Visszaesik a munkakedv, ha tisztességtelen a vezetés
Egy német-belga kutatásból az derül ki, hogy jelentős mértékben romlik a dolgozók eredményessége, teljesítménye, ha úgy érzik tisztességtelen bánásmód éri őket a munkahelyükön - írja a G7.
A kutatók azt vizsgálták milyen hatással van a termelékenységre a tisztességtelen főnöki magatartás. Ehhez kibéreltek egy telefonos ügyfél-szolgálatot, és felvettek 195 dolgozót, akiket három csoportra osztottak. A feladata mindenkinek ugyanaz volt, ügyfeleket kellett felhívni, telefonos kutatást végezni két műszakban. A munkakörülmények és a fizetés is ugyanannyi volt mindhárom csoportnál, azt mérték a kutatók ki hány telefonhívást bonyolít egy adott műszakban - írják.
A három csoportot azonban eltérően kezelték: az első csoport tagjai a két egymást követő műszak között semmilyen különbséget nem észleltek. A másodikban viszont 20 százalékos leépítést végeztek, azaz a második műszakra ennyivel kevesebb embert tartottak munkában, de mondani nem mondtak nekik semmit. A harmadik csoportban is végrehajtották a csoportos elbocsájtást, de a második műszak előtt közölték a maradókkal, hogy miden ötödik embert kirúgtak költségcsökkentés miatt, az elbocsátottakat pedig véletlenszerűen választották ki. A második műszakra maradók a munka elején megkapták a fizetésüket, így nem kellett attól tartaniuk, hogy kár éri őket a munkájuk során.
Az első és a második csoport, azaz ahol nem küldtek el senkit és ahol nem szóltak arról, hogy elküldtek valakit nagyjából ugyanúgy teljesített, mindkét csoportban 6,5 százalékkal csökkent a hívások száma két műszak között. Abban a csoportban viszont, ahol elmondták a leépítés hírét, és azt is, hogy véletlenszerűek az elbocsátások 17,05 százalékkal kevesebb volt a hívás azaz 12 százalékos teljesítmény romlást mértek a kutatók.
A kutatók ezek után 43 német HR menedzserhez fordultak, és megkérték őket, hogy becsüljék meg a kísérlet végeredményét. Elég pontosan eltalálták, hogy mi történt. Megjósolták, hogy az első két csoportban kis mértékben, a harmadikban azonban sokkal nagyobb mértékben fog visszaesni a munkakedv, és azt is megmondták, hogy azért, mert tisztességtelennek fogják érezni a cégvezetők eljárását.
Azaz, ha egy HR-es arra kényszerül, hogy tömeges elbocsájtást közöljön a dolgozókkal, nagyon óvatosnak kell lennie, hogyan közli azt, mert ezzel befolyásolhatja az ott maradt dolgozók teljesítményét.
G7
A három csoportot azonban eltérően kezelték: az első csoport tagjai a két egymást követő műszak között semmilyen különbséget nem észleltek. A másodikban viszont 20 százalékos leépítést végeztek, azaz a második műszakra ennyivel kevesebb embert tartottak munkában, de mondani nem mondtak nekik semmit. A harmadik csoportban is végrehajtották a csoportos elbocsájtást, de a második műszak előtt közölték a maradókkal, hogy miden ötödik embert kirúgtak költségcsökkentés miatt, az elbocsátottakat pedig véletlenszerűen választották ki. A második műszakra maradók a munka elején megkapták a fizetésüket, így nem kellett attól tartaniuk, hogy kár éri őket a munkájuk során.
Az első és a második csoport, azaz ahol nem küldtek el senkit és ahol nem szóltak arról, hogy elküldtek valakit nagyjából ugyanúgy teljesített, mindkét csoportban 6,5 százalékkal csökkent a hívások száma két műszak között. Abban a csoportban viszont, ahol elmondták a leépítés hírét, és azt is, hogy véletlenszerűek az elbocsátások 17,05 százalékkal kevesebb volt a hívás azaz 12 százalékos teljesítmény romlást mértek a kutatók.
A kutatók ezek után 43 német HR menedzserhez fordultak, és megkérték őket, hogy becsüljék meg a kísérlet végeredményét. Elég pontosan eltalálták, hogy mi történt. Megjósolták, hogy az első két csoportban kis mértékben, a harmadikban azonban sokkal nagyobb mértékben fog visszaesni a munkakedv, és azt is megmondták, hogy azért, mert tisztességtelennek fogják érezni a cégvezetők eljárását.
Azaz, ha egy HR-es arra kényszerül, hogy tömeges elbocsájtást közöljön a dolgozókkal, nagyon óvatosnak kell lennie, hogyan közli azt, mert ezzel befolyásolhatja az ott maradt dolgozók teljesítményét.
G7
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Erdei Kata
Munkakultúrák ütközése - erről szól az Amerikai gyáregység