Emelhetik a tankötelezettségi korhatárt

A HR Portálnak négy évvel ezelőtt szakemberek vázolták, milyen következményekkel jár a tankötelezettség korhatárának csökkentése. Dr. Benedek András, a Magyar Pedagógiai Társaság elnökének és Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnökének igaza lett. Nőtt a lemorzsolódás a középfokú oktatásban a tankötelezettség korhatárának csökkenésével, a kisebb településeken kevesebb pedagógus lett, a fiatalok munkanélkülisége szintén emelkedett.

A kormány látva ezt, valamint a szakképzési stratégia miatt most ismét felemelheti a korhatárt - írta a Magyar Nemzet. A szakképzésben ugyanis hosszabbá válik a képzési idő, miközben a lemorzsolódás már most is 30 százalékos.

A kormány nem tervezi a tankötelezettségi korhatár emelését - cáfolta a lap értesülését a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Mint írják, a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a szakképzés átalakításából nem következik automatikusan a korhatár emelése. A szaktárca közleménye szerint a tankötelezettségi korhatár semmilyen módon nem jelent gátat annak, aki tanulni akar. A szakképzés átalakítását célzó intézkedések bővítik a tanulók továbbtanulási lehetőségeit, növelik a szakképzés presztízsét.

A szakképzési stratégia

a Magyar Nemzet írása szerint azt már eddig is tudni lehetett, hogy a szakképzésben is megteremtik az érettségi lehetőségét: a jelenlegi szakiskolákat szakközépiskolákká alakítják, ahol 3+2 év alatt lehet szakmát, majd érettségi szerezni.

A szakképzési stratégia részeként:

- növelik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerülő 400 iskola önállóságát.

- bővítik a hiányszakmák ösztöndíjrendszerét.

- eltörlik a nappali tagozatos jelentkezés 21 éves korhatárát

- csak akkor engedik a kilencedik évfolyam fölött iskolai tanműhelyben gyakorlatozni, ha az iparkamara egy céget sem tud e célra biztosítani.

- növelik a gyakorlati képzést biztosító vállalatok számát 8 ezerről 20 ezerre.

- Cél még, hogy a fiatalok fele szerezzen szakmai tudást a vállalatoknál. Most ez az arány 25-30 százalék.

- Továbbá 2018-ig a mostani 50 ezerről 70 ezerre emelik a duális szakképzésben részt vevők számát.

Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke a Magyar Nemzetnek kifejtette, nem biztos, hogy mindenhol tudják fogadni a diákokat, mert régiónként eltérő a cégek aktivitása. Az érdekvédő szerint ráadásul kár lenne elpazarolni az utóbbi években százmillió forintos nagyságrendű ráfordításokkal fejlesztett intézményi tanműhelyeket.


Magyar Nemzet/HR Portal