A 2025. november–2026. januári időszakban a 15–74 éves munkanélküliek átlagos száma 224 ezer fő volt, amely 11 ezer fővel2 meghaladta az egy évvel ezelőttit. A munkanélküliségi ráta 4,6% volt, 0,3 százalékponttal több, mint az előző év azonos időszakában.

A KSH január 20-án, a magyar kultúra napja alkalmából tett közzé egy tájékoztatót, amiből az is kiderül, hogy 2024-ben mekkora volt a kultúra területén foglalkoztatottak aránya Magyarországon és az EU-ban.

2025. június végén az egy évvel korábbinál 1,4%‑kal kevesebb, 220 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban. Ezzel folytatódott a 2021 áprilisa óta tartó – megszakításokkal kísért – csökkenő tendencia. 12 vármegyében csökkent az álláskeresők száma, legnagyobb mértékben, 9,3%-kal Somogy vármegyében, míg Budapesten nőtt legjelentősebben, 8,5%-kal - írja a KSH tájékoztatója.

Így változott 2014 és 2024 között a dolgozó orvosok száma korcsoport szerint a KSH kimutatása alapján.

Így változott a magyar lakosság különféle tevékenységekre fordított ideje naponta az évek során.

A KSH adatai szerint így alakult tízezer lakosra jutó betöltött védőnői állások száma Magyarországon vármegyénként 2024-ben.

Az orvosok létszámának növekedése együtt járt a szakképesítések számának bővülésével is. 2024-ben a dolgozó orvosok több mint egyötödének általános orvostani végzettsége volt, vagyis még nem tett szakvizsgát. Ez az arány szorosan összefügg a pályakezdő orvosok magas számával. A két leggyakoribb szakképesítéssel, a háziorvosival és a belgyógyászatival az orvosok 12, illetve 11%-a rendelkezett. Csecsemő- és gyermekgyógyászati-képesítéssel 7,3%-uk bírt, míg a többi szakterület részaránya nem érte el a 6%-ot. 2024-ben az orvosi szakképesítések száma megközelítette az 55 ezret, a fogorvosi képesítésekkel együtt pedig a 64 ezret.

Így alakult a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az egészségügyi foglalkozásúak körében a KSH adatai szerint.

2024-ben hazánk 16 éves és idősebb lakosságának mintegy 6%-a vallotta magát súlyosan korlátozottnak, a férfiak 5 és a nők 7%-a. A nők vélekedése e tekintetben is kedvezőtlenebbnek mutatkozott. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek gyakrabban számoltak be súlyos korlátozottságról (a férfiak 9, a nők 12%-a ), míg a felsőfokú képzettséggel rendelkezőknél ez az arány 2-3% között alakult mindkét nemre vonatkozóan - írja a KSH.

A sztrájkok és a sztrájkokban résztvevők, valamint a kiesett órák száma hazánkban 1991 óta.

Az ipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,6%-kal mérséklődött, a vármegyék többségében csökkent a kibocsátás. A feldolgozóipar alágai közül csak a második legnagyobb súlyú élelmiszeripar, valamint a kisebb jelentőségű fa-, papír- és nyomdaipar, a vegyi anyag, termék gyártása, és az egyéb feldolgozóipar tudta növelni a termelését. Előbbi terület számos vármegyében pozitívan hatott az ipari kibocsátás alakulására. Az országos termelési érték több mint negyedét adó járműgyártás termelése 6,4%-kal csökkent.

Így alakult a foglalkoztatottak távmunkavégzésének éves alakulása 2009 és 2023 között.

Így változott a védőnők létszáma a hazai egészségügyben 2000 és 2023 között.

Gyermekmunka a világon 2000 és 2020 között.