Minden 31. ember bevándorló a világon
Bár Horvátország az Európai Unió tagja, most még nem célállomás a bevándorlók számára, de a jövőben szembesülnie kell a menekültstátusért folyamodók áradatával - mondta Ranko Ostojic belügyminiszter csütörtökön, aki a Bevándorlók Világnapja alkalmából látogatást tett a horvát Vöröskereszt Integrációs Központban.
Ostojic figyelmeztetett, hogy a harmadik országbeli állampolgárok legtöbbje tranzitországnak használja Horvátországot, mivel azonban a világban állandóan nő bevándorlók száma, Horvátországnak is hamarosan szembesülnie kell a menekültstátusért folyamodók áradatával.
2004 óta, miután az ország elfogadta menedékjogról szóló törvényt, 4401 ember kért menedéket, közülük 117-en kaptak menekültstátust. A zágrábi Békeügyi Tanulmányok Központja (CMC) szerint a menedéket kérők részére a horvát állam nem biztosítja a törvényben előírt jogokat, például a horvát nyelvtanfolyamot, az ingyenes általános iskolai oktatást, a fordítót (orvosi ellátás esetén), a minőségi lakhatást és az iskolai végzettség elismerését.
A nagy arányú munkanélküliség miatt a horvát állampolgároknak is nehéz munkát találniuk, és ez szűkíti a bevándorlók munkavállalási lehetőségeit, akik így nem tudják eltartani magukat. Ezért két év után - miután kiesnek az integrációs programból, és már nem kapnak semmiféle segítséget vagy ellátást - gyakran az utcára kerülnek, hajléktalanokká válnak - mondta a CMC egyik munkatársa a Hina horvát hírügynökségnek.
Az ENSZ-közgyűlés 2000-ben december 18-át jelölte meg a Bevándorlók Világnapjaként. A szervezet leszögezte: minden országban olyan feltételeket kell teremteni, hogy ne sérüljenek a migránsok alapvető emberi és szabadságjogai. Az ENSZ szerint a világon jelenleg a Föld népességének 3,2 százaléka bevándorló. Ebből következik, hogy minden 31. ember bevándorló, tehát nem hazájában él.
2004 óta, miután az ország elfogadta menedékjogról szóló törvényt, 4401 ember kért menedéket, közülük 117-en kaptak menekültstátust. A zágrábi Békeügyi Tanulmányok Központja (CMC) szerint a menedéket kérők részére a horvát állam nem biztosítja a törvényben előírt jogokat, például a horvát nyelvtanfolyamot, az ingyenes általános iskolai oktatást, a fordítót (orvosi ellátás esetén), a minőségi lakhatást és az iskolai végzettség elismerését.
A nagy arányú munkanélküliség miatt a horvát állampolgároknak is nehéz munkát találniuk, és ez szűkíti a bevándorlók munkavállalási lehetőségeit, akik így nem tudják eltartani magukat. Ezért két év után - miután kiesnek az integrációs programból, és már nem kapnak semmiféle segítséget vagy ellátást - gyakran az utcára kerülnek, hajléktalanokká válnak - mondta a CMC egyik munkatársa a Hina horvát hírügynökségnek.
Az ENSZ-közgyűlés 2000-ben december 18-át jelölte meg a Bevándorlók Világnapjaként. A szervezet leszögezte: minden országban olyan feltételeket kell teremteni, hogy ne sérüljenek a migránsok alapvető emberi és szabadságjogai. Az ENSZ szerint a világon jelenleg a Föld népességének 3,2 százaléka bevándorló. Ebből következik, hogy minden 31. ember bevándorló, tehát nem hazájában él.
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
Így teszi le a névjegyét egy új vezető