A legtöbb cég a külföldi munkavállalókat betanított és szakmunkára alkalmazza, főleg az építőparban és az elektronikai iparban, de egyre nagyobb az igény a képzett külföldi munkaerő, például a mérnökök iránt, értesült a Világgazdaság.

A magyar tőke egyelőre nem jelent meg számottevő mértékben az Európai Unió piacán, az ottani cégek viszont szívesen bízzák magyar menedzserekre a keleti terjeszkedést, írja a Napi Gazdaság.

A brit temetők és krematóriumok nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha a területen dolgozó alkalmazottak ezrei beváltják fenyegetésüket, és valóban sztrájkba lépnek.

A jövőben jelentősen változhatnak az uniós vállalatvezetőkre vonatkozó előírások: nőhet a felelősségük, és korlátozni kívánják az általuk betöltött posztok számát is. Egy most publikált felmérés szerint az európai vezérigazgatók komolyan tartanak azoktól a szabályoktól, amelyek a vállalatoknál elkövetett esetleges visszaélések esetén őket is felelőssé tennék.

Növekszik a rés a cégek irányítóinak és az alkalmazottainak juttatása között, állítja a BBC Online cikke. A különbség a főnöki fizetések emelkedése miatt nő: 2003 és 2004 júniusa között 16,1 százalékkal lett több az átlagos vállalatigazgatói fizetés Nagy-Britanniában.

Az előírt határidőre mindössze hat ország teremtette meg az európai részvénytársaság létrehozásának jogi feltételeit - írja a Bruxinfo.

Elsősorban korrekt fizetési rendszere miatt lett a szigetország legjobb munkahelye a Legal and General biztosítótársaság.

Közép-európai Munkaügyi Szervezetek Együttműködési Fóruma néven átalakul a térség hét országának munkaügyi főigazgatói értekezlete, szélesebb körű egyeztető feladatokat vállalva - határozták el a háromnapos főigazgatói tanácskozás zárásakor. A munkaerő szabad áramlása ugyanis a csatlakozás ellenére sem éri el a várt mértéket.

Eddig elsősorban a nyugat-európai felmérések tanúskodtak arról, hogy a munkáltatók gyakran feledkeznek meg a túlórák kifizetéséről. Egy most közzétett lengyel felmérés szerint a régióban sem jobb a helyzet. A lengyel cégek több mint fele a jogosnál kevesebb bért fizet ki a munkavállalóknak, derül ki az állami munkafelügyelet első félévi ellenőrzéseiből. A kifizetetlen összegek főként a túlmunkából adódnak.

A részvényeseknek nagyobb beleszólást kell biztosítani a vállalatvezetői javadalmazás kialakításába – szorgalmazza az Európai Bizottság.