Mit jelent a HR-esnek a coaching, coach, mentoring és a tréning fogalom? (I.)

Elöljáróban megemlítem, hogy a témát érintő publikációkban, az ajánlatokban az említett fogalmakat nem használják azonos tevékenység megjelölésére, azonos értelemben, de sok cégnél előnyös a fogadó készség az idegen szóval jelölt tevékenységre, képzésre. Úgy vélem, érdemes áttekinteni a "divatos" szavak közvetlen jelentését, valamint azt, hogy milyen tevékenység megjelölésére használják napjainkban Magyarországon.

Mi a coaching?
A "coaching" fogalmat hazánkban olyan sok változatban /és tartalommal/ használják a szakmai közlemények (publikációk, internetes közlemények, napi gyakorlat stb.), hogy a fogalom meghatározása nélkülözhetetlen. A "coaching"
angol szó, szótár-szerinti jelentése előkészítés, felkészítés, illetve edzés, legtöbben azonban a tanácsadáshoz közelítő tartalommal használják. A tanácsadói - coaching - tevékenység értelmezéséről azonban még vitatkozni sem lehet, ha mindenki más tartalmat tulajdonít a kifejezésnek. Ezért a 'coaching' legáltalánosabb felhasználását tekintve teszünk kísérletet a fogalom meghatározására:

A coaching olyan tanácsadó tevékenység /tanácsadási folyamat/, amely sajátos eszközeivel az egyén önálló feladatmegoldását segíti elő, támogatja - akár az érintett személy (érintettek) ismereteinek kiegészítésével is - és elvezeti az optimális döntéshez, célja megvalósításához az egyént (az egyéneket).

A fogalom hazai használatának körét áttekintve nagy változatosság található, de ezek egy része összeegyeztethető a "kísérleti definícióban" leírtakkal.

A konfliktus-kezelést, az életviteli tanácsadást, valamint az erre való felkészítést nevezték nálunk legelőször coaching-nak, akár személyre szóló, akár csoportos formában történt (történik). A fogalom eredeti tartalma és a nálunk történő használata pontos, mert felkészítés, "edzés" történik. Természetesen szép magyar megjelölése is lehetne ennek a tevékenységnek, konfliktus kezelésére felkészítő tanfolyam, tréning, tanácsadás. Talán mindenki pontosan tudná, hogy mit rejt a szóhasználat, ha a magyar megjelölést alkalmaznánk.

Természetesen hirdetnek és szerveznek vezetői, értékesítői, tárgyalási stb. coaching-ot, amelynek keretében lényegében vezető-, értékesítő képzést végeznek, tárgyalási elméletet és eljárásokat oktatnak, ami 'tanfolyam' vagy 'tréning' lényegében.

A coaching megjelölés másik értelmezése főként a céges képzésekhez kapcsolódik, amin a felkészítés, továbbképzés gyakorlatban való alkalmazását, az elsajátítottak gyakorlatba ültetésének eredményességét vizsgálják. Ebben az esetben az 'utógondozás', 'követéses vizsgálat' értelmében használják ezt az angol fogalmat. Célszerű volna ebben az esetben is a mindenki részéről egyértelmű fogalom használata, ugyanis attól nem lesz jobb ez a tevékenység, ha nem magyar kifejezéssel jelöljük, hanem varázs-szóként használt coaching megnevezéssel.

Coaching kifejezés további megjelenése a vezetők által végzett belső továbbképző munkát jelöli vállalati körben. Az igazgató a vezetői kör, az osztályvezető a közvetlen munkatársai számára szervezett belső felkészítő tevékenységet is értik alatta. Találkozunk olyan közleménnyel, amely ezt az alkalmazási módot tekinti leglényegesebbnek. (Lásd majd 'mentoring'.)

A személyes tanácsadás, támogatás (tevékenység gondozás) tartalommal találkozunk a fogalom használatával. Véleményünk szerint ez az alapvető értelmében a coaching.

A coaching módszertani kérdéseit, megközelítés módját illetően is változatos képpel találkozunk - pl.: az interneten elérhető publikációkban -, azonban azt is látjuk, hogy a tanácsadás (segítés, gondozás) megfogalmazott célja és a hozzá megjelölt eljárások tartalma között ellentmondás van. A HR Portálon (elsősorban a tréning rovatban), illetve egyes cégek honlapján megjelenő írásokban jól követhető ez a megítélésbeli különbség, ezeknek összehasonlítása, "elemzése" tanulságos. Többek között mi is jórészt ezeket értelmeztük, analizáltuk.

Található olyan szemlélet a coaching-gal foglalkozók körében, hogy nem szükséges a tanácsadási folyamatban a résztvevő (partner) személyiségével - annak feltárásával, elemzésével - foglalkozni, ugyanakkor az érintettnek saját céljához, optimális cselekvéséhez való elvezetését tűzik ki feladatként. Más tanácsadó (coach, coaching-szakértő) viszont kiindulópontnak tekinti a munkakapcsolatban a kliens (partner) személyiségének megismerését a "gondozási folyamat" különböző szakaszaiban. Lehet, hogy nem szükséges a folyamatban résztvevőt tájékoztatni a tanácsadóban személyiségéről kialakult "képről", de szerintünk az eredményes segítés, támogatás csak akkor valósulhat meg, ha nem csak a felszínnel - az éppen jellemző probléma megoldásával - foglalkozik a coach, hanem a jelenségek mindegyikét a mélyebb rezonánsokkal is összefüggésbe tudja hozni. Az "embert" is kell ismerni, hogy tevékenységének sikeréhez hozzájárulhassunk. Részünkről nem értünk egyet a személyiséggel való foglalkozást felesleges "lelkizésnek", "pszichologizálásnak" tekintő felfogással, az "objektumról" nem lehet a "szubjektum" nélkül beszélni.

Ki a coach?
A másik "varázs fogalom" a 'coach', ami az első három szótári jelentés szerint hintó, kocsi, vasúti kocsi, a negyedik jelentése a magántanító. (Fontosnak tartjuk itt megjegyezni, hogy ez az angol szó a magyar kocsi szóból került át az angolba! /Kócs község nevéből ered./) Ez a fogalom a hazai szóhasználat szerint tanácsadót jelent - aki végül is egyénileg tanít -, hisz különböző vezetői munkakörökben dolgozókat (igazgató, főmérnök, HR vezető stb.) - különösen a kezdőket - folyamatosan tanáccsal látja el, a partner tevékenységének kibontakozását támogatja, segíti az egyedi és az átfogó esetek megoldásában egyaránt.

Természetesen véleményünk szerint lehetne vezetői, humánpolitikai, műszaki tanácsadónak nevezni azt a személyt, aki ezt a tevékenységet végzi. A publikációk, tájékoztatók coach-nak - többnyire - azt a tanácsadót nevezik, aki nem tartozik annak a cégnek az állományába, amelynél a feladatot ellátja, külső cég alkalmazottja, vagy egyéni vállalkozó.

Az egységes fogalomértelmezés érdekében - ami legalább annyira napi gyakorlat, mint szakmai gondolkodás igénye - kísérletet teszünk a tanácsadást végző személy, a coach kifejezés meghatározására is. A tanácsadó, a coach fogalom tartalmi behatárolása, valamint a tevékenységet ellátó személlyel szemben támasztott követelmények meghatározása is szükséges.

A coach, a tanácsadó olyan személy, aki vállalatok, intézmények vezetőinek, vezető munkatársainak hivatásszerűen nyújt támogatást, segítséget tevékenységük önálló irányításához, eredményesebb ellátásához, az optimális döntéshozó képesség kialakításához, vezeti partnerét céljai tudatos megvalósításának útján.

A tanácsadónak pszichológiai, vezetés- és tárgyaláselméleti felkészültséggel, ember- és személyiségismerettel, jó kommunikációs képességgel, alapos kérdezés-technikai tudással kell rendelkeznie. Személyiségét jellemezni kell a reális önismeretnek, a gyors helyzet-felismerésnek és reagáló készségnek, az empatikus magatartásnak a partnerrel összefüggésben, intuíciónak (beleélésnek) cselekvés vonatkozásában.

A "tanácsadó" tevékenység tehát elméletileg felkészült (a vállalat, intézmény profiljának megfelelő tájékozottsággal is rendelkező) szakembert igényel, aki mindig adekvát módon képes a "gondozására" bízott személlyel (partnerrel, klienssel) együtt dolgozni. (Szükséges megjegyeznünk, hogy egyes coachinggal kapcsolatos írásokban a partnert, a klienst 'coachee' megjelöléssel illetik. Miért jó bárkinek is, hogy a partner, netán kliens fogalmat angolnak tűnő szóval helyettesítsük!!! A szakmai, a 'tudományos' igény és nem a "reklám" a meghatározó!)

Amennyiben bármely személyeket érintő tevékenységben a tudományosan is megalapozott tényezőket mellőzzük, akkor feltétlen tévútra juthatunk! Ezért veszedelmes a "vakulj magyar" magatartás használata /még ha a nem pontosan használt angol szavakban is jelenik meg/ bármely humánpolitikai vonatkozású tevékenységben. Ki kell emelnünk, hogy eredményes tevékenység csak akkor várható el, ha a "tanácsadó" (a coach) a partnere cégéről is kellő ismerettel bír, esetleg a belső viszonyok hátteréről is tájékozott.

Veszedelmes szemléletet képvisel az, aki konkrét feltételek, jellemzők meghatározása nélkül, általánosságban beszél a tanácsadóról (coach-ról). Az érdemi munkára képes szakembernek magas szintű felkészültséggel, személyiségében pedig megfelelő jegyekkel kell rendelkeznie. Ma jeleznek ugyan e feladatra felkészítést bizonyos képzési vállalkozások, azonban amíg szemléletben és tartalomban nem tisztázott a coach - tanácsadó fogalom, nem lehet a nemzetgazdaságnak is fontos tevékenységre megfelelő szakembereket képezni. Lehet, hogy a mi felfogásunk egyeztetésre szorul, de ütközzenek a nézetek és tisztuljon a tevékenység fogalma, a felkészítés tartalma és ennek ellátására alkalmas személy jellemzőinek köre.

Második rész

Dr. Poór Ferenc