A hozzáállás és az AI tudás lesz a döntő az állásra jelentkezésnél

A professzor felvázolta, hogy a szervezetben kinek, milyen tényezőkre kell figyelemmel lennie, milyen feladatai lesznek a mesterséges intelligencia kapcsán.A felsővezetőknek meg kell érteniük az AI-t, annak stratégiai hatásait, hogyan fogja befolyásolni az üzleti modellt, milyen új versenytársak megjelenését hozhatja, és milyen hatással lesz a hatékonyságra. A cégvezetésnek fontos feladata lesz, hogy biztonságos IT környezetet hozzon létre az AI használatához (legyen céges adatvédelmi politika a mesterséges intelligenciát érintően), és a HR-rel együttműködésben szülessen egy belső AI szabályozás is. Az EU-ban pedig 2026-ra életbe lép a mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, mely előírásoknak is meg kell majd felelni. 

A csapatvezetőknek arra kell figyelnie, hogy ne az AI „vadnyugati” használat honosodjon meg a cégnél. Be kell tartatni az erre vonatkozó szabályzatokat. Ugyanakkor lehetőséget biztosítani a munkavállalóknak arra, hogy az aggodalmaiknak hangot adjanak, kipróbálhassanak eszközöket, egymástól tanulhassanak. Ahogy alkalmat kell adni a motivációk és az etikai problémák megbeszélésére is. 

A HR feladta a folyamatban, hogy toborzáskor figyeljen az attitűdre, biztosítson tréninget, működjön közre az AI-politika megalkotásában, a megfelelőség biztosításában. Fontos lesz az is, hogy az IT részleggel együttműködésben monitorozza és optimalizálja az AI eszközök használatát a vállalati- és HR folyamatokban, és készítse fel a szervezetet a céges folyamatok optimalizálására is.

Folyamat- és változásmenedzsment 

Martin Giesswein felvázolta, hogy hogyan tudják a szereplők egymást sikeresen segíteni ebben a folyamatban: a döntéseket meghozni és a szükséges változásmenedzsmentet lebonyolítani. A sikeres AI működtetés érdekében - ami jelenleg elsősorban nem helyettesítést, hanem együttműködést fog jelenteni a mesterséges intelligenciával, amitől a vállalatok elsősorban hatékonyságnövekedést várnak el -, lényeges, hogy a kezdeményezés felülről induljon ki, a cégvezetőtől. Nem árt, ha kineveznek egy területet, amely a bevezetésért felelős – ez jelenleg sok cégnél az IT vagy az üzleti elemző részleg -, bár ugyanilyen jó jelölt lehet a HR is, különösen, ha felelőse a szervezetfejlesztésnek és a tehetségmenedzsmentnek is. Ugyanakkor számos dologban mindenkinek együtt kell működnie. 

A HR-nek kiemelten fontos szerepe van a szervezet felkészítésében ezekre a változásokra. Ennek egyik elsődleges terepe a tréning, hiszen ezzel lehet az alkalmazottak félelmét csökkenteni, és ezzel együtt az elfogadást növelni az új eszközökkel szemben, hangsúlyozta a bécsi egyetem tanára. Komoly segítséget jelenthet például az a tapasztalat, hogy mennyivel egyszerűbb a mesterséges intelligenciával összehozni egy prezentációt, amit egy csomóan nem szeretnek csinálni, és még időt is lehet spórolni vele. 

Az alkalmazottakat be lehet vonni akár az AI irányelvek kialakításába is: hogy mely eszközöket lehet használni, hogyan tudjuk megvédeni a személyes adatokat, kihez lehet fordulni, ha valamilyen probléma felmerül. Érdemes dedikált időt szánni a tudásmegosztásra, amikor a kollégák meg tudják osztani egymással a tapasztalataikat, tanulásukat. AI buddykat is ki lehet jelöni azok körében, akiknek érzékük van ezekhez az eszközökhöz, hogy segítsék a többieket. 

Az elfogadásban szerepet játszhat egy olyan manifesztum, amire egyes cégeknél van már példa, hogy kimondják, hogy például a termelékenység növelésére akarják használni az AI-t, hogy jobbak legyenek, de nem akarják kiváltani a munkavállalókat vele. Az Osztrák Sajtóügynökség például ezt tette, mindenkit bevont az útmutató kialakításába, ami azért is jó, mert ha mindenki magáénak érzi a döntést, akkor kifelé is könnyebb ezt kommunikálni. Nagyon fontos a transzparencia ezen a területen, és a kis lépések a mindennapi alkalmazásban, alkalmazkodásban. 

Mérni is érdemes a használatot, Martin Giesswein szintén egy praktikus céges példát említett, ahol megmérték, hogy heti szinten átlagosan 53 percet spóroltak az AI használatával, ami havi nagyjából 4 órát jelent. Ebből például lehetett arra következtetni, hogy megéri egy AI előfizetést felvállalni, mert annak a havi díja olcsóbb, mint a munkaerő ára négy órára.

Szükséges vezetői készségek és kompetenciák

1. Hitelesség

A vezetőnek is részt kell vennie a tréningeken, és használnia az AI eszközöket, nem csak a csapatától elvárni ezt. 

2. Empátia

Ne azt érezzék a kollégák, hogy rájuk van kényszerítve az eszköz, hanem el tudják fogadni, és hasznukra válik. 

3. Üzleti éleslátás

Ne csak a „hype” miatt történjen a bevezetés, hanem érzékelhető legyen, hogy a vezető milyen üzleti potenciált lát benne. Az AI jelenleg a „gyermekkorát” éli, nem tökéletes, de érdemes néhány feladatot, folyamatot azonosítani minden üzleti területnek, ahol segítség lehet. Nem érdemes az elvárásokat eltúlozni az eredmények kapcsán, folyamatos lesz a fejlődés, de egyelőre az egy-két felhasználási jó gyakorlatra érdemes koncentrálni.

4. Folyamatos kommunikáció

Inkább több legyen, mint kevés, hangsúlyozta a professzor. Fontos, hogy a kollégák lássák, hogyan változnak a folyamatok és akár egyes feladatok a használat nyomán. 

5.Továbbképzés és nem átképzés

A toborzási folyamatokra rövid és hosszabb távon eltérő hatással lesz. Egyelőre nem fognak minden területen a cégek kifejezetten AI kompetenciákat keresni - ez alól az üzleti elemzés kivétel lehet -, de érdemes már akár az álláshirdetésben megemlíteni vagy a recruitment folyamat során beépíteni, hogy előnyt jelenthet az AI alapvető értése, eszközök használatában szerzett tapasztalat. 

A kollégák esetében pedig egyelőre korai átképzésről beszélni – még nem vagyunk abban a fázisban - inkább fejlesztésre, továbbképzésre van szükség. Ha például egy könyvelő részt vesz egy projektben, ahol egy AI eszköz segítheti az utazási költségek elszámolását a cégnél (egyszerűen, fényképek készítésével a számlákról, a mesterséges intelligencia kalkulálja az utazási időt, esetleg tippeket is ad, hogy legközelebb hogyan lehet spórolni a költségeken), az tapasztalatot szerez, és egy másik területen is segítheti a bevezetést. Nem lesz azonnal valakiből  AI által támogatott üzleti előrejelzéssel foglalkozó szakértő, de lehet fejleszteni ebbe az irányba a kontrollereket, az értékesítőket. 

Nem kell megváltoztatni a munkakörök egészét, az AI egyelőre egyes feladatokat, munkafolyamatokat fog átvenni egy-egy munkakörből, nem a teljes munkát, ezért is nincs szükség teljeskörű átképzésre, fejlesztésre azonban annál inkább – hangsúlyozta a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem (WU) Executive Academy oktatója.