5-7 ezer állás szűnhet meg a megemelt minimálbér miatt

A kis- és középvállalkozások (kkv) 3 százaléka elbocsátásokat tervez a jövő évi kötelező bérfejlesztés miatt. Az emelkedő minimálbér miatt sokan a munkaidő csökkentéséhez folyamodnának, egyes dolgozókat átsorolnának más munkakörökbe, illetve visszavágnák a cafeteriajuttatásokat is - derül ki a GKI felméréséből.

Akár 5-7 ezer dolgozó állásának megszűnését is eredményezheti januártól a nagyarányú minimálbéremelés. A kis- és középvállalkozások (kkv) 3 százaléka elbocsátásokat tervez ugyanis a jövő évi kötelező bérfejlesztés miatt, egy vállalkozás pedig átlagosan 5 főt küldene el – derül ki a GKI Zrt. kutatásából, amely 1044, négy fősnél nagyobb kkv válaszain alapul.

A GKI szerint az elbocsátottak száma ugyanakkor ennél magasabb is lehet, hiszen nem csak béroldalról van nyomás a cégeken. Az energiaköltségek, a nyers- és alapanyagárak gyors emelkedése ugyanis szintén sújtja őket - írja a Népszava.

A felmérésből az is kiderült, hogy a vállalkozások 3-4 százaléka a munkaidő csökkentéséhez folyamodna, egyes dolgozókat átsorolnának más munkakörökbe, illetve visszavágnák a cafeteriajuttatásokat is. Ezeket a lépéseket a minimálbéreseket és garantált bérminimumosokat is foglalkoztató vállalkozások még nagyobb aránya, 6-7 százaléka tervezi.

Az elmúlt évek folyamatos keresetnövekedései miatt a kkv-knál egyre kevesebben dolgoznak minimálbérért, az idén decemberben a munkavállalók 13 százalékát foglalkoztatták a kötelező legkisebb béreken. Ez a GKI adatai szerint nagyságrendileg 200-250 ezer dolgozót jelent a 4 fő feletti kkv-k körében. (Az 5 fő alatti cégeknél és az egyéni vállalkozásoknál az arány valószínűleg jóval magasabb.)

A kisvállalatoknál a dolgozók 16 százaléka kap legfeljebb garantált bérminimumot, a mikróvállalkozásoknál 14, a középvállaltoknál 11, a nagyvállalatoknál pedig 9 százalékuk.

Az ágazatok közül a kereskedelem foglalkoztatja arányaiban a legtöbb bérminimumost – majdnem minden ötödik dolgozó legfeljebb a garantált bérminimumot kapja kézhez -, az üzleti szolgáltatások ágazatban 14, az építőiparban 12 százalék az arány. Árnyalja némileg a képet, hogy ezekben az ágazatokban hagyományosan magas a fekete munka aránya, és elterjedt gyakorlat a bér egy részének zsebbe fizetése. Így ezekben az ágazatokban sokaknak legfeljebb papíron nő majd, illetve „fehéredik” a keresete.

A GKI kutatása szerint a minimálbéreseket is foglalkoztató kkv-k átlagosan 11 százalékos költségnövekedést várnak a béremelések kapcsán. Ez a teljes hazai kkv körre nézve 7 százalékkal növeli a költségeket úgy, hogy ebben már az adókönnyítések hatásai is benne vannak.

Fotó: unsplash.com