A magyarok az európai átlagnál kevésbé nyitottak arra, hogy tudatosan csökkentsék az online jelenlétüket – mutatják a STADA Health Report 2025 eredményei. A 22 országot lefedő reprezentatív kutatás szerint a magyarok 58%-a egyenesen elutasítja az okoseszközök időszakos mellőzését. Leginkább az elszigetelődéstől félünk, attól, hogy lemaradunk valamiről és persze sokakat a digitális póráz is a képernyő előtt tart. A nyári időszak viszont ideális lenne arra, hogy apró lépésekkel csökkentsük a képernyőidőnket.

"HR vezetőként egyre gyakrabban tapasztalom, hogy sok munkavállaló nehezen tudja megteremteni a valódi pihenés feltételeit, még hivatalos szabadság alatt sem. A munkától való elszakadás nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is kihívást jelent, különösen egy olyan kultúrában, ahol az állandó elérhetőség már a normalitás részévé vált" - kezdi írását Sáfrány Lilla a WHC Csoport HR vezetője. Rengeteg tippel szolgál arra, hogy lehet ezt jól csinálni.

Egy friss kutatás több mint 140 cég részvételével vizsgálta a négynapos munkahét hatásait, amely során a dolgozók fizetéscsökkentés nélkül dolgoztak kevesebb napot. Az eredmények meglepőek: bár kevesebb idő jut a munkára, a résztvevők jobb egészségről, nagyobb elégedettségről és magasabb termelékenységről számoltak be. Mi állhat ennek a látszólag paradoxon jelenségnek a hátterében?

Az indiai IT-óriás, az Infosys új automatizált HR-rendszere figyelmeztető e-maileket küld azoknak a munkavállalóknak, akik napi 9 óra 15 percnél többet dolgoznak – még otthonról is. A cél nem a szigorítás, hanem a dolgozók mentális egészségének védelme és a kiégés megelőzése. A lépés markáns szakítást jelent a korábbi, túlórákra épülő vállalati kultúrával, és egy új HR-szemléletet jelez: a fenntartható teljesítmény, a jólét és a munka–magánélet egyensúlya kerül fókuszba. Az Infosys így nemcsak technológiai újítást, hanem értékalapú szemléletváltást is hoz az IT-szektorba.

A munka utáni teljes kikapcsolódás sokak számára kihívás. Kutatások szerint azonban nemcsak a munka elfelejtése, hanem a pozitív munkatapasztalatok felidézése is segít feltöltődni. Így a pihenés közben a jó dolgokra fókuszálva könnyebben érhetjük el a lelki és testi harmóniát.

Japánban még mindig életeket követel a munkakultúra: egy 26 éves orvos 100 nap megállás nélküli munka után halt meg. Bár a „karoshi” – a halál a túlmunka miatt – nem új jelenség, a rendszer alig változik. A fiatalok csendes lázadással védekeznek: egyre többen választják a "quiet quittinget", míg a kormány reformjai inkább csak kirakatintézkedések.

Emelkedik a családi adókedvezmény mértéke, de más jelentős jogszabályi változások is hatályba lépnek július 1-jétől, amik közvetlenül érintik a bérszámfejtést, az adókedvezményeket és az egyszerűsített foglalkoztatást is. Az ICT Európa szakértői összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat.

Egy friss felmérés szerint minden tizedik dolgozó titokban dolgozik, amikor szabadságon van, de olyanok is vannak, akik betegséget színlelnek, hogy dolgozhassanak.

A XXI. század embere túlterhelt, állandóan teljesíteni próbál, és közben fokozatosan elveszíti a kapcsolatot önmagával. Ez pedig előbb-utóbb testi tünetekhez is vezet, ami a munkahelyi kultúrára is kihat. Milyen munkahelyi kultúrát építünk egy olyan világban, ahol a túlterheltség és az érzelmi távolság vált normává? Král Éva, vezetőfejlesztő tréner, a Take the Lead Hungary alapítójának írása.

A szakember szerint a nyitottság kultúrájának kiépítése elengedhetetlen a kiégés megelőzéséhez.

Vajon tényleg eljöhet az a világ, melyben a cégek egyre inkább elismerik és jutalmazzák azokat az alkalmazottakat, akik egészséges határokat tartanak, nem pedig kizsigerelik magukat a munka miatt? Egy népszerű online fórumon osztotta meg történetét az a munkavállaló, aki 15 százalékos fizetésemelést kapott, miután tudatosan meghúzta a munka és magánélet közötti határokat. Ahelyett, hogy túlvállalta volna magát, pontosan 5 órakor hazament. A vezetője értékelte, hogy tudatosabban dolgozik és jól beosztja az idejét - derül ki az Amazing Workplaces cikkéből.

Évente 37 millió munkanap esik ki betegség miatt Magyarországon, ami mintegy 500 milliárd forint veszteséget jelent a munkáltatóknak. A háttérben sokszor a mozgásszegény életmód áll - ezen szeretne változtatni az Aktív Magyarországért felelős Államtitkárság, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK). A három szervezet együttműködési megállapodást kötött az aktív életmód népszerűsítése érdekében - jelentette be az MTI-nek pénteken küldött közleményében az államtitkárság.

A munkavállalók csaknem fele szerint a mentális egészségről folytatott nyílt párbeszéd javítaná a munkahelyi jólétüket. Éppen ezért a vezetőknek is fontos szerepe lehet abban, hogy hogyan kezelik a stresszel küzdő munkavállalókat.

A munkavállalók mentális egészsége a szervezeti teljesítmény alappillére. Milyen kihívásokkal küzdenek e téren a különböző generációk? Milyen lépésekkel kezdhetik meg a szervezetek a prevenciót és a támogatás kiépítését? Koch Mária egy EU-s konferencia főbb megállapításait foglalta össze.