Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 4 éve

A piszkos munka - munkáltatói felmondás a gyakorlatban

Mára a legtöbb munkáltató megtanulta és megismerte a munkáltatói felmondás alapvető jogi kereteit, a vonatkozó bírói gyakorlatot, belátták a felmondással kapcsolatos jogszabályok megtartásának fontosságát tekintettel annak zsebbe vágó következményeire. Nagyobb cégeknél egyre kevésbé lehet alapvetően jogellenes (szóban közölt, indokolás nélküli) felmondásokkal találkozni. A témát a szakirodalom a végletekig boncolgatta, a legtöbb ezzel kapcsolatos kérdésre meglehetősen biztos válasz adható.

images

A felmondás jogelméleti vonatkozása azonban csak egy része a munkaviszony megszüntetésének. Nálunk kevésbé felismert, a Nyugat-európai, amerikai gyakorlatban azonban igen jelentős kérdés a felmondás közlése, valamint az elbocsátott munkavállaló támogatása a munkaviszony megszűnte utáni „új életének” első lépései megtételében.

Nem vitás, hogy a megelőzésnek, akár az orvoslásban, a jogi ügyek tekintetében is igen nagy szerepe van, a legtöbb esetben jóval súlyosabb, költségesebb probléma kerülhető el egy jogi aktus megfelelő előkészítésével. Ez fokozottan igaz a munkaviszony megszüntetésére.

Lássuk miért! Bár az új Mt. (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény) korlátok közé szorította a jogellenes felmondással járó következményeket, a hatályos szabályozás szerint egy elhibázott felmondás még így is akár 12 havi távolléti díjba (elmaradt jövedelem jogcímén) és további kártérítésbe kerülhet a munkáltatónak. Egy középvezető esetén így könnyen tízmilliós nagyságrendű kifizetésről beszélhetünk.

A felmondás közlése nehéz feladat, a „piszkos munka”, nem véletlen, hiszen ezen alkalommal kell (valakinek) szemtől szemben közölni a munkavállalóval, aki adott esetben mit sem sejt közeli jövőjéről, hogy karrierje egy szakasza véget ért, élete alapvetően megváltozhat, és szembe kell néznie az állástalanság, a munkakeresés nehézségeivel, az azzal járó, igen súlyos anyagi és lélektani következményekkel.

A fenti két alapvetésből láthatjuk, hogy a felmondás közlése méltánytalanul hanyagolt téma. A felmondás megfelelő előkészítésével és közlésével nemcsak a munkáltató jogi és anyagi kockázata csökkenthető, de az elbocsátott munkavállaló sorsa is megkönnyíthető.

Mielőtt azonban belevágunk a felmondás közlésének hogyanjába, röviden összefoglalom a munkáltató munkaviszony megszüntetés alapjait.

Az Mt. három lehetőséget biztosít a munkáltató részére a munkaviszony megszüntetésére:

- a közös megegyezést (amikor a munkavállaló önként egyezik bele a munkaviszony megszűntetésébe),
- a felmondást (a felmondási idővel járó munkaviszony megszüntetés meghatározott okokból), valamint
- az azonnali hatályú felmondást (súlyos kötelezettségszegés esetén azonnali elbocsátással).

Mindközül a legbiztonságosabb a közös megegyezés, mert – bár mint minden szerződés ez is megtámadható bíróság előtt – ebben az esetben a legkisebb az esélye annak, hogy a munkavállaló az általa önként aláírt egyezséget bíróság elé citálja, továbbá a gyakorlatban legfeljebb kényszer, fenyegetés, megtévesztés vagy egyéb hasonló súlyú akarathiba esetén lehet sikeres a peresítés.

Aranyszabály, hogy a munkaviszony megszüntetése csak és kizárólag írásban érvényes, függetlenül, hogy a fenti három közül melyik formára esik a választás. A szóban közölt felmondás érvénytelen és az így elbocsátott munkavállaló biztos lehet pernyertességében.

A felmondást és az azonnali hatályú felmondást indokolni kell. Az indokolásból a megszüntetés okának világosan ki kell tűnnie, az indokolás világos és okszerű kell, legyen. Így azok az indokok, amelyek csak a törvényben foglalt okcsoportokra hivatkoznak nem elegendőek, ahogyan önmagukban az alábbi gyakorlatból származó példák is jogellenesek: „szerződéses kötelezettségeinek nem tett eleget”, „munkaszerződését megszegte”, „a munkaviszony a munkavállalóval nem fenntartható” és még sorolhatnánk.

A kulcs, hogy mindig magát az adott, felmondást megalapozó magatartást kell az indokolásban írásban rögzíteni. Az, hogy az a magatartás megalapozza-e egy felmondás, vagy azonnali hatályú felmondás jogszerűségét, mindig egyedi megítélés tárgyát képezi az összes körülmény alapján (figyelemmel a környezetre, korábbi és párhuzamos magatartásokra, időtényezőre, stb.), így mindig célszerű munkajogásszal konzultálni (megelőzés).

Tehát ha megvannak az indokok, tisztáztuk azok jogszerűségét, eldöntöttük, hogy azok felmondást, vagy azonnali hatályú felmondást tesznek lehetővé, akkor lehet rátérni a felmondás közlésének mikéntjére.

Előkészítés

A felmondás közléséhez célszerű két iratot előkészíteni. Egy közös megegyezést és a felmondást (azonnali hatályú felmondást), tekintettel arra, hogy a munkáltatói kockázatok csökkentésének legpraktikusabb módja a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés. A közlés során a cél az, hogy a munkavállaló elfogadja a közös megegyezést és ne legyen szükség a felmondás átadására.

Az előkészítés során érdemes tájékozódni a munkavállaló személyiségéről, hátteréről, anyagi helyzetéről, a munkáltatóhoz, munkához való viszonyáról. Ezekből az információkból megbecsülhető, hogy a munkavállaló hogyan fog reagálni a munkaviszony megszüntetés közlésére, agresszíven és esetleg elrohan, felkészülten, így esetleg időt és ügyvédi konzultációt kér, összeomlik és fogadkozni kezd, vagy kérlelni kezdi a munkáltatót döntése megmásítására. Természetesen fel kell készülni a fentiekből származó, illetve azokból kényszerülő lépésekre is.

A felmondás közlése

Fontos szabály, hogy a felmondást nem kell a munkáltatói jogkör gyakorlójának személyesen közölnie, ezt megteheti képviselő – akár ügyvéd – útján is.

A felmondás közlésére lehetőleg a munkatársaktól elzárt, nyugodt helyet válasszunk, ahol zavartalanul tárgyalhatunk. A felmondás időpontja akkor bír különös jelentőséggel, ha fennáll annak a lehetősége, hogy az elbocsátott munkatárs a közlést követően kárt okoz, vagy eszközöket, adatokat tulajdonít el. Ebben az esetben célszerű a munkaidő végén közölni a felmondást, illetve gondoskodni arról, hogy a munkavállaló az eszközeihez, számítógépéhez, céges levelezéséhez a közlést követően már ne férhessen hozzá. Vezető vagy fontosabb pozícióban lévő munkatárs esetén gyakran jobb a munkakör átadását is mellőzni, minthogy az elbocsátott munkatárs még hetekig dolgozzon, és esetleg kárt okozzon a munkáltatónak.

Az is jogszerű, ha az írásbeli felmondás a munkáltató magyarázat nélkül egyszerűen átadja a munkavállalónak, de ezzel ki is zárja annak az esélyét, hogy a biztonságosabb megoldást elérje.

Az okok közlésénél célszerű úgy fogalmazni, hogy az – nyilván ha a munkavállaló magatartásával, képességével függnek össze – ne sértse a munkavállalót, ez ugyanis könnyen eredményezheti a munkavállaló sértődését, így már dacból, bosszúból sem fogja elfogadni a közös megegyezést.

A döntés közlését követően kell felajánlani a közös megegyezést, mint a döntés egyfajta formáját, „lepapírozását”, egyelőre anélkül, hogy a tarsolyban lapuló felmondásról említést tennénk.

Számos érv sorakoztatható fel amellett, hogy miért a közös megegyezés az ideális megoldás a munkavállaló számára, itt elsősorban azokat érdemes említeni, amelyek a munkavállaló továbblépését könnyítik meg mind a régi, mid az új munkavállalóval. A közös megegyezés szabadságának köszönhetően anyagi motiváció is rendelkezésre áll, ami nemcsak a felmondási idő, végkielégítés, szabadságmegváltás trió kiegészítését, de kedvezőbb kifizetési feltételeket, vagy egyéb kedvező feltételeket is jelenthet.

A közös megegyezésről való meggyőzés során merülhet fel erős érvként a továbblépésben való munkáltatói közreműködés, aminek a legcélszerűbb és a munkáltató számra akár ingyenes módja egy munkaerő közvetítő cég szolgáltatás-csomagjának felajánlása.

Ha a munkavállaló meggyőzése sikerrel jár, és a felek aláírják a közös megegyezést, lehetővé válik a munkaviszony nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lezárása. Ettől függetlenül olyan pozícióban lévő munkavállalónál továbbra is érdemes a kapcsolatot azonnal lezárni.

Ha a közös megegyezést a munkavállaló visszautasítja, nem marad más lehetőség, mint a felmondás átadása.

Általánosan elmondhatjuk, hogy ha a szándék a munkaviszony megszüntetésére határozott, akkor akármit reagál is a munkavállaló, a felmondást az első alkalommal közölni kell. Így elkerülhetők a „táppénzre menekülésből”, idővesztésből, a munkavállaló rosszhiszemű „kiokosításából” származó hátrányos következmények.

A felmondás átvételének megtagadása, ha például a munkavállaló távozik a felmondás közlése közben, nem akadálya a közlésnek, de a körülményeket feltétlenül jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A közlés után

Kétségkívül a munkavállaló meggyőzése, a felmondás közlése a legnehezebb része a munkaviszony megszűntetésének, de ezzel nem ér véget a folyamat.

Ezt követően gondoskodni kell a munkavállaló kijelentéséről, a vele való elszámolásról és a jogszabályban előírt iratok átadásáról. A békés, közös megegyezéssel elért lezárás esetén erre – akár a megegyezésben rögzítettek szerint – több idő áll rendelkezésre. Közös megegyezés hiányában viszont célszerű mindent a felmondás közlésével egyidejűleg előkészíteni, hogy a probléma egy alkalommal teljes körben lezárható legyen.

dr. Kocsiscsák Gergely
Zettwitz és Társa Ügyvédi Iroda


Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Együtt lépnek a V4-ek az osztrák családtámogatás csökkentése ellen

A visegrádi négyek és több ország közösen lép fel az Ausztriában külföldi munkavállalóknak fizetett családtámogatások csökkentése ellen, az... Teljes cikk

Lemondott a brit Brexit-ügyi miniszter

Nem tudja "jó lelkiismerettel" támogatni a Brexit feltételrendszeréről szóló, a kormány által jóváhagyott megállapodás-tervezetet - indokolta... Teljes cikk

Nem használ munkájához számítógépet a kiberbiztonságért is felelős japán miniszter

Nem használ munkájához számítógépet az egyebek közt a kiberbiztonságért is felelős japán miniszter - derült ki Szakurada Jositakának a japán... Teljes cikk

Megnyugodhatnak az Angliában dolgozó magyarok

A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló, szerda este közzétett megállapodás-tervezet szerint megkötések nélkül... Teljes cikk

Működésképtelenséget is okoz a bürokráciacsökkentés

A természetvédelem után a műemléki ügyek is bajba kerültek. Kormányzati szinten gyakorlatilag megszűnik a régészeti államigazgatás és a... Teljes cikk