Németországban a következő hat évben akár 700 ezer új munkahely is létrejöhet az információtechnológiában. Az IT-szakemberek iránti növekvő igény megegyezik a más uniós tagállamokban tapasztalható trenddel.

Egy aktuális tanulmány aggassztó jövőképet vázolt fel a német iparban érdekelt cégek számára: a szerzők szerint a kiszervezési trend nyomán mintegy 2 millió munkahely szűnhet meg Németországban.

Az idősebb és a kevésbé szakképzett munkavállalók a németországi munkaerőpiac vesztesei, idézi a Bertelsmann Alapítvány felmérését a Világgazdaság.

Németországnak bevándorlókra van szüksége

Németországnak jövőre 25 ezer szakképzett bevándorlóra lesz szüksége - állapította meg a szövetségi kormány bevándorlási és integrálási tanácsa. Elsősorban egészségügyi, gépipari és pénzintézeti szakembereket várnak, írja a Világgazdaság.

Nagyobb a különbség a brit férfiak és nők keresete között, mint azt a korábbi elemzések mutatták, derül ki a BBC Online beszámolójából. Magyarországon a 40 százalékos fizetési eltérés sem ritka.

Alig kétezerre tehető azoknak a magyaroknak a száma, akik a mediterrán országban dolgoznak, beleértve azokat, akik házastársuk révén mentek ki, de már elhelyezkedtek, derül ki a Világgazdaság cikkéből.

Az immár unióssá bővült piacon a magyar kkv-k közül csak azok fognak életben maradni, amelyek felnőnek a versenyhez és képesek működésük racionalizálásra, osztotta meg egy minapi budapesti rendezvényen az 1995-es EU-csatlakozás tapasztalatait magyar kollégáival egy osztrák vállalkozó.

Az elmúlt évtizedekben nálunk is alaposan megváltozott a munka világa. A mezőgazdaságban dolgozók száma 15 év alatt 12 százalékkal csökkent, a szolgáltatási ágazat pedig már a munkavállalók hatvan százalékát foglalkoztatja, írja a Népszabadság.

Az európai munkavállalók számára a hosszú munkaidő és a bürokrácia, a magyaroknak a rossz vezetői kommunikáció rontja leginkább a munkahelyi hangulatot. A bérszínvonal minden országban hangulatrontó tényező, írja a Világgazdaság.

Alkalmazottak ezrei hagyják ott állásukat, mert belépésükkor nem kapják meg a létfontosságú tájékoztatást sem új munkakörükkel kapcsolatban. Főleg a kommunikációs szektorban nem kommunikálnak a már ott dolgozók az új belépőkkel.

A magyar munkavállalási korú lakosság csaknem 40 százaléka nem vesz részt a munkaerőpiacon, derül ki egy aktuális elemzésből. Ez egyben azt jelenti, hogy az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon a legnagyobb a gazdaságilag inaktív népesség aránya.