Az Európai Unió egészét tekintve a 15–64 évesek körében 71,1% volt a foglalkoztatási ráta értéke 2025-ben, ami 0,3 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest - írja KSH tájékoztatója.

2025-ben a foglalkoztatás változása jelentős területi különbségeket mutatott - írja a KSH tájékoztatója.

A foglalkoztatottak számának változása a népességszám csökkenésével párhuzamosan ment végbe, így a 15–64 éves korosztály foglalkoztatási aránya pontosan megegyezett az egy évvel korábbival, 2025-ben átlagosan 75,1% volt - írja a KSH tájékoztatója.

A foglalkoztatottak létszámalakulását az év során a stagnáló gazdasági teljesítmény és a demográfiai változások határozták meg. 2025-ben a foglalkoztatottak száma 31 ezer fővel 4 millió 669 ezer főre csökkent - írja a KSH tájékoztatója.

A koronavírus-járvány megfékezésére hozott intézkedések egyik hatása az volt, hogy 2020-ban emelkedett a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya, amely ezt követően 2023-ig mérséklődött, majd 2024-ben újra növekedésnek indult - írja a KSH.

2024-ben országosan mérséklődött a gazdaságilag inaktívak aránya az előző évhez képest, ami a régiók nagyobb részére szintén jellemző volt - írja a KSH.

Míg Budapesten a vezető vagy szellemi munkát végzők aránya a súlyosan korlátozott foglalkoztatottak között 56%, a községekben arányuk ennek felét sem éri el (27%) - írja a KSH.

A 25 éves és annál idősebb korosztályok mindegyikére vonatkozóan elmondható, hogy 2010 és 2024 között mind a súlyosan, mind a mérsékelten korlátozottak aránya csökkent körükben - írja a KSH tájékoztatója.

Ahogy a teljes népességben, úgy a korlátozottak között is kiugróan magas a diplomások aránya a fővárosban, ezt követik a megyei jogú városok, majd a városok és falvak - írja a KSH tájékoztatója.

A KSH tájékoztatója azt vizsgálta nemek szerint, hogy 2022-ben milyen foglalkozásban dolgoztak a súlyosan korlátozott munkavállalók.

A súlyosan korlátozott, 16-64 éves foglalkoztatottak a foglalkozás jellege és a korlátozottság területe szerint, 2022.

Mintegy 4100 cég (a működő vállalkozások közel 5,0 ezreléke) minősült 2024-ben gyorsan növekvőnek. Területi elhelyezkedésük szigetszerű, egyes járásokban a működő vállalkozásokon belüli arányuk jóval meghaladta az országos átlagot.

A KSH 2024-es adatai szerint a V4-országok gazdasági aktivitási mutatói kedvezőbbek az uniós átlagnál. Magasabb foglalkoztatottságot és alacsonyabb munkanélküliséget mértek a visegrádi országokban, mint az EU-átlagban.

A 2021-ben elindult új vállalkozások 52%-a működött még 3 év elteltével is, a mutató értéke országosan 5,7 százalékponttal romlott 2024-ben az előző évihez képest.