1978-tól kezdődően folyamatosan és kizárólag közalkalmazotti jogviszonyban dolgoztam, jelenleg is ebben a szférában pedagógusként dolgozom. Ez idő alatt 3 gyermekem született, akikkel voltam gyeden, gyesen, szülési szabadságon, hogyan alakul az én 40 éves kedvezményes munkaviszonyom a 3 gyermekkel eltöltött gyed-gyes alapján, 1956.03. 10-én születtem.

2011 december 12-én nyugdíjba mentem kormánytisztviselőként. Nemsokkal korábban változott a köztisztviselői törvény a jubileumi jutalom vonatkozásában, és nem kaptam meg a 30 éves jubileumi jutalmat. A kormányhivatal a törvényre hivatkozva elutasította a kifizetést. Lehet-e visszamenőleg, szerzett jogot semmissé tenni.Van-e valamiféle lehetőségem még?

Jelenlegi munkahelyemen 2002 óta állok megszakítás nélkül alkalmazásban (közoktatási intézményről van szó). 2011 januárjában született első gyermekem, majd 2012 októberében az ikreim. Jelenleg tehát gyesen vagyok az ikrekkel, amely az ikrek 6 éves koráig jár. Kérdésem a következő: ha 2015 folyamán munkába állnék, DE nem a korábbi munkahelyemen, azt jogilag hogyan intézhetem úgy, hogy korrektül járjak el a korábbi munkáltatómmal szemben, viszont ne essek el a gyestől?

Öt éve dolgozom egy munkaerő közvetítőnél három éve határozatlan a szerződésem. A kölcsönvevő cég át akar venni saját állományba de, úgy hogy én lépjek ki a közvetítőtől. És 6 hónap határozott idővel 3 hónap próbaidővel venne át. Ez így törvényes? Ha nem mi az átvétel folyamata?

Egy családi vállalkozás, 2 személyes kft vagyunk a férjemmel. Egy nagyon kedves kolleganőnk, 2009-ben elment szülési szabadságra. Azóta a második gyermek is megszületett, utána 2014. november 18-án jár le a GYES. A hölgy nem kíván nálunk tovább dolgozni, mert visszaköltözött vidékre a gyerekekkel. A könyvelőnk kiszámolta, hogy 58 nap szabadság jár neki. Ez mintegy 270.000,- Ft + járulékok. Ezt a cég egyszerűen nem tudja kifizetni, nem is számítottunk ekkora összegre, mert azt hittem, hogy a szabadságokra vonatkozó törvény alapján a december 31-ig ki nem vett szabadság elvész. Abban kérem a segítségét, hogy mindkét fél részére tisztességes megoldást találjunk.

1952. júl. 25-én születtem. Az a kérdésem, hogy mikortól leszek jogosult özvegyi nyugdíjra és hogyan kell ezt kérni.

Iskolánkban a közalkalmazotti tanács elnöke nem pedagógus munkakörben dolgozik (iskolatitkár). Kérdésem, hogy hogyan kell biztosítanom munkaidő kedvezményét? Bent kell töltenie az intézményben a számára előírt munkaidőt, és a munkaköri leírásában meghatározott feladatait kell csökkentenem, vagy megválasztása után automatikusan a kedvezménnyel csökkentett munkaidőt, heti 34 órát tölt bent az iskolában?

Ha szabadságon vagyok köteles vagyok-e bemenni gyűlésre? Ha két nap szabadságra van szükségem, a munkaadó mondhatja-e, hogy csak öt napot ad és ha a gyerekem egy nap akarom elvinni az orvoshoz mondhatja-e ugyan ezt? Mert a munkahelyemen ez így megy.

Több, mint egy éve elhúzódó probléma a cégnél, hogy az üzemcsarnok levegőjére panaszkodnak a dolgozók, de a munkáltató a levegőszennyezést nem szüntette meg a mai napig, pedig már a Munkavédelmi Hatóság is vizsgálódott. Milyen lépést javasol Ön azért, hogy a munkáltató komolyan vegye a problémát? Van-e lehetőség arra, hogy egy független szakértő kivizsgálja a körülményeket?

Budapesti gyermekotthonba közalkalmazottként dolgozunk. Megszakítás nélküli folyamatos munkarendben dolgozunk, 12 órás szolgálatban éjszaka dolgozunk többnyire. Hétvégén és iskola szünetekben vagyunk nappalos szolgálatban. Kérdésünk a bérpótlék számításra vonatkozna: pontosan hány százalék jár nekünk nappalra illetve éjszakára? Az új munka törvénykönyve különbséget tesz-e több műszakos, folyamatos illetve megszakítás nélküli munkarend között? Azért gondoljuk,hogy különbség lehet mert nekünk vasárnapi szolgálatra sem jár 50 százalék pótlék. Másik kérdésünk, hogy gyermekotthonokban gyermekfelügyelőknek jár-e a +25 nap pótszabadság? Ha szabadságon vagyunk ezekre a napokra jár-e (garantált bérminimum kiegészítés,szociális ágazati pótlék, gyermek és ifjúság védelmi pótlék, felzárkóztatási pótlék illetve a bérkompenzáció) vagy ezt időarányosan le kell vonni?

Helyes lenne az az elmélet,hogy 5 hónap végkielégítés esetén az éves bruttó bér osztva 365 nappal? Az így kapott 1 napra eső összeget szorozzuk az öt hónapra eső munkanapokkal. (110 nap). A munka törvénykönyve alapján 5 hónap végkielégítés jár (távolléti díj). A távolléti díj és egy havi bérem (éves bruttó bér osztva 12 hónappal) az nem ugyan az az összeg kellene, hogy legyen? Esetemben egy havi bérem alapbér plusz jutalék. A végkielégítésem az első bekezdésben leírtak alapján lett számolva. Ha ez így helyes akkor a 110 nap az negyven nappal kevesebb mint az 5 hónap.

Munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatot (ha semmi változás nincs) nem 3-2-1 évenként - életkortól függően - kötelező elvégeztetni a munkáltatónak?

Érdeklődni szeretnék, hogy a munkáltató 30 napot meghaladó táppénz időszak alatt ellenőrizheti-e hogy otthon van-e és hogy valóban beteg-e a munkavállaló?

Munkáltatóm 40 órás munkaszerződést kötött velem meghatározott alapbérrel plusz a forgalmi jutalékkal, fix pótlékkal. Ezzel szemben kötelezett a heti 6 teljes napi munkavégzésre, ami napi 11-12 óra. Természetesen csak az alapbért, a forgalom utáni jutalékot, és a szerződésben meghatározott fix pótlékot kaptam meg, ami a 40 órás szerződésre vonatkozott, nem pedig a heti átlagosan 65 órára. Mit tehetek annak érdekében, hogy ne tudjanak kötelezni a heti 6 teljes nap munkavégzésre, valamint a már 9 hónapja ki nem fizetett túlmunka bérét visszamenőleg megkapjam?