Szerző: Dr. Poór Ferenc
Megjelent: 13 éve

A videotréning és a modellfelvétel

images

A modell-felvétel

"A videotréning módszer az egyik leghatékonyabb mód a vezetéshez, szervezeti működéshez, az egyes szakterületek ellátásához kapcsolódó fejlesztési tevékenységek közül. Lényege, hogy film - mint központi rész - köré egy, a téma elmélyült megértését és begyakorlását szolgáló program épül. A filmek és kapcsolódó írásos anyagaik sokrétűen alkalmazhatók. Egyórás és többnapos képzési programok, szemináriumok, értekezletek és más vállalati programok keretében egyaránt használhatók. A filmek megkönnyítik a téma bevezetését, helyes és helytelen példák segítségével teszik élményszerűvé a képzési programot, esettanulmányként szolgálnak a csoport-megbeszélésekhez, valamint dinamikus módon, vizuálisan megjelenítve segítik a téma összefoglalását." (Lásd: az előzőkben megjelölt honlapot)

A leírt eljárás a videotréning? NEM! Audiovizuális eszközök képzési alkalmazásánál ezt az eljárást modellfelvétel bemutatásának nevezik. Az oktató-képző tevékenységben a modellt a mintával azonos értelemben használják (Nagy S. 1974.). "Szerintünk a modellfelvételek folyamatot, tevékenységet mutatnak be azzal a céllal, hogy a gyakorlat etalonját képezzék." (Poór F. 1985.) A modellfelvétel alkalmazásával "visszatükröző-reproduktív" szinten képes a "tanuló" tevékenységet megvalósítani, ez "másoló" tevékenységet jelent, ... a tréning esetében pedig a "visszatükröző-alkotó" képesség kialakítása lehetséges, illetve ez valósul meg (Poór F. - Wacha I. 1983.). Írtunk ugyan mintegy egy esztendeje a tréningről, a videotréningről, de úgy véljük, erre vissza kell térni, mivel a fent idézett megfogalmazás nagyon sok szakember számára elérhető forrást képez és egyben félrevezető fogalmi tartalmat alakíthat ki.

Szükséges hangsúlyoznunk, hogy a modellfelvétel fontos eszköze a képző tevékenységnek, a felnőttképzésnek, azonban ennek minden esetben az alkalmazásképes tudás szintjét kell elősegítenie. A tréning esetében a modell bemutatását, feldolgozását meg kell előznie az ismereteknek, az ismeretek alkalmazásának és csak ezt követően célszerű a modellel való összevetést alkalmazni. Így az alkotó jellegű felhasználásra teremtjük meg a feltétel és nem a másoló, utánzó jellegű tevékenységre. A tréningnek minden esetben az önálló, adott helyzetben alkotó jellegű tevékenységre kell felkészítenie.

(Nagy Sándor: Didaktika, Bp. 1974. 51. p.
Poór Ferenc: A videotechnika közoktatási alkalmazásának alapkérdései. In.: Képmagnetofon alkalmazása a képzésben és továbbképzésben V., Országos Oktatástechnikai Központ, Veszprém, 1985. 14. p.
Poór Ferenc - Wacha Imre: A pedagógiai kommunikációs képességek és fejlesztésük videotechnika segítségével. Országos Oktatástechnikai Központ, Veszprém, 1983. 273. p. 119. pont)


A tréning fogalma és tartalma



A tréning komplex képzési, továbbképzési forma, amelynek keretében célorientált (igény szerinti) felkészítés történik, adekvát elméleti ismeretek feldolgozása és gyakorlati alkalmazása valósul meg, önkontroll, visszacsatolás biztosításával, továbbá a gyakorlatok értékelésével (tesztek alkalmazásával) a személyiség feltárása és fejlesztése is megtörténik.

A tréning módszer komplexitása abban fogalmazható meg, hogy a klasszikus oktatási-képzési eljárások elemeit - ilyen a modellfelvétel is - szintetizálja, célnak megfelelően illeszti be a folyamatba. Jelentős teret képvisel a szakirodalmi anyag előzetes és folyamatos feldolgozása, a közösségre építő eljárások alkalmazása, a megbeszélés, a vita és hasonlóak beillesztése. Fontos tényező az, hogy a képzési csoport minden tagja aktívan vegyen részt az ismeretek elsajátításában, hogy erre épülhessen az alkalmazás, az elsajátítottak gyakorlatba illesztése és ezek visszacsatolása.

A komplexitás nagyon légyeges eleme az, hogy nemcsak a megismerés valósul meg a tréninges képzési folyamatban, hanem a résztvevők tevékenységükre jellemző helyzetekben alkalmazzák a megszerzett tudásukat. Ez az alkalmazásképes tudás, amely azt jelenti, hogy az elsajátítottakat a résztvevők a munkájukra jellemző modellezett helyzetekben képesek alkalmazni.

A tréning intenzív képzési eljárás, amelynek célja egy feladatra, munkakörre való felkészítés, a megfelelő személyiségjegyek (készség, jártasság, képesség) /Poór F. - Wacha I. 1983./ megerősítése, kiegészítése vagy kialakítása, továbbá egy kompetencia /2001. évi CI. törvény/ részkompetencia kialakítása.

Az intenzív jelleg azt jelenti, hogy a tréning /mint összetett eljárás/ az elsajátítottak, az ismeretek szilárd megőrzésének biztosítására törekszik. A bevésés fontos eleme a képzésnek, mivel az ismeretek megőrzése csak alapos rögzítés esetén biztosított. Az alapos bevésés, a megőrzés feltétele az, hogy az ismeretek megszerzése során minél több érzékszervünk funkcionáljon. A szakirodalom /W. Milon 1974./ azt mutatja, hogy az olvasott ismeretek 10 százaléka, a hallottak 20 százaléka, a látottak 30 százaléka marad meg tartósan, azonban a látás és hallás együttes működésével szerzett ismeret 70 százaléka, a képzésben résztvevők által elmondottak, kifejtettek 80 százaléka, továbbá a gyakorlattal összekapcsoltan szerzett ismeretek 90 százaléka válik tartóssá. /Ezt a tendenciát Balogh Jenő professzor (Képzőművészeti Egyetem) hazai vizsgálatai is megerősítették (Balogh J., 1976.)/.

(Walter Milon: Audio-Vision - nur Vision? Österreichische Milchwirtschaft 1974. 20. évf. 11. szám
2001.éi CI. törvény a felnőttképzésről, 29. § 10. bekezdés(szakasz)
Balogh Jenő: A vizualitás alapjai. Országos Oktatástechnikai Központ, Veszprém, 1976.)

A tréninggel folyó képzés (továbbképzés) keretében alkalmazzuk az elsajátítási folyamat minden módszertani lehetőségét, amelyek az érzékszerveket (olvasás, hallás, látás), a tevékenység lehető legtöbb elemét (gyakorlatok alkalmazásának sorozata) felhasználják. Így az elsajátítás folyamata a szilárd bevésést biztosítja, valamint rögzíti a gyakorlati alkalmazás modellezett elemeit is. Ez a munkában történő visszaidézés során az "alkalmazásképes tudást" biztosítja.


A tréning folyamata



A tréning folyamata négy elemet tartalmaz:

a) Célorientált ismeretek feldolgozását,

ami azt jelenti, hogy a cél elérése érdekében szakmailag szükséges témakörű (igény szerinti tartalmú) elméleti anyagot dolgozza fel a tréningen résztvevőket aktivizáló módszerekkel, a hallgatók tapasztalatainak felhasználásával. A másik jellemzője ennek a tréningelemnek az, hogy előre feltárjuk a résztvevők adott témakörben meglévő ismereteit és azok birtokában, erre való figyelemmel erősítjük meg, egészítjük ki és mélyítjük el a tudást.

b) Az ismeretek alkalmazását specifikus gyakorlatokban,

vagyis az ismereteket az érintettek napi tevékenységben jellemző helyzetét modellezve alkalmazzuk. A gyakorlat tartalmát, szerkezetét (struktúráját) a cégnek, az adott szervezeti egységnek, érintett munkakörnek megfelelően alakítjuk. Egy bizonyos témakörű tréningnek van egy regisztrált programja, azonban a konkrét alkalmazási körülményt a megbízó (vállalkozás, intézmény stb.) megismert tényezői alapján határozzuk meg. Azt szükséges elérni, hogy a tréning után a munkahelyre visszatérve legyen képes alkalmazni az elsajátítottakat minden résztvevő.

c) A visszacsatolást, a gyakorlatok elemzését, értékelését,

tehát a megvalósult gyakorlatokat valamilyen módon vissza kell idézni, hogy azok elemzését, értékelését úgy lehessen elvégezni, ami hiteles, elfogadható visszacsatolás alapját képezheti. A tréning eredményességét nagyban befolyásolja, hogy az ismeret alkalmazásáról milyen képet visz magával a feladatot végző és az azt megtekintő, meghallgató társ. A visszacsatolás mindenkinek szól, hisz a megfigyelő szerepében lévő résztvevő a gyakorlatból önmaga számára is következtetést von le, a saját alkalmazás-módján kívül a társaké is hozzájárul mindenki felkészüléséhez, a felkészültségének elért szintjéhez.

Meglátásunk szerint ebben a fázisban van szerepe a modellfelvétel (kiinduló kérdéshez visszatérve) alkalmazásának, amikor a modell mutatta optimális megoldás és a résztvevő/résztvevők gyakorlatának összehasonlítása megtörténhet. Az a tapasztalat, hogy a mások által megvalósított tevékenység bemutatása a résztvevő gyakorlatát hátrányosan befolyásolja (befolyásolhatja), ugyanis az egyénre jellemző megoldás helyett az utánzás jelenhet meg. Nagyon óvatosan kell bánni a külső felvételek alkalmazásával, mivel ezek nem a résztvevők munkahelyére jellemző helyzetet mutatják be, így nem biztos, hogy saját munkahelyén, saját munkakörében ezt a résztvevő fel is tudja használni. A munkahelyi tényezőket modellező elvégzett gyakorlatokét viszont igen.

d) A személyiség tulajdonságainak (személyiségjegyeinek) feltárását és fejlesztését.

A gyakorlatok megfelelő visszaidézése, elemzése, értékelése a szakmai gazdagodáson felül megmutatja, hogy a gyakorlatot végrehajtó személyt hasonló helyzetben milyennek látják mások, milyen előnyös és hátrányos tényezők jelennek meg tevékenysége során. A gyakorlatok elemzésekor - felvétel esetén - a cselekvő önmaga is látja magatartását, hallja kommunikációját és ez önismeretéhez is reális elemmel járul hozzá. A gyakorlatok sorozatának elemzése pedig már azt is megmutatja, hogy a folyamatban miként alakult a személyiséget jellemző tulajdonságok sora, miként valósult meg azok fejlődése. Az elemzés során a társak véleménye mind az első megismeréshez, mind a fejlődés megállapításához segítséget jelent.


Az alaptréning és a teljes tréning



A tréningeket két csoportra osztottuk aszerint, hogy a tréning folyamatának négy alapvető eleme közül melyiket és hányat valósít meg a képzési folyamat. Eszerint beszélünk alaptréningről és teljes tréningről.

Az a l a p t r é n i n g (a tréning alaptípusa) a tréninges képzési eljárás általunk megfogalmazott elemei közül alapvetően kettőt tartalmaz maradéktalanul, úgymint az aktuális ismeretek feldolgozását és ezeknek az alkalmazását. Ezeken a tréningeken a gyakorlatok megoldása rögzítés nélkül történik és a feladat megbeszélése, a visszacsatolás a társak emlékezete alapján valósul meg. A feladat értékelése, megbeszélése a közvetlenül a látott-hallott gyakorlatot követően történik, amikor az emlékezetre alapozva mondanak véleményt a megoldás módjáról, eszközeiről és vonnak le tanulságokat, tesznek a továbbiakra javaslatokat.

Ez a tréningtípus a folyamat elemei közül a harmadikat - elemzés, értékelés - csak részben tudja megvalósítani, ugyanis az elemzés, értékelés lehetősége korlátozott és szubjektív. A feladatot végrehajtó és társak egyaránt az emlékezetükben számukra a megfigyeléskor fontosnak érzett tényezők visszaidézése alapján nyilatkoznak meg, nem tudják átfogóan, a teljességre törekedve értékelni a gyakorlatot. Évtizedekre visszatekintő tapasztalatunk alapján úgy látjuk, hogy értékelésénél a gyakorlat egy sor fontos eleme még a tréningvezető koncentrált figyelme - feljegyzései - ellenére sem kerül felszínre, elemzésre. Ez nagy hátrányt jelent ennél a képzési eljárásnál. A negyedik elem megvalósulása pedig csaknem kizárt, a személyiség tulajdonságainak szisztematikus feltárására, a fejlődés folyamatának egyéni és közös megismerése a legjobb esetben is csak töredékesen valósul (valósulhat) meg.

A t e l j e s t r é n i n g a folyamat mind a négy elemét - ismeretek feldolgozása, a gyakorlati alkalmazás, a visszacsatolással való elemzés-értékelés, személyiség fejlesztés - tartalmazza, ezek mindegyike része a képzési folyamatnak. Ez alapvetően feltételezi, hogy a gyakorlatok rögzítésre kerüljenek és bármikor egészükben és részleteikben visszaidézhetőek legyenek. Ennek a teljességnek a v i d e o t r é n i n g felel meg leginkább.


A videotréning



A v i d e o t r é n i n g az a komplex eljárás együttes, amely a tréninges képzési folyamat minden elemét megvalósítja és teljessé teszi azt. Az elméleti ismeretek feldolgozása csoporthoz és munkahelyhez illeszkedően, a résztvevők ismereteire, tapasztalataira építve történik. Az ismeretek alkalmazása ennél a tréningnél a résztvevők munkahelyi körülményeit modellező gyakorlatokban realizálódik és a munkakör adekvát feltételeket biztosítja. A gyakorlati tevékenység elemzése, értékelése azok objektív visszaidézése alapján folyik, ezek sorozata pedig megmutatja a cselekvő egyén személyiségének induláskor meglévő jegyeit, majd a tulajdonságok gyakorlatról-gyakorlatra való alakulását.

A videotréning alapvető jellemzője, hogy a gyakorlatok mindegyikéről felvétel készül, amellyel egy-egy tevékenység egészét vagy részeit bármikor vissza tudjuk idézni. A videó-visszacsatolás nyomán mindenkinek módja van arra, hogy napi munkahelyi (s egyéb) helyzetét modellező szituációban láthatja önmagát, mintegy kívülről, megközelítően olyannak, amilyennek partnerei, társai ismerik. Az egyén számára fontos - dolgozzék bárhol, bármilyen munkakörben - az, hogy a másokkal való kapcsolatában milyennek látják, a magatartás, a kommunikáció mely elemei előnyösek, vagy melyek kerülendők. Ez a visszacsatolási eljárás minden résztvevő számára tanulságokkal jár, hisz mindenki (a cselekvő és a szemlélő) tud önmaga számára új információkat szerezni.

A személyiséget, a tevékenység minőségét csak akkor lehet fejleszteni, ha mindenki saját cselekvésének folyamatos összevetését elvégzi és önmaga állapítja meg a pozitívumokat, illetve negatívumokat, és saját normái alapján határozza meg, hogy mit kell javítania, mit kell másként csinálnia, mi jelent előnyös és mi hátrányos tényezőt számára. Természetesen ez a folyamat nemcsak a saját tevékenység alapján nyújt lehetőséget a tanulságokra, hanem minden résztvevő merít az előbb említetteknek megfelelően mindenki gyakorlatából. A videós visszajelzéssel megvalósuló elemzés mély hatást gyakorol a cselekvőre és a társra egyaránt, a pozitív, vagy negatív minta (esetleg követési minta) a tréning adta intim környezetben kivált hatásos. Ez a tréning típus ezzel is többletet nyújt a résztvevőknek. Ezzel az írással a fogalom tartalmának pontosítását kívántuk elérni.

Nem kívántuk szélesebben fejtegetni a teljes, a videotréning jellemzőit, előnyeit - ehhez külön közlemény volna szükséges -, csupán a tréning és ezen belül teljesebbet nyújtó változatra vonatkozó fontosabb ismereteket akartuk felvázolni és egyben azt igazolni, hogy egy-egy fogalom tartalmának ismerete minden HR és felnőttképzési szakember számára nélkülözhetetlen.

Dr. Poór Ferenc
  • 2021.06.14DEKRA Felnőttképzési konferencia A globális képzési piac meghatározó szereplőjeként fontos számunkra, hogy ügyfeleink képzéseinek tervezéséhez és megszervezéséhez a lehető legtöbb támogatást adhassuk. A 2021. január 1-től hatályos, az OKJ-t felváltó új képzési rendszerrel életbelépő új folyamatok minden munkáltatót érintenek, akik munkavállalóik részére képzéseket szerveznek. Hogy segítsük az eligazodást, illetve iránymutatást nyújthassunk az új képzési rendszerrel kapcsolatban, INGYENES webkonferenciát tartunk a témában. Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Megerősítette és átformálta a vezetői szerepet a világjárvány

Mesterséges intelligenciával üzemelő coachok jönnek, krízisálló gondolkodásmódok mennek, ami viszont nem változott, az a vezető szerepe és... Teljes cikk

Talent acquisition: így találd meg a tehetségeket az új normálisban

Komoly kihívás vár 2021-ben is a hiring menedzserekre, akiknek minél zökkenőmentesebb jelöltélményt kell biztosítaniuk, új digitális eszközök,... Teljes cikk

Így változtak január 1-től a felnőttképzési rendszer szabályai

Értelmező tájékoztatót adott ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium a felnőttképzési rendszer szabályváltozásairól. Mi a belső... Teljes cikk