7 tanács: erre figyeljen, mielőtt külföldi munkavállalókat vesz fel

A kormány először 2016-ban enyhített a harmadik országbeliek munkavállalásán, innentől a szerb és az ukrán vendégmunkások jöhettek könnyebben. Tavaly nyáron a 407/2021 (VII. 8.) kormányrendelettel 11 országra bővült ez a kör. A 11 ország: Fülöp-szigetek, Indonézia, Vietnám, Mongólia, Ukrajna, Fehéroroszország, Kazahsztán, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró. Ezekből az országokból minősített munkaerő-kölcsönző cégek toborozhatnak Magyarországra munkavállalókat. A vendégmunkások gyorsított eljárásban kapnak vízumot, munkavállalási engedélyt maximum két évre, kölcsönzés keretében. Eddig 8 munkaerő-kölcsönző cég ment át a minősítési eljáráson (a lista itt olvasható), közte a Get Work Trend Kft. is. Küzmös László tulajdonos-ügyvezető elmondta, hogy ez nagy lehetőség a munkaerőhiánnyal küzdő vállalkozásoknak. Amelyik cég él a lehetőséggel, lojális, motivált, jól teljesítő munkavállalókat kaphat, csökkentheti a fluktuációt és növelheti a termelékenységet. Egyik ország fővárosában például több mint 100 000 olyan munkavállaló él, aki jól képzett, dolgozott dél-koreai toronyházak építésén valamint multinacionális gyártókörnyezetben és egy részük Magyarországra is csábítható lehet.

Nem árt azonban alaposan előkészíteni a toborzást. Mire figyeljen egy vállalkozás, ha külföldről toboroz.

1. Csak megbízható partnerrel dolgozzunk

Magyarországon csak minősített munkaerő-kölcsönző céget bízzon meg a vállalkozás a toborzással. E cégek átestek az Alkotmányvédelmi Hivatal átvilágításán, folyamataik transzparensek, megfelelnek a törvényi előírásoknak. Ha más közvetítő jelentkezik be, akár helyi vietnámi, mongol vagy ukrán stb. toborzó, akkor kérjük el engedélyeit (a legtöbb országban szigorú engedélyhez kötött a toborzási, munkaközvetítési tevékenység végzése). Online állásinterjúkon megkérdezhetjük a jelölteket, hogyan bánnak velük a toborzók, kérnek-e pénzt a közvetítésért (álláskeresőtől a magyar – és a legtöbb célország - törvényei szerint jogszerűen nem lehet). A munkaalkalmasság felmérésén kívül még érdemes a hazájukban kötelező oltások listáját is bekérni.

2. Készítsük fel a vendégmunkásokat a magyar munkakörülményekre

Készítsünk egy minden részletre kiterjedő tájékoztató anyagot a külföldi toborzási eseményekre. Ez lehet egy Youtube-ra feltöltött videó a gyárról, az elvégzendő munkafolyamatokról, egy vezetői üdvözlet, az öltöző, a szállás kinézete, néhány életkép a településről, egy kis betekintés a magyar szokásokról, klímáról, ételekről.

3. Tervezzük meg a lakhatást és az étkezést

Egy munkavállaló akkor hozza ki magából a maximumot, ha ki tudja pihenni magát, ha komfortos a szállás, ha nem kell lemondania a hazai ízekről. Az Apollo Tyres gyöngyöshalászi gumiabroncs-gyárában indiai ételeket főző séf dolgozik, és minden nap lehet indiai menüt választani a kantinban. Amelyik cég nem akar ezért szakácsot felvenni, rendelhet az adott országra szakosodott étteremből, vagy beszerezheti az alapanyagokat a munkatársaknak, akik a szálláson megfőzik maguknak kedvenc ételeiket. Ügyelni kell a szállás megválasztására. A 4-10 ágyas klasszikus munkásszállók már nem felelnek meg a mostani munkavállalók igényeinek. Akadnak cégek, amelyek a gyár mellett családi házakat vásároltak meg és oda költöztetik vendégmunkásaikat.

4. Ne kizsákmányolható munkaerőként tekintsünk rájuk

Küzmös László kétféle hozzállást lát a magyar foglalkoztatóknál. Egy részük a legolcsóbb megoldásként tekint a vendégmunkásokra, minimálbért is alig akar nekik fizetni. Egy másik részüknél fel sem merül, hogy más bért fizessen nekik, mint a magyaroknak. Az utóbbi hozzáállás a jogszerű és a célravezető. Külföldi munkavállalókat nem olcsóbb foglalkoztatni, velük azonban megszűnhet a munkaerőhiány és sikerül a vállalt megrendeléseket teljesíteni.

5. Készítsük fel a magyar csapatot a külföldiek érkezésére

Az az ideális állapot, ha a vezetők az ügy élére állnak, nyitottságot mutatnak és beszélnek a cégen belüli véleményvezérekkel. Meg kell ugyanis nyerni a hangadókat, akik többnyire a műszakvezetők. El kell nekik mondani, hogy az újak senkinek a munkáját nem veszik el, akik itt dolgoznak, ugyanolyan fontosak maradnak. Az újak azért jönnek, hogy segítsenek, hogy tehermentesítsenek, hogy megmaradjon a gyár és ezzel az ő munkahelyük is. Ha ez sikerül, akkor enyhül az idegenkedés, és végigszáguld a pozitív üzenet a szervezeten.

6. Legyen profi az onboarding külsős támogatással

Nagy hangsúlyt kell helyezni az újak beillesztésére. Érdemes erre akár a kölcsönzőtől tolmácsot, a munkások nyelvét beszélő kapcsolattartót kérni, aki segíti a munkahelyi és helyi közösségi beilleszkedést, és az esetleges orvosi, hivatali ügyek intézésében is támogatást nyújt.

7. Egyeztessünk a polgármesterrel vagy a helyi önkormányzattal

Különösen a kisebb településeken okozhat zavart, ha nagy számú (akár pár 10 fő), szemmel is láthatóan más kultúrából érkező ember jelenik meg. Éppen ezért javasolt még a munkavállalók érkezése előtt felkeresni a polgármesteri hivatalt, jelezni a munkaerő-felvételt. A rosszul kezelt helyzet a cégnek és a helyi politikának is kellemetlen. Láttunk példákat, amikor a helyi lakosok illegális bevándorlóként tekintettek a vendégmunkásokra és feljelentették őket a rendőrségen.