A minisztériumon múlik a nyelvtanárok sorsa

Az elmúlt hetekben napvilágot látott a Nemzetgazdasági Minisztériumban, a nyelvi képzőkre vonatkozóan készülő szabályozás több részlete. A készülő miniszteri rendeltek olyan módon értelmeznék a szeptember 1-je óta hatályos Felnőttképzési törvényt (Fktv. vagy törvény), mely a nagy képző intézmények működésmódjára megalkotott szabály- és követelményrendszert kötelező módon terjesztené ki az iskolarendszeren kívüli nyelvoktatási ágazat egészére. Ez a legálisan működő magánnyelvtanárok és helyi igényeket kielégítő kisebb nyelviskolák tevékenységének azonnali – ráadásul visszamenőleges hatályú – betiltását eredményezné, írja a Nyelvtudásért Egyesület lapunkhoz eljuttatott közleménye.

Az alábbi jogszabály-értelmezésben a Nyelvtudásért Egyesület arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy mindez nem következik a már hatályos Felnőttképzési törvényből. A vállalkozás szabadságát és a nyelvtanulók érdekeit egyaránt súlyosan sértő, tervezett minisztériumi részletszabályozás azonban szemben áll a törvény általános szemléletével, amelyet a magyarorszag.hu kormányportál értelmező ismertetése világosan foglal össze:

„Az új felnőttképzési törvény csak azon képzők működését szabályozza, amelyek államilag elismert végzettségekre felkészítő (OKJ szerinti szakképesítés, illetve általános nyelvi képzés), valamint állami, uniós forrásból támogatott képzéseket valósítanak meg.”

Ezzel egybevágó jogértelmezést nyújt a szabályozás alkalmazásáért felelős hatóság, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapja is:

„Az új törvény tehát kizárólag az államilag elismert végzettségre irányuló (OKJ, KER szerinti nyelvi), és a támogatásban részesített képzésekre vonatkozik.”

A Nyelvtudásért Egyesület célja az, hogy a kormány- és miniszteri rendeletekben megjelenő szabályozás – mely a teljes képzési ágazat működését fogja megszabni – a törvényben foglaltakkal összhangban készüljön el, és adjon a tanulók és a jogtisztelően dolgozó oktatók számára a gyakorlatban is alkalmazható jogi keretet. Ennek érdekében az Egyesület az alábbiakban kiemelte és értelmezte a Felnőttképzési törvény nyelvi képzést érintő legfontosabb bekezdéseit.

Értelmezés: a törvény legelső bekezdésének c) pontja egyértelműen rögzíti, hogy hatálya – vállalkozási formától függetlenül – kiterjed minden felnőttképzéssel foglalkozó cégre, intézményre, vállalkozóra. Megkülönböztetést, eltérő szabályozást a törvény kizárólag a tevékenységekre (eltérő célú és tartalmú tanfolyamok) vonatkozóan tesz lehetővé.

Értelmezés:

az 1§ (2) bekezdés értelmezi a „felnőttképzési tevékenység fogalmát. Kifejti, hogy felnőttképzési tevékenység a felsorolt a)-b)-c)-d) tevékenységkörökben folytatható, AMENNYIBEN a képző a törvény hatálya alá bejelentkezve – engedélyezettként – végzi e tevékenységeket, élve egyúttal az „engedélyezett” (tehát állami felügyelet mellett nyújtott) tanfolyamokhoz kapcsolódó előnyökkel. Ilyen előnyök pl. a közbeszerzési pályázatokon való részvétel, az ÁFA-mentesség éppúgy, mint a tanfolyamokhoz kapcsolódó tanúsítvány kiadásának joga.

Értelmezés:

a (2) bekezdésre vonatkozó fenti értelmezést a (3) bekezdés erősíti meg. Pontosítja, hogy a "nem támogatott" képzés abban az esetben minősül a törvény hatálya alá tartozó tevékenységnek, AMENNYIBEN azt a Fktv.-ben foglaltak alapján szervezi az iskola. Állami támogatást nem élvező képzés tehát éppúgy végezhető állami minőségi garancia és az ahhoz kapcsolódó előnyök, jogosítványok nélkül, mint annak birtokában. Mindez összhangban áll a többi (nem nyelvi) képzési körre a törvényben meghatározott szabályozással.

Értelmezés:

a 2§ 10. pont a képző "intézmény" fogalmát egyértelműen az általa végzett tevékenységhez kapcsolódóan határozza meg, függetlenül a képző (cég, iskola, vállalkozás) méretétől, vállalkozási formájától, szervezeti státuszától. Amennyiben a képző folytat a törvény hatálya alá bejelentett, állami engedély (és jogosítványok!) szerinti képzést, úgy "intézményként" kötelezően a törvény hatálya alá tartozik (az abban foglalt tárgyi, személyi feltételeknek és egyéb előírásoknak meg kell feleljen). Ezzel szemben az a képző, amely tevékenységét nem a "törvény szerint kiadott engedély alapján" folytatja, intézményként sem tartozik annak hatálya alá, (következésképpen nem élhet annak előnyeivel, jogosítványaival sem).

A fentiek értelmében a Nyelvtudásért Egyesület közleményében felszólította a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy a Felnőttképzési törvény végrehajtási rendeleteinek kidolgozása során – a törvény átfogó szemléletével összhangban – a törvény nem diszkriminatív, a nyelvoktató ágazat több mint felét nem ellehetetlenítő értelmezéseit alkalmazza.