Minden 31. ember bevándorló a világon

Ostojic figyelmeztetett, hogy a harmadik országbeli állampolgárok legtöbbje tranzitországnak használja Horvátországot, mivel azonban a világban állandóan nő bevándorlók száma, Horvátországnak is hamarosan szembesülnie kell a menekültstátusért folyamodók áradatával.

2004 óta, miután az ország elfogadta menedékjogról szóló törvényt, 4401 ember kért menedéket, közülük 117-en kaptak menekültstátust. A zágrábi Békeügyi Tanulmányok Központja (CMC) szerint a menedéket kérők részére a horvát állam nem biztosítja a törvényben előírt jogokat, például a horvát nyelvtanfolyamot, az ingyenes általános iskolai oktatást, a fordítót (orvosi ellátás esetén), a minőségi lakhatást és az iskolai végzettség elismerését.

A nagy arányú munkanélküliség miatt a horvát állampolgároknak is nehéz munkát találniuk, és ez szűkíti a bevándorlók munkavállalási lehetőségeit, akik így nem tudják eltartani magukat. Ezért két év után - miután kiesnek az integrációs programból, és már nem kapnak semmiféle segítséget vagy ellátást - gyakran az utcára kerülnek, hajléktalanokká válnak - mondta a CMC egyik munkatársa a Hina horvát hírügynökségnek.

Az ENSZ-közgyűlés 2000-ben december 18-át jelölte meg a Bevándorlók Világnapjaként. A szervezet leszögezte: minden országban olyan feltételeket kell teremteni, hogy ne sérüljenek a migránsok alapvető emberi és szabadságjogai. Az ENSZ szerint a világon jelenleg a Föld népességének 3,2 százaléka bevándorló. Ebből következik, hogy minden 31. ember bevándorló, tehát nem hazájában él.