Referenciakérés: milyen cégeknél számít bevett gyakorlatnak?

Felsővezetői pozícióra pályázott egy álláskereső a gazdasági szférában, ám a német megbízó szóra sem akarta méltatni a jelöltet. Később bizalmatlanságának okára is fény derült: anyagi visszaéléseket sejtett, amiért a pályázó nem csatolt anyagához referencialevelet. Erről azonban szó sem volt - mindössze annyi történt, hogy a közvetítő nem kért, a pályázó pedig nem küldött ilyen dokumentumot. Végül az ügyféllel kapcsolatban álló fejvadász mentette meg a pályázó becsületét: elmagyarázta a megbízónak, hogy hazánkban még mindig kevésbé ragaszkodnak a referenciához, mint náluk.

A németeknél gyanús, aki nem küld

"A referenciakérés jellemzően német, osztrák és svájci tulajdonosi körrel rendelkező cégeknél számít bevett gyakorlatnak. Elbocsátás vagy felmondás esetén a munkavállaló szinte automatikusan kap teljesítményeiről, eredményeiről írásos értékelést is, amelyből a leendő munkáltatók a felvételnél tájékozódhatnak. Az adott kultúrkörben ugyanis mindez a szakmai együttműködés, a munkaviszony kulturált lezárását jelenti. Így persze a hiánya is gyanús"- magyarázza Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezető igazgatója. Mindemellett Nyugat-Európában még az alacsonyabb szintű, ám bizalmi munkakörökből - például házvezetőnő, babysitter - sem távoznak a munkavállalók a referenciákhoz képest azért alacsonyabb szintűnek számító, mégis meggyőző ajánlólevelek nélkül.

Angolszász cégek: inkább beszélgetnek

A brit és amerikai hátterű cégek gyakorlatában mindez már kevésbé számít kulcskérdésnek. Utóbbiak rendszerint csak a toborzás-kiválasztás utolsó szakaszába bekerült jelöltektől vagy a személyzeti tanácsadó cégektől kérik el 2-3 referenciát adó személy telefonos elérhetőségét. Ez a gyakorlat a Magyarországon található leányvállalatok esetében is érvényes. "Hazánkban jellemzően közép, - és felsővezetői pozíciókra jelentkezők esetében kérik a megbízók a referenciaszemélyek telefonos elérhetőségeit a jelöltektől. A referenciakérést aztán a személyzeti tanácsadók végzik el, általában 6-12 kérdés feltételével. Az általában 5-8 perces telefonbeszélgetés alatt részletesen leellenőrzik a CV tartalmát, az életrajzi adatokat, a jelölt korábbi munkahelyeit, beosztásait, pozícióját, beosztottjainak számát. A beszélgetés során természetesen a jelölt munkájának eredményessége - az általa termelt profit, természetesen konkrét számadatokkal - is rendkívül fontos elem. A referenciakérés a korábban, az interjún már felmerült kételyek tisztázására is alkalmas" - mondja Fazekas Zsolt.

A netes közösségi oldalakon is lehet

Emellett néhány éve új divat hódít a referenciát kérő pályázók körében. "A pályázók egyre gyakrabban kérik arra volt vezetőiket, céges partnereiket vagy nagyobb megrendelőiket, hogy a LinkedIn-en adjanak róluk referenciát - ez technikailag gyakran könnyebben kivitelezhető, maradandó, visszakereshető és a tanácsadó cégek sem idegenkednek tőle. Értelemszerűen itt is a hierarchiában a jelölt felett álló személyek referenciái lesznek igazán hitelesek - ám ha mégis írásban, csatolt fájlban érkezik a referencia, semmiképp se legyen fél-1 oldalnál hosszabb, mert nem a CV "kiváltására" szolgál "- magyarázza. (Erre egyébként lehetőség van a Facebook "BeKnown" karrierépítő alkalmazásával is.)

Szóban több minden megtudható

Az írásos referenciákkal szemben szintén inkább a szóbeli referenciakérést részesíti előnyben Gyorsok Ilona, a PSP Siklóssy és Partner Vezetői Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója - mégpedig a referenciaadóval folytatott, 30 perces, négyszemközti beszélgetés formájában. Az írásos anyagokat ugyanis sablonosnak és relatívnak tartja. "Önmagában nem jelent megfelelő támpontot, hogy a jelölt jó. Tudni kell, hogy mihez képest jó. Mert ha például egy stagnáló iparágban tudta tartani korábbi, számszerűsített eredményeit, akkor jó - ám ha növekedést is elért, akkor kiváló. Mindezek pontos részletezésére és bővebb kifejtésére egy sablonos, írásos anyagban már nincs mód"- magyarázza.

Javasolt azonban a jelölt ügyvezetőjét vagy közvetlen főnökét megadni referenciaszemélyként: ha ők nem adnak referenciát, az mindenképpen gyanús. "Volt egyszer egy pályázónk, aki szakmája legjobbjaként szerette volna magát feltüntetni az állásinterjún. Később, a részletesebb ellenőrzéskor, több információforrásból aztán kiderült, hogy ennek épp az ellenkezője igaz: korábban bilincsben vitték el az előző munkahelyéről. Így aztán nem csoda, hogy a főnökét nem adta meg referenciaszemélyként"- teszi hozzá a szakember.

Amennyiben a referenciakérő és felettesének viszonya korábban is problémamentes volt, az elfoglalt felettes gyakran maga kéri meg a távozó munkavállalót saját referencialevele elkészítésére. A vezetőnek ilyenkor elegendő alaposan átolvasnia, ha szükséges, kijavítania és aláírásával hitelesítenie a referenciát.

Aminek a szóban és írásban adott referenciában feltétlenül szerepelnie kell

- Ki, milyen pozícióban és kinek adja, dátummal ellátva
- Mettől, meddig dolgozott ott a szóban forgó személy
- A pályázó munkája, feladatai
- A pályázó konkrét, számszerűsített eredményességének megemlítése
- Mindig cégvezetőtől/ügyvezetőtől/felettestől kérjünk elsősorban referenciát
- Amennyiben írásban készül a referencia, semmiképp ne legyen fél-egy oldalnál hosszabb

Takács Gabriella