A hideghívásoktól a véleményvezérekig, avagy miként alakul át a marketing 2018-ban?
A marketing folyamatosan változik, de a változás üteme is gyorsul. Közhelynek hangzik, éppen emiatt igaz - csak a közhelyek állják ki az idő próbáját. Ám aki megszokott módszerekkel próbálkozik a marketing területén, az a 2010-es évek végén szinte garantálja magának a bukást.
A marketing gyökeres átalakulásának idejét éljük. 2018 még inkább ráerősít erre a tendenciára. Ami tavaly még működött, idén már jó eséllyel csak hervatag eredményekre képes, jövőre pedig akár tehetjük is az Elavult Technikák Polcára.
Milyen változások várhatók az offline marketing területén?
Magyarország marketing szempontból egyszerre él a múltban és a jelenben. Az offline marketing területén több éves lemaradásban vagyunk, míg online marketingben a jelen kihívásainak kell megfeleljünk.
Ma még ugyanolyan hatékonyak a tévéreklámok („ez a folteltávolító háromszor hatékonyabb, mint a tavalyi, ami ugyancsak hatékonyabb volt a tavalyelőttinél, csoda, hogy nem tünteti el a foltokkal együtt a mosógépet is”), a rádióban játszott hirdetések, vagy a printanyagok.
Ne ugráljunk azonban örömünkben a vágyálmokból szőtt légvárakban, ez csak pár évig marad így. Az okostévék és online tv csatornák, podcastok és sorozat csatornák, ekönyvek és Youtube véleményvezérek korában egyre inkább csak az idősebb generációt lehet elérni a klasszikus módszerekkel.
Az a printanyag, ami működik egy nyomtatott női magazinban, egy tableten már nem biztos, hogy beválik. Az újságokban ugyanis nem várjuk el, hogy interakcióba léphessünk a kínálattal.
Aki sikerre akarja vinni a kampányait, konzultáljon az offline és online marketing szakértőjével a marketingtanacsado.hu-val.
Felbolydult méhkas lett az online marketing, ideje újratervezni a stratégiákat
Elég öt szót mondani, hogy mindenki átérezze az online marketinget érintő változás mértékét: chatbotok, influencer, GDPR, Facebook Zero. Akár úgy is mondhatnánk, hogy színre lépett a jó, a zseni, a muszáj és a csúf.
Kezdjük a muszájjal, hogy túlessünk rajta. A GDPR fájni fog - bár hála az európai szinten legszigorúbb infotörvényünknek, nekünk, magyaroknak fáj a legkevésbé. Így is minden cégnek sok tennivalója akad, ám aki eddig megfelelt a szabályozásoknak, annak most sem kell aggódnia.
GDPR: minden adattípusra külön engedélyt kell kérni
Viszont a remarketingnek és általában a profilozásnak keresztbe tesz. Az Általános Adatvédelmi Rendelkezések ugyanis világosan értésünkre adják: az ügyfél egyértelmű beleegyezése kell minden, a személyes adatait érintő tevékenységhez. Ebbe pedig bőven beletartozik a profilalkotás, a vásárlási szokások megfigyelése vagy a személyre szabott ajánlat.
A GDPR május 25-ei hatályba lépését követően minden egyes ügyfélnél ki kell majd kérni a külön engedélyét a remarketinghez. A hírleveleknél már megszokott „beleegyezem” kevés lesz, konkrét tájékoztatást kell kapjon, milyen adatait, milyen célból használja fel a webáruház üzemeltetője. Ráadásként az ügyfél még bármikor meg is gondolhatja magát, és visszavonhatja az engedélyeket.
A Facebook Zero az eddig megszokott közösségi marketing stratégiát borítja meg
Azzal, hogy az oldalak organikus elérést durván visszavágta, a legnagyobb közösségi oldal lépéskényszerbe hozta a cégeket: vagy fizetnek ezentúl az elérésekért, vagy századannyian se látják a gondosan felépített, profin kivitelezett, pengeélesen pozicionált bejegyzéseket, mint eddig.
Márpedig minél többen kezdenek hirdetni, annál kevesebb embert érnek el ugyanabból az összegből. A nagy cégek számára ez nem fog gondot okozni, de a kisvállalkozások, induló cégek nagyon is megérzik majd.
Mit lehet ilyenkor tenni? Lényegében azt, mint eddig is: több lábon állva, több csatornát használva elérni a célközönséget. Aki a Facebookra építette a stratégiáját, számoljon vele, hogy igencsak a zsebébe kell majd nyúlnia, hogy hozza az eddigi eléréseket.
Reklámszpotok helyett véleményvezérek
A két nagy durranás azonban kárpótolni látszik a marketinges szakmát. Az influencerek, azaz véleményvezérek azok, akik elérik a célközönségüket, méghozzá akár százezres mértékben még Magyarországon is. A legjobbak pedig milliós követőtáborral rendelkeznek. Gyakorlatilag abból élnek, hogy a cégek szponzorálják őket a termékek és szolgáltatások promózásáért cserébe.
Érthető, miért nevezzük zseninek őket: a legjobbak milliós havi bevételre tesznek szert pusztán azzal, hogy újabb és újabb adásokkal jelentkeznek a youtube-on, mert százezreket (külföldön milliókat) tudnak megszólítani és olyan tartalmat adni nekik, amit szeretnek.
Az a fiatal, aki még unalmában se kapcsolná be a tévét, de ha megteszi, a reklámokat ösztönösen kikerüli, a böngészőjében pedig hamarabb állítja be a reklámszűrőt, mint a levelezőfiókját, az látszólag elérhetetlen a hagyományos reklámokkal.
Az influencerekre azonban hallgat. Amit a véleményvezér jónak mond, arra biztos, hogy igénye támad. Amit a véleményvezér ajánl, azt jó eséllyel kipróbálja. Aki 2018-ban a fiatalokat akarja megszólítani, az tegye véleményvezéreken keresztül!
Chatbotok váltják fel a hírleveleket? Egy darabig még nem
2016-ban már megjelentek az első chatbotok, de kevesen realizálták az erejüket. 2017 az ébredés éve volt, és 2018 a tömeges elterjedésé lesz.
Hogy mit tud a chatbot és miért lesz kötelező használni? Nézzük így: mit volna hajlandó fizetni egy cég, hogy a hírlevelét átlag 90% felett nyissák meg és többnyire 50% felett legyen az átkattintás aránya? Sőt, emeljük a tétet: minden egyes hírlevélnél közel azonos arányszámok valósulnak meg.
A világon nincs az a tartalomzseni, aki képes ezt elérni, még ha egy közepes ország éves adóbevételét is költheti el.
A chatbotok viszont ezt tudják, és még sokkal többet. Személyesen lehet megszólítani a célközönséget, egy-két üzenettel vásárlóvá konvertálhatók a leadek, és elkötelezett követőkké, fogyasztókká tehetők.
Interakcióra lehet őket bírni, elmondhatják és el is mondják, mit szeretnének, milyen változásokat akarnak, mi az, ami érdekli vagy bosszantja őket. Mindezt ráadásul kvázi azonnal teszik, alkalmasint percek alatt.
Mégis azt kell mondjuk, hogy kizárólag a chatbotoktól nem tehetjük függővé az ügyfélelérést, hiszen egyfelől a Messenger felett nincs hatalma semelyik vállalkozásnak és mivel egy magáncég szolgáltatása (a Facebooké), ezért még csak kötelezni sem lehet a szolgáltatás fenntartására őket.
Másfelől az emailekkel olyanokat is el lehet érni, akik nem használnak Messengert, ezáltal a chatbotok miatt a hírleveleknek még biztosan nem alkonyult be.
Bátran mondhatjuk tehát, hogy az online marketing világában 2018 egyszerre lesz a tömeges elérések és a tűpontos személyes célzások éve. Feltéve, ha élünk a kínálkozó lehetőségekkel.
Milyen változások várhatók az offline marketing területén?
Magyarország marketing szempontból egyszerre él a múltban és a jelenben. Az offline marketing területén több éves lemaradásban vagyunk, míg online marketingben a jelen kihívásainak kell megfeleljünk.
Ma még ugyanolyan hatékonyak a tévéreklámok („ez a folteltávolító háromszor hatékonyabb, mint a tavalyi, ami ugyancsak hatékonyabb volt a tavalyelőttinél, csoda, hogy nem tünteti el a foltokkal együtt a mosógépet is”), a rádióban játszott hirdetések, vagy a printanyagok.
Ne ugráljunk azonban örömünkben a vágyálmokból szőtt légvárakban, ez csak pár évig marad így. Az okostévék és online tv csatornák, podcastok és sorozat csatornák, ekönyvek és Youtube véleményvezérek korában egyre inkább csak az idősebb generációt lehet elérni a klasszikus módszerekkel.
Az a printanyag, ami működik egy nyomtatott női magazinban, egy tableten már nem biztos, hogy beválik. Az újságokban ugyanis nem várjuk el, hogy interakcióba léphessünk a kínálattal.
Aki sikerre akarja vinni a kampányait, konzultáljon az offline és online marketing szakértőjével a marketingtanacsado.hu-val.
Felbolydult méhkas lett az online marketing, ideje újratervezni a stratégiákat
Elég öt szót mondani, hogy mindenki átérezze az online marketinget érintő változás mértékét: chatbotok, influencer, GDPR, Facebook Zero. Akár úgy is mondhatnánk, hogy színre lépett a jó, a zseni, a muszáj és a csúf.
Kezdjük a muszájjal, hogy túlessünk rajta. A GDPR fájni fog - bár hála az európai szinten legszigorúbb infotörvényünknek, nekünk, magyaroknak fáj a legkevésbé. Így is minden cégnek sok tennivalója akad, ám aki eddig megfelelt a szabályozásoknak, annak most sem kell aggódnia.
GDPR: minden adattípusra külön engedélyt kell kérni
Viszont a remarketingnek és általában a profilozásnak keresztbe tesz. Az Általános Adatvédelmi Rendelkezések ugyanis világosan értésünkre adják: az ügyfél egyértelmű beleegyezése kell minden, a személyes adatait érintő tevékenységhez. Ebbe pedig bőven beletartozik a profilalkotás, a vásárlási szokások megfigyelése vagy a személyre szabott ajánlat.
A GDPR május 25-ei hatályba lépését követően minden egyes ügyfélnél ki kell majd kérni a külön engedélyét a remarketinghez. A hírleveleknél már megszokott „beleegyezem” kevés lesz, konkrét tájékoztatást kell kapjon, milyen adatait, milyen célból használja fel a webáruház üzemeltetője. Ráadásként az ügyfél még bármikor meg is gondolhatja magát, és visszavonhatja az engedélyeket.
A Facebook Zero az eddig megszokott közösségi marketing stratégiát borítja meg
Azzal, hogy az oldalak organikus elérést durván visszavágta, a legnagyobb közösségi oldal lépéskényszerbe hozta a cégeket: vagy fizetnek ezentúl az elérésekért, vagy századannyian se látják a gondosan felépített, profin kivitelezett, pengeélesen pozicionált bejegyzéseket, mint eddig.
Márpedig minél többen kezdenek hirdetni, annál kevesebb embert érnek el ugyanabból az összegből. A nagy cégek számára ez nem fog gondot okozni, de a kisvállalkozások, induló cégek nagyon is megérzik majd.
Mit lehet ilyenkor tenni? Lényegében azt, mint eddig is: több lábon állva, több csatornát használva elérni a célközönséget. Aki a Facebookra építette a stratégiáját, számoljon vele, hogy igencsak a zsebébe kell majd nyúlnia, hogy hozza az eddigi eléréseket.
Reklámszpotok helyett véleményvezérek
A két nagy durranás azonban kárpótolni látszik a marketinges szakmát. Az influencerek, azaz véleményvezérek azok, akik elérik a célközönségüket, méghozzá akár százezres mértékben még Magyarországon is. A legjobbak pedig milliós követőtáborral rendelkeznek. Gyakorlatilag abból élnek, hogy a cégek szponzorálják őket a termékek és szolgáltatások promózásáért cserébe.
Érthető, miért nevezzük zseninek őket: a legjobbak milliós havi bevételre tesznek szert pusztán azzal, hogy újabb és újabb adásokkal jelentkeznek a youtube-on, mert százezreket (külföldön milliókat) tudnak megszólítani és olyan tartalmat adni nekik, amit szeretnek.
Az a fiatal, aki még unalmában se kapcsolná be a tévét, de ha megteszi, a reklámokat ösztönösen kikerüli, a böngészőjében pedig hamarabb állítja be a reklámszűrőt, mint a levelezőfiókját, az látszólag elérhetetlen a hagyományos reklámokkal.
Az influencerekre azonban hallgat. Amit a véleményvezér jónak mond, arra biztos, hogy igénye támad. Amit a véleményvezér ajánl, azt jó eséllyel kipróbálja. Aki 2018-ban a fiatalokat akarja megszólítani, az tegye véleményvezéreken keresztül!
Chatbotok váltják fel a hírleveleket? Egy darabig még nem
2016-ban már megjelentek az első chatbotok, de kevesen realizálták az erejüket. 2017 az ébredés éve volt, és 2018 a tömeges elterjedésé lesz.
Hogy mit tud a chatbot és miért lesz kötelező használni? Nézzük így: mit volna hajlandó fizetni egy cég, hogy a hírlevelét átlag 90% felett nyissák meg és többnyire 50% felett legyen az átkattintás aránya? Sőt, emeljük a tétet: minden egyes hírlevélnél közel azonos arányszámok valósulnak meg.
A világon nincs az a tartalomzseni, aki képes ezt elérni, még ha egy közepes ország éves adóbevételét is költheti el.
A chatbotok viszont ezt tudják, és még sokkal többet. Személyesen lehet megszólítani a célközönséget, egy-két üzenettel vásárlóvá konvertálhatók a leadek, és elkötelezett követőkké, fogyasztókká tehetők.
Interakcióra lehet őket bírni, elmondhatják és el is mondják, mit szeretnének, milyen változásokat akarnak, mi az, ami érdekli vagy bosszantja őket. Mindezt ráadásul kvázi azonnal teszik, alkalmasint percek alatt.
Mégis azt kell mondjuk, hogy kizárólag a chatbotoktól nem tehetjük függővé az ügyfélelérést, hiszen egyfelől a Messenger felett nincs hatalma semelyik vállalkozásnak és mivel egy magáncég szolgáltatása (a Facebooké), ezért még csak kötelezni sem lehet a szolgáltatás fenntartására őket.
Másfelől az emailekkel olyanokat is el lehet érni, akik nem használnak Messengert, ezáltal a chatbotok miatt a hírleveleknek még biztosan nem alkonyult be.
Bátran mondhatjuk tehát, hogy az online marketing világában 2018 egyszerre lesz a tömeges elérések és a tűpontos személyes célzások éve. Feltéve, ha élünk a kínálkozó lehetőségekkel.
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Így dolgozunk - ezeket a dokumentumfilmeket nézd meg a munka világáról