A jövő munkahelyén is törődni kell az emberekkel

A munkaerő-piaci helyzet, az új generációk megjelenése a munka világában is hozzájárult ahhoz, hogy kikényszerítse a változásokat a munkáltatók részéről. Ma, ha egy munkaadó számára fontos a munkáltatói márkája, annak renoméját meg akarja őrizni vagy építeni akarja, akkor törődnie kell a munkavállalóival, hiszen szintén a technológiai fejlődés következtében, pillanatok alatt híre megy, hogy hová nem érdemes menni dolgozni. „Míg 15-20 éve még az alkalmazott volt a főnökért, a tulajdonosért, addig ma a fiatalok olyan munkahelyet keresnek, ahol a cég és a vezető is hajlandó alkalmazkodni a dolgozói igényekhez” - mondja Peter Jones, a NOVA Hotel Group tulajdonosa, a Jövő Munkahelye konferencia szervezője. Ha egy vállalat tenni akar a munkavállalói élményért, ahhoz ma már elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció, a rugalmasság és azok a juttatások, amelyek megkönnyítik a dolgozók életét, hozzájárulnak a jóllétükhöz, elégedettségükhöz.

Biztonságot a változásban

Hogy mindez létrejöhessen gyakran maguknak a vezetőknek is változniuk kell, erről Peter Jones korábban már mesélt a HR Portalnak, hogy hogyan lett rossz főnökből belátó, a munkatársait támogatni akaró vezető. Megesik azoban, hogy bármennyire is igyekszik másként működni egy vezető vagy egy teljes szervezet, érthetetlen okokból nem sikerül változni.

A változáshoz való viszony javításával, a változásbiztonsággal és a cégek jövőjének alakításával foglalkozik Ruszina Steve, a szervezetfejlesztő Invention Factory társalapítója. Steve kiemelte, hogy a jövő munkahelyét és a munka jövőjét a gyorsulva változó világ erőteljes hatásai, és az erre adott emberi válaszok formálják majd.

A sok gyors ütemű változás komoly terhet ró a legtöbb emberre: észrevétlenül növeli a szorongást, így hosszú távon, önmagában ez az egy tényező alááshatja a teljesítményt, a motivációt és a kreativitást. Ruszina Steve a konferencián is beszélni fog arról, hogy a munkatársak képességeinek kibontakozásához, a meglévő tudás mozgósításához vagy az új dolgok tanulásához miért kulcskérdés a biztonságérzet, és miért lesz ez még fontosabb a jövőben. Az Invention Factory szervezetfejlesztő munkáját átható Organoco módszer fontos támpontokat ad ahhoz, hogyan lehet egyszerre támogatni egy változó környezetben mozgó szervezet sikerét, önmegújító képességét és a munkatársak boldogságát.

A jövőt támogató változásoknál nem kell feltétlenül csak nagy dolgokra gondolni, egyszerű, tudatos lépésekkel is elindulhatunk. Ha például a vezetők valóban nyitottan és együttműködően adnak teret annak, hogy a munkatársak elmondják a véleményüket, kifejezzék az érzelmeiket, és tiszta választ kapjanak bármilyen kérdésre, már óriási lépést tettünk a jövőt építő munkahelyi kultúra felé.

Ruszina Steve kiemelte, hogy a változó, átalakuló, egyre több információt és technológiát hozó világban a saját biztonságérzetünk táplálását is érdemes prioritásnak tekinteni. Ha így adunk magunknak belső támaszt, nem csak mi leszünk jól, törvényszerűen hatni fogunk a környezetünkre. A vezetők tényleges viszonya a változásokhoz, a munkához vagy a jövő bizonytalanságához észrevétlenül teremt normát a csapatuk számára. Azok a vezetők, akik a változást ösztönző erőnek látják, és magas biztonságérzettel, rugalmasan, bátran élik meg, tudtukon kívül is pozitívan hatnak a teljes szervezetre.

Ha mindaz, amit az emberi gondolkodásról, hajtóerőkről és viselkedési mechanizmusokról most tudunk egyre inkább áthathatja a munka világát, nem csak a stressz csökkenhet - a jövőben megváltozhat a munka fogalma is. Szükséges rossz, vagy kötelesség helyett egyre több ember számára válhat a munka a kiteljesedés területévé. Ha pedig a mesterséges intelligencia úgyis egyre nagyobb teret hódít, az emberi működés alapján nagyobb eséllyel tudunk emberszerű mesterséges intelligenciát alkotni. Vajon kedves lesz? Jó lesz vele együtt dolgozni? Támogatónak fogjuk látni? Igen. Ha mi magunk nagy változásbiztonsággal, szabad gondolkodással és a legfontosabb vágyainkkal összhangban formáljuk.

A törődés nem kell, hogy sok pénzbe kerüljön

A munkavállalókkal való törődés egy másik szeletéről fog beszélni Dobai Gábor, a The WorkLife Company ügyvezetője. Szintén a technológiának köszönhetően a munka és a magánélet határai egyre inkább elmosódnak, összefolynak, amely egyrészt vívmány, hiszen rugalmasabban dolgozhatunk, ugyanakkor néha nehéz - ha egyáltalán szükséges - a kettőre szánt időt szétválasztani. A munkavállalók a magánéletükre fordított időt szeretnék valóban kellemesen eltölteni, feltöltődni, nem pedig ügyintézéssel és egyéb teendőkkel bajlódni. Ezért Dobai Gábor szerint a munkáltató nagyon sokat tud tenni azzal a munkavállalóért és az ő élményéért (és nem mellékesen, ezzel egy időben saját munkáltatói márkájáért is), ha „házhoz viszi” a szolgáltatásokat. Ez az alkalmazottak számára akkor is jelentős hozzáadott értéket jelent, ha saját maguknak kell fizetniük a szolgáltatásért.

Csak hogy néhány példát kiemeljünk arra, hogy hogyan lehet az oly értékes időt megspórolni: ha a munkavállaló munkaidőben vagy az ebédidejében részt tud venni egy tanácsadáson, legyen az akár gyerekpszichológus vagy pénzügyi tanácsadó; nem kell elmennie messzire, hogy megmasszírozzák, vagyis törődhet saját magával, az egészségével, akár úgy is, hogy részt vesz egy szűrésen. Nagy segítség lehet a gyermekes szülőknek, ha a munkahely biztosítja számukra a gyermekfelügyeletet akkor, amikor a nevelési intézményekben szünet van. Nagyon hálás tud lenni az a munkavállaló, aki biztonságban tudja ilyenkor a gyerekét, akkor is, ha ezt részben vagy egészben anyagilag fedeznie kell. Az ügyvezető szerint pedig nekik azért hálásak a HR-esek, mert az automatizált platformjukkal nem csak leveszik a vállukról a szervezés terhét, de jelentős kínálatot is biztosítanak wellbeing szolgáltatókból. Anyagilag meg azért mutat jól a büdzsében a szolgáltatások ilyen módon való megszervezése, mert a cég teherbírásához mérten vagy átvállal valamit támogatásként a munkáltató a szolgáltatás összegéből, vagy nem, mégis gondoskodott a munkavállalójáról, felismerte a szükségleteit, amivel hozzájárult az elégedettségéhez, és ily módon az alkalmazott megtartásához.

A jövő munkahelyén minderre szükség lesz, akkor is, ha csökken a munkaerőpiac feszessége, és újra megnő a munkaerő-kínálat, mert mint Dobai Gábor hangsúlyozta, strukturális munkaerőhiány ebben az esetben is fennállhat, amikor a lehető legjobb munkaerő megnyerése továbbra is a cégek érdekében fog állni, és ehhez szükségük lesz eszközökre. A munkavállaló és a munkáltató kapcsolata akkor tud jól működni, ha kölcsönösen számíthatnak egymásra, és mindkét félnek megéri az együttműködés.

A szeptember 10-én, a CEU-n megrendezésre kerülő Jövő Munkahelye konferencián arra is hallhatunk példát, Bojár Gábor, a Graphisoft alapítójának előadásában, hogy hogyan lehet egy egyszemélyes cégből mamutvállalkozást építeni ezen értékek mentén. Valamint előadnak Magyarország piacvezető cégeinek és starupjainak képviselői: Herczeg Lilla, a Decathlon képviseletében, Varga Balázs, a Profession.hu-tól, Nyéki Zsolt, a Jegy.hu-tól, Györkő Zoltán, a Balabit társalapítója és Deliága Ákos, a Talk-a-bottól, Veronika Jelinkova, Czech Ted x előadó és Kozma Andrea, a CEU Innovations Lab vezetője arról, hogy milyen lesz a jövő munkahelye, és hogyan lehet sikeres, boldog és hatékony munkahelyeket teremteni Magyarországon.