A pozitív társadalmi szerepvállalás legalább olyan fontos, mint a profit

„Szerintem nagy változáson megy keresztül a vállalat és CSR fogalma a 21. században.” – jelenti ki Greskovits György. Magyarországon még csak ébredező gondolat, hogy egy vállalatnak legalább annyira fontos a társadalmi szerepvállalása, mint hogy a tulajdonosait profittal kiszolgálja. Amennyiben az MBA-det az Oxfordi egyetemen végzed, ott már eleve azt tanítják, hogy a vállalkozás sikeressége egyrészt abban mérhető, hogy mennyire profitábilis, másrészt, hogy milyen pozitív társadalmi hatásai vannak, vagy legalábbis hogyan tudja a negatívakat csökkenteni.

„A Milestone fő tevékenységének része az, hogy az ember társadalmi szerepet vállal és gondolkozik azon, hogy mi lesz az ő tevékenységének a hatása: milyen tanagyagot állít össze, mik a fókuszterületei annak a tanagyagnak, stb. Ez merőben más attól, amikor egy nagyvállalat a fő tevékenysége mellett tesz valami jót, vagyis egy bizonyos összeget elkülönítenek arra, hogy adott esetben egy tök jó ügyet támogassanak.”

A Milestone fontosnak tartja a különböző társadalmi rétegből (értelmiségi alsó középosztálytól felfelé, illetve munkáscsaládból érkező tanulót is támogatnak) érkező diákok integrálását, hogy jobban megismerjék azt a társadalmat, amiben aztán szerepet vállalnak. „Ez mindkét irányba érték.” – mondja Greskovits György. Diákjaik pedig oly módon is tovább viszik a tudást, hogy saját iskoláikban alapítanak különféle tematikájú vitaklubbokat (pl. üzleti, feminista, történelmi, stb.). „Sikernek pedig azt tudjuk be, ha minél több helyre eljut ez a tudás, vagy egyik diák segít a másiknak. A közösségépítő szerep fontos, olyan közösség építése, ami megtartja az embereket.”

A Jobb vezetők, jobb világ! egyik zsűritagjaként a nyertes pályázatoknál olyan szempontrendszer alapján mérlegelte, hogy: Mennyire fenntartható, hosszútávú és konzekvens az adott tevékenység? Mennyire építkezik az illető? Saját szabadidejét teszi bele a tevékenységbe? Mennyire tudja katalizálni a körülötte lévő környezetét? „Mindig az érdekel, hogyan lesz valaki elköteleződéséből egy olyan dolog, ami az illető személyes karizmáján túl tud építkezni.” 

És akkor jöjjenek a nyertes pályázatok sorrendnélküliségben:

Higgyük el, lehet jobb is

„Ha nyitott szemmel járunk és észrevesszük a lehetőségeket, mindenütt találni támogatást igénylő területet. Ha ezekkel találkozom, én nem tudok nemet mondani.” - mondja Gothárdi Ibolya, a 4iG HR igazgatója. 

Saját CSR tevékenységének fő mozgatórugóját a fiatal nemzedék (szakemberek képzése) tanításában, mentorálásában és coachingjában látja. „Egy nemzet jövője a gyerekeken múlik, és a mi felelősségünk, hogy milyen szemléletmódot és viselkedésmintát mutatunk nekik és azt hogyan adjuk át.”

Eddigi munkája során azt tapasztalta, hogy az erő az összefogásban rejlik, mert a cégek, alapítványok együttműködve nagyobb eredményt érhetnek el. Ennek ékes példája a Jobline Karrier Plusz-szal való összefogás, ahol a HBLF Sokszínűségi munkacsoportja elsőként szervezett megváltozott munkaképességűeknek szóló állásbörzét, vagy a  „Könyvforgató program az értő olvasásért” projekt, melyet az United Way Magyarországgal hívtak életre, illetve a Nyírmadai Napsugár óvoda magánszemélyként való támogatása, ahol a gyermekek 58%-a halmozottan hátrányos helyzetű. 

Az összefogásban megvalósított programok mellett fontos megemlíteni a 4iG társadalmi felelősségvállalási projektjeit, melyek során közös tárgyiadomány-gyűjtést indítottak az ukrán határ mentén kialakult helyzet enyhítésére, vagy a cég munkavállalóit támogató „Care” program. Mindezek mellett a vállalat legnagyobb CSR projektjét a „4iG a Digitális Társadalomért Alapítvány” keretein belül valósítja meg, amely számos egyéb terület mellett támogatja a hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességűek informatikai oktatását és digitális környezetfejlesztését, valamint ösztöndíjakon keresztül az informatikával kapcsolatos tehetséggondozását.

Prezentációja záróakkordjaként Gothárdi Ibolya hangsúlyozza: „Mi az, ami fontos és számít akár egy CSR tevékenység kapcsán? A jó szó és biztatás...hogy elhisszük, lehet jobb is...”

Bizalmi alapra épülő cégkultúra

„Ne arra legyen büszke egy vállalat, hogy mennyi profitot csinál, hanem arra, hogyan vezeti a cégét. Az alagútban mutassatok utat a kollégáitoknak.” – mondja Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint a vezető személyisége meghatározza, hogy milyen irányba indul a cég. A támogatás pedig az cégkultúra részévé vált, mindez pedig a felsővezető értékrendből bontakozik ki. Gazsi Zoltán a bizalmi alapokra épülő cégkultúrában hisz: „vagyis nem verjük át egymást.” 

A Bátor Sali termékük a Bátor Tábor krónikusan beteg gyermekeinek gyógyulásához járul hozzá, de üzemlátogatásra is előszeretettel invitálják például a Vakok Állami Intézetének gyermekeit. „A dolgozóink csodálkoztak is, hogy: „vakokat üzemlátogatásra?” - ami meglepően hangozhat, meséli Gazsi Zoltán. „Megkérdeztük a gyerekeket, hogyan képzelték el az üzemet a látogatás előtt és milyennek látták azt a látogatás után a hangok, illatok, bemutatók után?” Így a dolgozóknak is sokkal természetesebbé válik a ’másság’ befogadása. 

Az Eisberg CSR tevékenysége felülről lefelé építkezik, vagyis a kezdeményezések, a kreatív ötletek eleinte a felsővezetőtől érkeztek, de ma már a kollégák nevéhez is több értékes program kapcsolódik. „Büszke vagyok arra, hogy kaptam ezt a díjat.” – mosolyog Zoltán, majd hozzáteszi, hogy ezt a hírt is elküldi majd a vállalat összes dolgozójának írásban, az üzenetbe szőve, hogy: „tudom, hogy ez nem nekem köszönhető, én csak az együttesből a Santana vagyok, de mindez nem működne, ha nem lenne mögöttem a dobos, illetve az egész zenekar, meg a stáb.” Fontosnak tartja, megköszönni mindenkinek, mert minden egyes ember munkája számít ebben a rendszerben.

Társadalmi tevékenységük eredményességét a személyes jellegű visszajelzésekben mérik, nem KPI-ban. A ’Lelki erőleves doboz’ példáját hozza, amelyet egy betegsége alkalmával kapott a kollégáktól. „Ebben a dobozban 130 kis cetli volt arról, hogy a kollégák miért szeretik az Eisberget és miért szeretnek velem dolgozni. Többek között az, hogy mindig mosolygok, magabiztos vagyok, meg tudom őket nyugtatni és kíváncsi vagyok rájuk. Az, hogy érdemes egy vezetőt követni, az ezeken múlik a szakmai hozzáértésen túl.”

Elmondása szerint Zoltán annak idején egy alapból sikeres céget vett át, ezt ő jól tudta folytatni, és hozzátette még a CSR oldalt, valamint a brandépítést. Az arcát adta a márkához, és próbál ezzel a lehetőséggel élni, nem pedig visszaélni.

Hogy brandépítés szempontjából milyen jelentőségű a CSR tevékenység? Zoltán meglepő komolysággal azt mondja, hogy ettől senki nem fog berohanni a Tescoba Eisberg salátát venni, hogy ő ezeket csinálja, de hisz abban, hogy mindez hosszútávon működőképes, tehát egy más társadalom kezd kialakulni ezen tevékenységek hatására. „Mi csak egy mikroközösség vagyunk és ha sok ilyen pici mikroközösség összeáll, akkor abból lehet valami változást elindítani. Hogy ez így lesz vagy sem, nem tudom, de ez a hit nagyon megvan bennem.”

A díjra saját magát pályázta, mert szerinte azt mintha rá írták volna ki. Abszolút visszaigazolás számára, hogy megnyerte. „Nekem ez járt.” -mondja élcelődve. Úgy gondolja ebben az egoja is szerepet játszik, de azért hajt, hogy ha majd egyszer meghal, akkor maradjon utána valami piramis (mint a fáraók után) és úgy emlékezzenek majd a ’gazsizolira’, hogy a vele való találkozás megváltoztatta egyesek életét.

Közösségépítés személyes példával

„Vezetőként aktívan részt veszek a közösségépítésben.” – mondja Juhász Attila, az ÚJHÁZ Piramis Építőház ügyvezetője.

A társadalmi felelősségvállalást Attila a saját történetén keresztül meséli. Pár évvel ezelőtt 15 kilogrammal több volt rajta, elkezdett futni és kerékpározni. Maratonokat is lesprintelt. Akaratlanul vált szép lassan egyfajta sportnagykövetté. 

A sport és példamutatás által kb. 100 embert sikerült aktivitásra buzdítania. Sőt! Megalapították saját futóversenyüket: a Napfelkelte félmaratont, amit a Balaton északi partján rendeznek és 800 futóval együtt pásztázzák a napfelkeltét. Az egészséghez és boldogabb élethez segíti hozzá ezeket az embereket.

A kirobbant ukrán-orosz konfliktus után néhány nappal már kialakított egy 400 m2-es raktárat, ahova a környezetükben lévő magánszemélyek és civil szervezetek karitatív adományait össze tudták gyűjteni, és sok nagyszerű önkéntes segítségével szétszortírozni. A görög katolikus egyház segítségével megtalálták a módját annak, hogy közvetlenül Kárpátaljára célzottan a leginkább rászorulóknak szállították el folyamatosan saját tehergépkocsikkal a tartós élelmiszerből, tisztálkodási eszközökből és ruházatból álló szállítmányokat.

A pályázat nyertesei ingyenes részvételi lehetőséget kapnak a 2022. évi XXI. századi Csúcsvezetői Akadémián és/vagy a XXI. századi Csúcsvezetői klubon való előadásra.

Nyitóképen (b-j): Juhász Attila, Komócsin Laura, Gothárdi Ibolya, Gazsi Zoltán

Fotó: Kaszonyi Tamás