A kiégés járványként terjed - Te hogyan lehetsz immunis?
A munkavállalók kétharmadát érinti valamilyen mértékben a kiégés, a Gallup 2018-as felmérése szerint. Sokan olyan mértékű stressznek vannak kitéve, hogy az munkájukra és a magánéletükre is hatással van, hiába kifejezetten elkötelezettek a munkájuk iránt. Az Eureka Games szemléletformáló útmutatót állított össze, bevált praktikákkal.
Egy érdekes jelenségre lettem figyelmes saját magammal kapcsolatban. Akkor történt, amikor az egyik új ügyfelünkkel a munkatársak képzéséről és motiválásáról beszélgettünk. Mi feltettük a szokásos sarokpontozó kérdéseket, köztük a fluktuáció és kiégés mértékére kérdeztünk rá. Őszintén meglepődtem a válaszon, mivel az eredmény a zéróhoz konvergált.
A saját reakcióm elgondolkodtatott. Nem emlékszem olyan egyeztetésre az elmúlt évből, amikor ezek ne kerültek volna szóba, mint elsődlegesen vagy másodlagosan fejlesztendő területek. Erre íme egy szervezet, mely kilóg a sorból és melyet nem érint a túlzott munkahelyi stressz.
De tényleg ekkora lenne a baj általában?
Feltehetően igen. De semmiképp sem szabad elbagatellizálni. A helyzet fontosságára utal az is, hogy már a legnagyobb globális elemzők és piackutatók is kiemelt kutatási területként kezelik a kiégés vizsgálatát. A Gallup 7500 embert bevonó 2018-as felmérése szerint a munkavállalók 23%-a tapasztal kiégésre utaló jeleket rendszeresen és további 44% alkalmanként.* Vagyis a dolgozók kétharmadát érinti többé-kevésbé a kiégés.
A Deloitte által kezdeményezett, 1000 egyesült államokbeli munkavállaló válaszain alapuló felmérés szerint az összes megkérdezett 77%-a vette már észre magán a kiégés tüneteit. Még riasztóbb, hogy az érintettek 91%-a akkora stressznek van kitéve, mely már a munkáját, sőt a magánéletét is befolyásolja. És bár túlnyomó többségük kifejezetten elkötelezett és szenvedélyes a munkája iránt, ez még nem ellenszere a stressznek.
A kiégés elkerülésének képessége sokkal kevésbé vele született adottság, mint inkább tudatos tervezés és következetes gyakorlás eredménye. Így a következő praktikákkal érdemes kísérletezni, amíg kialakul egy személyre szabott szokásrendszer.
Praktikák - folytatás - a HR Blogon.
A saját reakcióm elgondolkodtatott. Nem emlékszem olyan egyeztetésre az elmúlt évből, amikor ezek ne kerültek volna szóba, mint elsődlegesen vagy másodlagosan fejlesztendő területek. Erre íme egy szervezet, mely kilóg a sorból és melyet nem érint a túlzott munkahelyi stressz.
De tényleg ekkora lenne a baj általában?
Feltehetően igen. De semmiképp sem szabad elbagatellizálni. A helyzet fontosságára utal az is, hogy már a legnagyobb globális elemzők és piackutatók is kiemelt kutatási területként kezelik a kiégés vizsgálatát. A Gallup 7500 embert bevonó 2018-as felmérése szerint a munkavállalók 23%-a tapasztal kiégésre utaló jeleket rendszeresen és további 44% alkalmanként.* Vagyis a dolgozók kétharmadát érinti többé-kevésbé a kiégés.
A Deloitte által kezdeményezett, 1000 egyesült államokbeli munkavállaló válaszain alapuló felmérés szerint az összes megkérdezett 77%-a vette már észre magán a kiégés tüneteit. Még riasztóbb, hogy az érintettek 91%-a akkora stressznek van kitéve, mely már a munkáját, sőt a magánéletét is befolyásolja. És bár túlnyomó többségük kifejezetten elkötelezett és szenvedélyes a munkája iránt, ez még nem ellenszere a stressznek.
A kiégés elkerülésének képessége sokkal kevésbé vele született adottság, mint inkább tudatos tervezés és következetes gyakorlás eredménye. Így a következő praktikákkal érdemes kísérletezni, amíg kialakul egy személyre szabott szokásrendszer.
Praktikák - folytatás - a HR Blogon.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról