Vállalaton belüli korrupció és visszaélések

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elkövetés a cégen belüli korrupció, illetve visszaélések esetén inkább csoportos, hálózati modellt feltételez, nem pedig a magányos érdekérvényesítők kéretlen tevékenységét. A korrupciós hálózatok elemzése során a következő összefüggéseket találtam.

1. Felsővezetői szinten elkövetett visszaélések mögött többnyire hierarchikus felépítésű korrupciós hálózatok álltak, melyek leggyakrabban lépcsőzetes felépítésűek és a cégen belül gyakran a szakmunkások bevonásáig terjednek le.

2. Középvezetői szinten az ún. súlyponti modell figyelhető meg a leggyakrabban, mely egy értelmi szerzőt, vezetőt feltételez, és a bevont személyek a csoport vezetőjén keresztül érintkeztek egymással. Gyakran a csoport nem vezető tagjai nem tudnak egymás közös részvételéről a hálózatban, mert minden hálózaton belüli érintkezés közvetlenül az értelmi szerző közbeiktatásával történik és a végrehajtók csak egyéni részfeladatokat kapnak.

3. Adott esetben a betanított munkások szintjén is megfigyelhetőek a hálózatok, de itt leginkább a lánc modell alapján felépülő hálózatok alakulhatnak ki. A lánc modell csak horizontális felépítést takar, nincs vezető, nincs hierarchia, ezért felgöngyölítése is időigényesebb, mert lépésről lépésre, résztvevőről résztvevőre kell haladni. Jellemzően a munkájuk során egymással kapcsolatba kerülő munkakörök betöltői alkotják a hálózatot: például rendelés felvevő - számlázást végző - csomag összekészítő-ellenőrző raktáros -áruszállító viszonylatban.

Itt a lánc tagjai nem tudnak a közvetlenül velük kapcsolatban álló résztvevőkön túli szereplőkről, de nincs hierarchia sem a csoporton belül, nincs vezetője, vagy vezetői szintje sem a hálózatnak. Erős önszerveződés és nehéz felderíthetőség jellemzi őket, mert mindenki csak a láncban előtte - utána lévővel áll kapcsolatban és a következő részfeladat végrehajtása az utána következő láncszemre hárul, aki nem felső utasításokat követ, hanem saját maga szervez és dönt a rá eső feladat kérdésében. Az illegális jövedelem is eszerint kerül visszaosztásra. A nyereséget realizáló utolsó láncszem, csökkenő mértékben visszaosztja a korrupciós lánc előtte lévő tagjainak a pénzt, mindenki csak az előtte lévőt fizeti ki a szükséges mértékben.

Felsővezetői szinten a tulajdonosok kárára elkövetett esetek tipikusan a következők, például gyakoriak a túlszámlázott marketingszerződések, amelyek többletét a résztvevők "visszaosztják", vagy a hamis költségtérítések - gyakran kétszeresen elszámolt tételekkel (melynek következtében a földrajzi távolság alapján indokolt útvonalak pl. meghosszabbodnak a kilométer alapú elszámolások esetében). Akad példa a céges telefonflotta előfizetésének terhére elkövetett visszaélésekre is (pl. a magánautóra vett autópálya matricák a hétvégi kirándulások alkalmával vagy magáncélú mobil parkolás ellenértékének kiegyenlítése SMS-ben, csengőhang vagy fizetős mobiltelefonos játékletöltés a céges telefonokon).

A hálózat ezekben az esetekben tipikusan egy olyan személy vezetésével jön létre, aki meghatalmazással rendelkezik a mobiltelefon szolgáltatónál az előfizetői szerződések módosítására. Ennek a lehetőségnek a birtokában e személynek módjában áll engedélyezni a hálózat tagjai részére az emelt díjas szolgáltatások igénybe vételét a céges mobil telefonokon. Az ilyen hálózatban általában részt vesz egy, a bejövő számlák feldolgozását végző alkalmazott is, aki értelemszerűen hallgat a részletes mobiltelefonszámlák tartalmáról, a többi résztvevő pedig "szívességek" teljesítésért, egyéb segítségekért cserébe "fizetségként" kapja meg az említett, egyébként a munkáltató által nyilvánvaló módon nem jóváhagyott lehetőségeket.

Középvezetői szinten gyakori visszaélés a jelenléti ívek meghamisítása, a késve érkezők, idő előtt távozók kimentése és az el nem rendelt, el nem végzett rendkívüli munkavégzés bérszámfejtésre küldése is. Gyakori az indokolatlan selejtezés, mely során hibátlan alapanyagokat és késztermékeket selejteztek le mondvacsinált indokokkal, hogy aztán a leselejtezett mennyiség egy részét magáncélra felhasználják, értékesítsék.

Az indokolatlan selejtezésekre megoldást a selejtezési bizonylatoknak és jegyzőkönyveknek a hulladéklerakó által kiállított számlával és szállítóval történő összehasonlítása jelentheti. Az ilyen visszaélésekre gyakorta akkor derül fény, ha kevesebb tömeg érkezik meg a hulladéklerakóba, mint amit leselejteztek. A leselejtezett termékek és alapanyagok vizsgálata során gyakran kimutatható az is, hogy a csomagolást szándékosan rongálták meg, az összetevők azonban nem veszítették el szavatosságukat.

Betanított munkások és szakmunkások körében gyakran a pénzért eladható hulladékok, például papír, vas, színesfém kerültek haza a cégtől engedély nélkül, de gyakori az olyan triviális visszaélés is, mint a feldolgozásra kerülő termények (gyümölcsök) egy részének elfogyasztása. Előfordul, hogy a céges beszerzések során magántételeket is rejtenek a beszerzendő alapanyagok és kiegészítők listájába (pl. eggyel több védőkesztyű a cég számláján az otthoni takarítások költségcsökkentése érdekében).

Általános tapasztalat, hogy a személyes ellenőrzést és a véletlenszerű jelenlétet a különböző üzemegységekben, irodákban nem pótolja semmi. A tulajdonosi, cégvezetői érdekek és a nyereségesség iránti személyes vezetői igény jelentős mértékben hozzájárulhat a munkafegyelem, a rend és a tisztességes, hatékony működés garantálásához a cégen belül. A veszteségek és károk jelentős része ugyanis nem vállalaton kívüli tényezők, beszállítók, megrendelők folytán keletkezik, hanem a cégen belüli korrupciós hálózatok és a fegyelem hiánya miatt.

Pölös Csaba
CompLex Kiadó - Lex HR-Munkajog, Szeptemberi szám