Visszatérés szülés után: íme 15 jó tanács

1. Legyünk felkészülve: teljesen új frizuránkról (új stílusú ruhánkról) esetleg senki nem vesz tudomást, pedig a "nagy kezdésre" általában próbáljuk magunkat igazán formába hozni. Mindez nem rosszindulat eredménye, vagy figyelmetlenség, csak egyszerűen az elmúlt hónapokban nem voltunk benne a köztudatban.

2. Érdemes "okosan" és "óvatosan" kezdeni a munkát, hiszen nagy a valószínűsége, hogy az eredeti hatalmi hálózat megváltozott, ezért ne sajnáljuk az időt arra, hogy átlássuk, mi a jelenlegi helyzet. Érdemes feltérképezni, mely kollégáknak nőtt a befolyása, ki került lejjebb a ranglétrán. Javaslat: viselkedjünk úgy, mint egy teljesen új munkaerő. Ami biztosan segít: lesznek már jól ismert kollégák is a múltból, s így kevesebb idő kell a viszonyok átlátásához, mint teljesen kezdőként.

3. Ha a munka-magánélet egyensúlya oltárán áldozva valamivel alacsonyabb pozíciót vállalunk, el kell fogadni, hogy esetleg a felettes szemében is kevésbé leszünk fontosak. Ez megnyilvánulhat abban, hogy kevesebb a ránk szánt ideje, vagy, hogy nem oszt meg annyi információt, mint korábban.

4. Itt lehet egy csapda is: nem biztos, hogy az alacsonyabb pozícióban kevesebbet kell dolgozni. Mert amit eddig le lehetett delegálni, most lehet, hogy el kell végezni. Szóval érdemes kellő információt összegyűjteni az alacsonyabb beosztást illetően, s utána eldönteni, hogy mit vállalunk el.

5. Ha a megadott időpontban visszavenne a vállalat, de még nincs kikristályosodott pozíció, vállaljuk el a kapott feladatot és legyünk türelemmel. Ez nem könnyű, s néhány visszatérő munkavállaló ilyen szituációban "a minden lében kanál" hozzáállást alkalmazza: kicsit kapkodva próbálja mutatni, hogy milyen tapasztalt, és mennyi mindenhez ért. Inkább a csendes kivárás ajánlott, s a fókusz a kapott feladatra. A munkába állás önmagában elég nagy változás, ha nem is dobnak mindjárt a mélybe, nem baj. Legalább több idő marad arra, hogy hozzászokjunk.

6. Legalább 2-3 hónap kell ahhoz, hogy újra belerázódjunk a munkáséletbe.

7. Éjszakai munka. Ha nem sikerül elvégezni a munkát napközben, különösen analitikus gondolkodást kívánó feladatok esetén, próbáljuk meg befejezni este 10 körül, hogy kipihenhessük magunkat. Szintén jó tanács, hogy az ellenőrzésre szánt munkát ne éjnek évadján csináljuk, mert lehet benne tévedés. Ütemezzük úgy, hogy reggel még legyen lehetőségünk egy rövid ellenőrzésre.

8. Ennél is fontosabb: ne úgy építsük fel a napot, hogy míg benn vagyunk a vállalatnál csak meetingelünk és majd otthon feldolgozzuk a történteket, mert így rövid időn belül nagyon meghosszabbodik az éjszakai munkánk.

9. Hétvégi munka: csak kis mértékben ajánlott. Családunk ugyanis kiéhezve fogja várni otthonlétünket.

10. A határkijelölés az elérhetőséget illetően egy érzékeny kérdés: főleg, ha szülés előtt a vállalat rendelkezésére állt valaki napi 10-12 órában. Ha az újrakezdés után új állásunk lett, könnyen elmondhatjuk, hogy "srácok, én nyolctól ötig vagyok benn fizikailag, fontos esetben elérhető vagyok". Ha ehhez tartjuk magunkat, akkor az ügyfelek is tartani fogják.

11. Ezzel kapcsolatos az is, hogyan kommunikálunk a fizikailag a munkahelyen eltöltött időről a kollégákkal. Aki már szült, általában érti miről van szó. Aki még nem, esetleg kevésbé pozitívan áll a kérdéshez. Az egyik hozzáállás, hogy nem foglalkozunk ez utóbbival, mert hozzuk az eredményeket, s a felettes elégedett. A másik az, hogy érthetően szellőztetjük a többiek számára is, hogy a fizikai ittlét nem korlátoz abban, hogy bármikor az ügyfelek rendelkezésére álljunk.

12. Egy állandóan elérhető tehetséges kolléga, asszisztens nagy kincs. Bízzunk benne, ő is sokat fejlődik, ha többet delegálunk neki.

13. Szülés után egy teljesen új világ nyílhat meg előttünk: a gyermekesek összekacsintanak: hirtelen sokkal könyebb lesz a small talk, mert lehet például a legújabb gyermekdivatról beszélgetni. De! Van egy fontos aranyszabály: gyermekkel kapcsolatos ügyek ne nagyon legyenek okai a késésnek, illetve ha nem sikerül valamit befejezni. Kifelé úgy kell tűnnie, hogy otthon a gyermekeket illető folyamatok teljesen rendezettek. S annak is kell lenniük.

14. Ettől függetlenül a betegség első 1-2 napján fontos a gyerekkel lenni. Csodásan felgyorsíthatja a gyógyulás ütemét. Persze feltétlenül tájékoztassuk a felettest, miért maradunk otthon, de másoknak nem fontos elárulni. A telefonokat pedig lehetőség szerint érdemes felvenni.

15. Ha nincs segítő családtag, akikre számíthatunk: két bébiszitterrel érdemes dolgozni. Furcsának hangzik, de az egyik bármikor megbetegedhet, vagy felmondhat. Az óvodai beszoktatás pedig lehet, hogy már lerágott csont, de a szeptemberben beszoktatott gyermekek jó része januárra békél meg a helyzettel. És még egy fontos dolog: ha bölcsiben is gondolkodunk, a gyermek 2-3 hónapos korában már érdemes jelezni az intézménynél az igényt. Így lehet csak némi esély.

Úgy tűnik, hogy vannak egyrészt olyan típusú munkavállalók, akik elkezdik a munkát gyermekük mellett, és némely flexibilitással az előre eltervezett munkaórákhoz tartják magukat. Ők tényleg váltanak a munkával eltöltött időt illetően. Vannak azonban olyan típusú munkavállalók is, akik, ahogy egyikőjük fogalmazott: "elfelejtenek hazamenni". Szóval, akik bár szültek, ugyanolyan munkabeosztásban folytatják munkájukat, mint gyermekük megszületése előtt, esetenként jóval több külföldi úttal. Harmadrészt akadnak, akik 10 körül érnek be és fél 5-kor már az autóban ülnek, de gyakorlatilag állandóan on call-on vannak. Tehát mindig elérhetőek. Egyik sem elítélendő. Fontos, hogy amikor meghozzuk a döntést, figyeljük magunkat, hogy jó-e a közérzetünk, s ha esetleg szükséges, merjünk változtatni.

Révai Krisztina