalmazott "legjobb gyakorlatok" átvételével még tovább lehetne csökkenteni a munkabalesetek számát.

A máshol már bevált "legjobb gyakorlatok", vagyis a különlegesen jó munkavédelmi megoldások, módszerek átvételét, a 27 tagállamot tömörítő Európai Munkavédelmi Ügynökség információs hálózatán keresztül az OMMF égiszén belül működő, Nemzeti Fókuszpont végzi. Az eltelt néhány évben inkább csak "importáltuk" az ötleteket, mostanra viszont már ötletgazdaként is kiveszi a részét a közös munkából a magyar Fókuszpont - mutatott rá Gádor János, az OMMF főosztályvezetője, a Nemzeti Fókuszpont vezetője. Például, a munkáltatókkal az előírások fokozott betartására, valamint a részletes és rendszeres - a munkáltatók felé irányuló - tájékoztatásra kötött partnerségi kezdeményezés már több céggel eredményesen működik Magyarországon, de még úttörő vállalkozásnak számít az Unióban.

Hazai sajátosság az is - mutatott rá Gádor János -, hogy a munkabiztonsági bírságokból befolyt pénz felét olyan pályázatok finanszírozására költi a munkavédelmi hatóság, amelyek a biztonságos munkavégzés, az egészséges munkakörülmények megteremtésének ügyét szolgálják. Tavaly és ebben az évben is megrendezésre kerültek olyan szakmai konferenciák, képzések, amelyeknek költségeit a bírságokból befolyt összegekből állta a felügyelet.

Gedeon András