Karriercsapda is lehet az amerikai MBA
Diplomázás után sok pályakezdőben felmerül: továbbtanulás vagy munkakeresés. Ha kutatóként szeretnénk később dolgozni, a doktori iskola jó választás. Ha az üzleti szférát célozzuk meg, nem ajánlatos egyből MBA-t végezni. Pintér Zsolt fejvadász és karrierszakértő válaszolt álláskeresői dilemmára.
Most végeztem a gépészmérnöki karon. A tanáraim biztatnak, hogy maradjak bent és kezdjem meg a doktoranduszképzést. USA-ban dolgozó barátaim csábítanak egy jó nevű kinti MBA képzésre. Végülis, ha nem kutatóként akarok dolgozni, az üzleti diplomának nagyobb hasznát veszem. Úgy tudom, itthon is vannak színvonalas üzleti képzések. Nehezen igazodok el és nem tudok dönteni, pedig sürget az idő.
T. Dénes (Leányfalu)
Egyes vélemények szerint 25-27 éves pályakezdőknél az MBA akár hátrány is lehet, hiszen könnyen ráfoghatják az illetőre, hogy túlképzett (az amerikai MBA hallgatók 26-27 éves átlagéletkorát tekintve valamely neves üzleti iskoláról nyilatkozták a munkaadók képviselői: "ezek a gyerekek még semmilyen szakmai gyakorlattal nem rendelkeznek és csakis arra alkalmasak, hogy rögtön vezérigazgatók legyenek...").
Phd: az egyetemi-tudományos világba belépő
Tehát, ha nem szeretne azonnal a végzés után munkába állni, illetve később sem a reálszférában, az üzleti életben kíván érvényesülni, akkor a rögtön elindítható Phd-képzést javaslom. Főleg, ha - mint arra tanárai is bíztatják - akár az egyetemi-tudományos világban is el tudja képzelni az életpályáját. Ha viszont az üzleti életben, a versenyszférában szeretne érvényesülni, ott a Phd-t elfelejtheti, mivel abban a világban ezt különösebben nem értékelik (kivétel a tanácsadói szféra).
Wharton-MBA: világszerte ismerik
A hazánkban nemzetközileg akkreditált külföldi háttérintézménnyel bíró iskolák diplomái nemcsak a "Záhonytól Hegyeshalomig terjedő régióra" érvényesek. Az ön kinti barátai által is ajánlott valamely nagy nevű amerikai intézmény pedig vélhetően világszerte elismert (amint egyik amerikai barátom megjegyezte: "egy Wharton MBA-vel a világon sehol pénzügyi igazgató-helyettesinél alacsonyabb beosztásba nem lehet kerülni"). De önnek kell megválaszolnia a kérdést: vajon szüksége van-e erre? Mielőtt dönt, érdemes átgondolni: multinacionális (külföldi) karrierre vágyik vagy csupán tényleg szeretne eligazodni az üzleti élet legalapvetőbb kérdéseiben?
"Miért nem maradtak kint?"
Ugyanis nem biztos, hogy a Magyarországon működő vállalatok "vevők" a nagy nevű külföldi MBA-kre, hiszen - lévén, hogy az anyavállalatok egyfajta "tengerentúli gyarmat-ként" kezelik a nálunk működő befektetéseiket és itt inkább végrehajtás történik, mint stratégiai döntéshozatal - nem igazán tudják kihasználni például egy Duke, egy MIT vagy egy Harvard nyújtotta színvonalat. Nemrég 35 év körüli - tehát a "legjobb munkavállalói korban" lévő - magyar barátaim arról panaszkodtak, hogy mintegy 10-15-en vannak a társaságban Princeton, Columbia, Purdue, MIT vagy Kellog MBA-vel és nem találnak maguknak "normális" munkahelyet. A legnevesebb nemzetközi fejvadász cégek képviselői pedig azt kérdezték tőlük, hogy "miért nem maradtak kint?" Hiszen itthon sem megfizetni nem tudják őket, sem igazán igény nincs az ő tudásukra.
A csapatmunkára nevelés külföldön hangsúlyosabb
Azért is érdemes körültekintően mérlegelni a "külföldi kontra hazai képzés" dilemmánál, mert mi magyarok (kelet-európaiak) másként szocializálódtunk. A külföldi oktatók véleménye, hogy bár a magyar hallgatók ambiciózusabbak, aktívabbak, mint a nyugatiak, csapatépítésben viszont kifejezetten rosszak vagyunk. A magyar menedzserek szeretik önmagukat exponálni és egyedül learatni a babérokat. Ez a képzés során is megfigyelhető.
A csoport sikere a vizsgajegy
A legtöbb nemzetközi iskolában a szigorlat jellegű záróvizsga úgynevezett csoport-prezentáció. A két-három fős csoportok kapnak egy-egy esettanulmányt, amelyen együtt kell dolgozniuk, majd együtt kell beszámolniuk róla. A vizsgabizottság a csoportot minősíti, annak minden tagja ugyanazt az osztályzatot kapja. A magyar hallgatók gyakran felháborodnak az osztályzaton, mondván: ők jobban dolgoztak, mint a többiek, tehát jobb osztályzatot is érdemelnek. A nyugati oktatók a problémafelvetést sem értik, hiszen a cégvezetés csapatmunka, amelyben a csapattagoknak erősíteniük kell egymás tehetségét, és gyengíteniük, tompítaniuk egymás hiányosságait. A menedzsment egységként viszi a vállalatot a siker vagy a kudarc felé és egységként is ítéltetik meg.
T. Dénes (Leányfalu)
Egyes vélemények szerint 25-27 éves pályakezdőknél az MBA akár hátrány is lehet, hiszen könnyen ráfoghatják az illetőre, hogy túlképzett (az amerikai MBA hallgatók 26-27 éves átlagéletkorát tekintve valamely neves üzleti iskoláról nyilatkozták a munkaadók képviselői: "ezek a gyerekek még semmilyen szakmai gyakorlattal nem rendelkeznek és csakis arra alkalmasak, hogy rögtön vezérigazgatók legyenek...").
Phd: az egyetemi-tudományos világba belépő
Tehát, ha nem szeretne azonnal a végzés után munkába állni, illetve később sem a reálszférában, az üzleti életben kíván érvényesülni, akkor a rögtön elindítható Phd-képzést javaslom. Főleg, ha - mint arra tanárai is bíztatják - akár az egyetemi-tudományos világban is el tudja képzelni az életpályáját. Ha viszont az üzleti életben, a versenyszférában szeretne érvényesülni, ott a Phd-t elfelejtheti, mivel abban a világban ezt különösebben nem értékelik (kivétel a tanácsadói szféra).
Wharton-MBA: világszerte ismerik
A hazánkban nemzetközileg akkreditált külföldi háttérintézménnyel bíró iskolák diplomái nemcsak a "Záhonytól Hegyeshalomig terjedő régióra" érvényesek. Az ön kinti barátai által is ajánlott valamely nagy nevű amerikai intézmény pedig vélhetően világszerte elismert (amint egyik amerikai barátom megjegyezte: "egy Wharton MBA-vel a világon sehol pénzügyi igazgató-helyettesinél alacsonyabb beosztásba nem lehet kerülni"). De önnek kell megválaszolnia a kérdést: vajon szüksége van-e erre? Mielőtt dönt, érdemes átgondolni: multinacionális (külföldi) karrierre vágyik vagy csupán tényleg szeretne eligazodni az üzleti élet legalapvetőbb kérdéseiben?
"Miért nem maradtak kint?"
Ugyanis nem biztos, hogy a Magyarországon működő vállalatok "vevők" a nagy nevű külföldi MBA-kre, hiszen - lévén, hogy az anyavállalatok egyfajta "tengerentúli gyarmat-ként" kezelik a nálunk működő befektetéseiket és itt inkább végrehajtás történik, mint stratégiai döntéshozatal - nem igazán tudják kihasználni például egy Duke, egy MIT vagy egy Harvard nyújtotta színvonalat. Nemrég 35 év körüli - tehát a "legjobb munkavállalói korban" lévő - magyar barátaim arról panaszkodtak, hogy mintegy 10-15-en vannak a társaságban Princeton, Columbia, Purdue, MIT vagy Kellog MBA-vel és nem találnak maguknak "normális" munkahelyet. A legnevesebb nemzetközi fejvadász cégek képviselői pedig azt kérdezték tőlük, hogy "miért nem maradtak kint?" Hiszen itthon sem megfizetni nem tudják őket, sem igazán igény nincs az ő tudásukra.
A csapatmunkára nevelés külföldön hangsúlyosabb
Azért is érdemes körültekintően mérlegelni a "külföldi kontra hazai képzés" dilemmánál, mert mi magyarok (kelet-európaiak) másként szocializálódtunk. A külföldi oktatók véleménye, hogy bár a magyar hallgatók ambiciózusabbak, aktívabbak, mint a nyugatiak, csapatépítésben viszont kifejezetten rosszak vagyunk. A magyar menedzserek szeretik önmagukat exponálni és egyedül learatni a babérokat. Ez a képzés során is megfigyelhető.
A csoport sikere a vizsgajegy
A legtöbb nemzetközi iskolában a szigorlat jellegű záróvizsga úgynevezett csoport-prezentáció. A két-három fős csoportok kapnak egy-egy esettanulmányt, amelyen együtt kell dolgozniuk, majd együtt kell beszámolniuk róla. A vizsgabizottság a csoportot minősíti, annak minden tagja ugyanazt az osztályzatot kapja. A magyar hallgatók gyakran felháborodnak az osztályzaton, mondván: ők jobban dolgoztak, mint a többiek, tehát jobb osztályzatot is érdemelnek. A nyugati oktatók a problémafelvetést sem értik, hiszen a cégvezetés csapatmunka, amelyben a csapattagoknak erősíteniük kell egymás tehetségét, és gyengíteniük, tompítaniuk egymás hiányosságait. A menedzsment egységként viszi a vállalatot a siker vagy a kudarc felé és egységként is ítéltetik meg.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Az emberek fontosabbak, mint a folyamatok - a Netflix rendhagyó szervezeti kultúrájáról