A nők és az idősebbek a legelkötelezettebb dolgozók

A témában a felmérés évétől és a szervezeti sajátosságoktól függetlenül a hosszú távú tendenciákat akarta azonosítani a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék, amelyhez az Aon Hewitt 2005 és 2009 között készített Legjobb Munkahely Felmérés adatait használták fel - mondta Dr. Krasz Kata adjunktus. Elemzésük alapját egy hozzávetőleg 420 cég 100 000 dolgozójából álló minta alkotta, amelyen több szempont alapján adattisztítást hajtottak végre, például a cégek véletlenszerűen, és egy cég csak egyszer került be a mintába.

A vizsgálat célja az elégedettség és elkötelezettség vizsgálatokban tapasztalható tendenciák és az életkor, a munkahelyen eltöltött idő, a nem és a beosztás hatásainak azonosítása volt. Ezek a tényezők hozzájárulhatnak az elkötelezettség és elégedettség felmérések eredményeinek pontosabb értelmezéséhez, és esetleg az egyes csoportok elégedettségét, elkötelezettségét növelő, eredményesebb akciók megtervezéséhez.

A felmérés kapcsán több kérdés is felmerült. Nem mindegy például, hogyan értelmezzük, hasonlítjuk össze két olyan szervezeti egység dolgozói által adott válaszokat, ahol az egyik szervezeti egységben a többség 55 év feletti nő, míg a másikban inkább 35 évnél fiatalabb férfiak dolgoznak. Biztos, hogy a véleményükben tapasztalható eltérések kizárólag a munkahelyi jellemzőkkel magyarázhatók? Érdekes lehet, hogyan változik a szervezeti elkötelezettség a munkahelyen eltöltött idő függvényében és, hogy általában mi az, amivel a szervezeti sajátosságoktól függetlenül a legelégedetlenebbek a munkatársak.

A munkahelyi tényezők és az elkötelezettség faktorai

Az Aon Hewitt Legjobb Munkahely Felmérés kérdőívében található, a munkahelyi jellemzők megítélésére irányuló kérdéseket hét csoportba rendezték, úgy mint: a közvetlen felettes, a munkafeladat jellemzői, a felső vezetés és tájékoztatás, a szervezeti bánásmód, a munkavállalói érdekek figyelembevétele, a méltányos fizetés, a karrier és fejlődési lehetőség, valamint a munka-magánélet egyensúlya. Az elkötelezettségen belül az Aon Hewitt felmérése pedig három faktort különböztetett meg, úgy mint a munkahelyen maradás szándéka, a szervezet érdekében tett erőfeszítés és a munkahelyről alkotott pozitív vélemény, a munkahely ajánlása másoknak.

Általános tendenciák a munkahelyi tényezők megítélésében

Nemtől, életkortól, munkahelyen eltöltött időtől és beosztástól függetlenül az anyagi ösztönzők méltányosságát ítélte meg legnegatívabban minden munkavállalói csoport, ami arra az általános tendenciára utal, hogy feltételezhetően a szervezeti ösztönzési rendszertől szinte függetlenül az anyagi javadalmazás megítélése a legrosszabb a többi tényezőhöz viszonyítva. - Az anyagi ösztönzést általában a szervezeti bánásmóddal, a fejlődési és karrier lehetőségekkel és a felső vezetés, tájékoztatás megítélésével való elégedettség követi, tehát ezek a tényezők szintén a sereghajtók közé tartoznak a rangsorban. Leginkább a munkafeladatukról, a munka-magánélet összhangjáról és a közvetlen felettesükről alkotnak pozitív véleményt a munkatársak - magyarázta Dr. Krasz Kata.

A beosztás

A vezetők és a beosztottak elégedettségének összehasonlítása alapján érdekes eredményt tapasztaltak a tanszék munkatársai. A vezetők minden vizsgált változóban pozitívabb véleményt formáltak, mint a beosztottak. Ez a különbség arra is felhívja a figyelmet, hogy munkahelyi jellemzőkkel kapcsolatos vélemények pontos megismeréséhez nélkülözhetetlen a dolgozók megkérdezése, mert a vezetők általában pozitívabban észlelik a munkahelyi helyzetet, mint a beosztottak.

A vezetők leginkább a munkafeladat jellemzőivel, a beosztottak pedig közvetlen felettesükkel elégedettek. A vezetői feladatok nagy valószínűséggel változatosabbak, lehetőséget biztosítanak arra, hogy az egyén kihasználja a képességeit, tudását, tapasztalatait, hogy tisztában legyen feladatának szerepével a szervezet egészében, és hogy önállóan végezze a munkáját.

A motivációs megközelítések szerint a munka előbb felsorolt jellemzői mind ösztönző erővel bírnak. A munkafeladatokkal való elégedettség kiemelt szerepet játszik az elégedettség, a motiváció és elkötelezettség befolyásolásában, ami hozzájárulhat a vezetők pozitívabb véleményéhez minden tényező tekintetében - mondta az adjunktusnő. A vezetők és beosztottak véleménye a fejlődési és karrierlehetőségek megítélésében tért el leginkább - a vezetők pozitívabban nyilatkoznak erről a kérdésről - míg a munka-magánélet egyensúlyáról alkotta a két csoport a leghasonlóbb véleményt.

A vezetők nemcsak elégedettebbek, hanem az eredmények alapján elkötelezettebbek is, mint beosztottjaik. A vezetők inkább vállalnak extra erőfeszítést a szervezet érdekében és szívesebben ajánlják a céget ismerőseiknek. A vezetői elkötelezettség és elégedettség azért is nagyon fontos, mert munkatársi vélemények befolyásolásában a vezetőnek kulcsszerepe van és csak egy elkötelezett vezető tudja a beosztottjait is elkötelezetté tenni.

A munkahelyen eltöltött idő

A munkahelyen eltöltött idő hatásáról összességében azt állapították meg, hogy az egy évnél kevesebb ideje a cégnél dolgozók véleménye a legpozitívabb a munkahelyi jellemzők minden faktorában, ami az idő előrehaladtával fokozatosan csökken. A 2-3 éve a szervezetnél dolgozók véleménye a legnegatívabb a munkafeladat jellemzőiről, a fejlődési és karrierlehetőségekről, valamint ekkor következik be az anyagi ösztönzőkkel való elégedettség drasztikus csökkenése is.

Mindezek jelentősen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szervezet elhagyását leginkább a 2-3 éve a vállalatnál dolgozók tervezik, tehát ekkor a legnagyobb a kockázata a munkahelyváltásnak is. Ezért ha a vezetőknek szándékukban áll munkavállalóik megtartása, akkor erre a csoportra érdemes fokozottabb figyelmet fordítani, akár a munkafeladatok megváltoztatásával, vagy a fejlődési és ha van rá mód, akkor karrierlehetőségek biztosításával.

Dr. Krasz Kata elmondása szerint a munkahelyi elkötelezettség faktorai sem egyformán változtak és míg a vállalatról alkotott pozitív vélemény, a vállalat ajánlása a munkahelyi elégedettséghez hasonlóan fokozatosan romlik, addig a munkahelyen maradás szándéka és a szervezet céljainak elérése érdekében tett erőfeszítések a munkahelyen eltöltött idő előrehaladtával U alakú összefüggést írtak le. Ez az összefüggés rámutatott, hogy a munkahelyi elégedetlenség nem minden esetben jár együtt az elkötelezettség hiányával.

A több mint öt éve a szervezetnél dolgozóknál az elégedettség hiánya a szervezetről alkotott véleményt befolyásolja csak negatívan, míg a szervezeti tagság megőrzésével és a szervezet céljainak elérése érdekében tett erőfeszítéssel nincs szoros összefüggésben. Hiába elégedetlenebbek tehát a több mint öt éve a szervezetnél dolgozók, mégis nehezebben tudják már elképzelni, hogy munkahelyet váltsanak. Vannak természetesen olyan szervezetek is, amelyekre nem jellemző az U alakú összefüggés, itt az idő előrehaladtával az elkötelezettség egyik faktorában sem következik be pozitív irányú változás, hanem csak fokozatos csökkenés, ami az üzleti eredmények romlásához is vezethet. - Ezért fontos, hogy a cég megtalálja azokat az eszközöket, módszereket, amivel a szinte törvényszerű elkötelezettség csökkenést újra pozitív irányba tudja fordítani - hangsúlyozta a szakember.

Az életkor

Az életkori csoportok között az egyik legszembetűnőbb különbség az volt, hogy az 55 év felettiek minden vizsgált változóban szignifikánsan pozitívabban nyilatkoznak a munkahelyi tényezőkről és a munkahelyen maradási szándékukról, ami egyébként az életkor előrehaladtával fokozatosan emelkedik. Feltételezhetően az 55 év felettiek elhelyezkedési lehetőségei a legkorlátozottabbak, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy ugyanazon munkahelyi körülményekkel elégedettebbek, mint fiatalabb kollégáik.

Ezzel ellentétben a legfiatalabb életkori csoport, a 20-24 év közöttiek véleménye a legnegatívabb. Ők a legelégedetlenebbek a fizetésükkel, a munkafeladatukkal, a fejlődési és karrierlehetőségeikkel, valamint a munka-magánélet egyensúlyával. Ezek az eredmények persze nemcsak a korosztály magasabb, sokszor akár irreális elvárásaival magyarázhatók, hanem a ténylegesen alacsonyabb fizetéssel, a kezdő munkavállalók által végzett kedvezőtlenebb munkafeladatokkal és esetleg a cég által be nem tartott ígéretekkel.

A nem

Az összehasonlító próbák eredményei alapján a nők általában elégedettebbek munkahelyükkel, mint a férfiak, bár a különbség a változók többségében nem jelentős. Az elégedettségi tényezők sorrendje egy kis különbséggel egyébként szinte teljesen megegyezett a nőknél és a férfiaknál. A különbség a két csoport között az, hogy a nők közvetlen felettesükkel, míg a férfiak a munka-magánélet összehangolásával elégedettek leginkább. A nők nemcsak elégedettebbek, hanem általában elkötelezettebbek is, mint férfi kollégáik.

Bár a munkahelyi jellemzők nagyobb szerepet játszanak a munkahelyi elégedettség és elkötelezettség kialakításában, mint az egyéni jellemzők, azért érdemes az egyének szükségleteit, elvárásait is figyelembe vennünk az elégedettség és elkötelezettség vizsgálatok eredményeinek értelmezésekor. - Nem biztos például, hogy egy adott szervezeti egységben a közvetlen felettes pozitívabb megítélése ténylegesen az egység vezetőjének az érdeme, mivel ezt az eredményt a dolgozók elvárásai, igényei is befolyásolhatják. Az egyéni elvárások, igények bizonyos csoportosító változók mentén is jól megragadhatók, így az elégedettség, vagy elkötelezettség okainak elemzésekor ne csak a munkahelyi tényezőket vegyük sorra, hanem érdemes az életkort, a nemet, a munkahelyen eltöltött időt és a beosztást is figyelembe venni az eredmények pontos értelmezéséhez - fogalmazott Dr. Krasz Kata.

A téma feldolgozásában a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Ergonómia és Pszichológia Tanszékének munkatársai voltak a szerző segítségére.