A vonzás hatalma, rendszerben
Néhány felvetésre, praktikus kérdésre szeretnénk válaszolni Employer Branding kapcsán, amelyeket az Magyar PR Szövetség (MPRSZ) Employer Branding tagozat tagjai, érdeklődő vállalatok vezetői vetettek fel, hoztak szóba az elmúlt időszakban. Kádár Balázst, a Magyar PR Szövetség (MPRSZ) tagozat vezetőjét, a Bindermann HR-COM ügyvezető partnerét kérdeztük.
Milyen felvetésekkel találkoztak mostanában HR és PR vezetőkkel folyatott beszélgetéseik során?
Kádár BalázsElső körben szeretnénk eloszlatni azt a tévhitet, hogy a munkáltatói márkaépítés kizárólag nagy cégek privilégiuma. Ugyanis ezzel a felvetéssel rendszeresen találkozunk. A trend az elmúlt években Nyugaton is erősen megváltozott. Tapasztalataink szerint már akár 20-50 fős cégmérettől kezdve érdemes hangsúlyt helyezni a tudatos munkáltatói márkaépítésre. Egyre több munkáltató foglalkozik például társadalmi felelősségvállalással, illetve a környezet védelmével, eseti szponzorációval. Az Y generáció tagjai számára különösen fontos, hogy tevékenyen járuljanak hozzá a közös és értelmes jövő építéséhez. Tehát már az is előrelépés Employer Branding szempontból, hogyha a munkáltató kis, eseti aktivitásait összefűzi egy egységes rendszerbe, amely egy meghatározott irányba mutat. Innen már csak egy lépés egy egységes Employer Branding stratégia kialakítása, amely azt biztosítja, hogy ne véletlen és akciószerűen történjenek az aktivitások, hanem valóban átgondoltan, tervezetten. Érdemes megvizsgálni, hogy a piacvezető vállalatok milyen vonzó praktikákat, megoldásokat alkalmaznak a Facebook oldalaikon, a karrier oldalukon, Linkedin oldalukon, Twitteren vagy akár az Instagramon. Ez azért is fontos, mert a jövő munkavállalói – az Y, Z és Alpha – generációk életük jelentős részét a közösségi hálókon töltik, ott tájékozódnak és építenek közösségeket. Az a munkáltató, aki ebből nem veszi ki részét, az lemarad.
Tanácsos-e az Employer Branding folyamatba külső szakértők bevonása? Ön hogy látja?
A megcélzott eredményekhez (HR KPI-okhoz) mindenképpen tudatos működés szükséges, amihez érdemes bevonni olyan speciális Employer Branding szakértőket, akik már dolgoztak nagyvállalati, akár multinacionális céges környezetben – jó esetben vezetőként -, nem csak könyvekből és trainingekről ismerik a vállalati működést, formális-informális kapcsolatrendszerek és szervezeti pszichológia sajátosságait. A munkáltatói márkaépítés elképzelhetetlen (HR) social média megoldások nélkül. Ez szintén egy speciális terület, amely megfelelő szakértelmet kíván. Éppen ezért olyan tanácsadókat érdemes alkalmazni, akik kiismerik magukat ebben az új, digitális, dinamikusan változó világban is.
Hogyan látják, ki felel általában az Employer Branding területért az egyes cégeknél?
Az Employer Branding területért nagy cégeknél általában a HR marketing munkatárs felel (német cégeknél: Personalmarketing), de egyre több vállalat alkalmaz és keres dedikált Employer Branding/Engagement specialistát. A terület irányítása továbbra is nagyrészt a HR-nél van, ugyanakkor azt látjuk, hogy egyre inkább a kommunikációt, marketinget is bevonják, hiszen a HR kommunikációja a megfelelő szakemberek együttműködése nélkül nem lehet eredményes. Egyre több CEO és HR vezető látja a munkáltatói márkaépítés stratégiai jelentőségét. Már középtávon is ez a záloga a megfelelő minőségű humánerőforrás utánpótlásnak, közvetetten pedig a vállalati stratégia teljesülésének.
Mi az Employer Branding tagozat következő aktivitása?
Az MPRSZ-en belül azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy egyrészt díjazzuk a hazai legjobb gyakorlatokat, másrészt ezeket közzé is tesszük a megfelelő fórumokon. Szeptemberben jelentkezünk az Employer Branding Díj kiírásával. Jelentős érdeklődést tapasztalunk a témában, így minőségi pályázatok beérkezésével számolunk. A díjakat ünnepélyes keretek között fogjuk átadni. További információ az MPRSZ Employer Brandig tagozatáról itt található.
Mi a legfőbb üzenete a HR-es és kommunikációs kollégák számára?
Legyenek vonzóbbak a munkahelyeink! Formáljuk együtt Magyarországon az Employer Branding kultúrát!
Kádár BalázsElső körben szeretnénk eloszlatni azt a tévhitet, hogy a munkáltatói márkaépítés kizárólag nagy cégek privilégiuma. Ugyanis ezzel a felvetéssel rendszeresen találkozunk. A trend az elmúlt években Nyugaton is erősen megváltozott. Tapasztalataink szerint már akár 20-50 fős cégmérettől kezdve érdemes hangsúlyt helyezni a tudatos munkáltatói márkaépítésre. Egyre több munkáltató foglalkozik például társadalmi felelősségvállalással, illetve a környezet védelmével, eseti szponzorációval. Az Y generáció tagjai számára különösen fontos, hogy tevékenyen járuljanak hozzá a közös és értelmes jövő építéséhez. Tehát már az is előrelépés Employer Branding szempontból, hogyha a munkáltató kis, eseti aktivitásait összefűzi egy egységes rendszerbe, amely egy meghatározott irányba mutat. Innen már csak egy lépés egy egységes Employer Branding stratégia kialakítása, amely azt biztosítja, hogy ne véletlen és akciószerűen történjenek az aktivitások, hanem valóban átgondoltan, tervezetten. Érdemes megvizsgálni, hogy a piacvezető vállalatok milyen vonzó praktikákat, megoldásokat alkalmaznak a Facebook oldalaikon, a karrier oldalukon, Linkedin oldalukon, Twitteren vagy akár az Instagramon. Ez azért is fontos, mert a jövő munkavállalói – az Y, Z és Alpha – generációk életük jelentős részét a közösségi hálókon töltik, ott tájékozódnak és építenek közösségeket. Az a munkáltató, aki ebből nem veszi ki részét, az lemarad. Tanácsos-e az Employer Branding folyamatba külső szakértők bevonása? Ön hogy látja?
A megcélzott eredményekhez (HR KPI-okhoz) mindenképpen tudatos működés szükséges, amihez érdemes bevonni olyan speciális Employer Branding szakértőket, akik már dolgoztak nagyvállalati, akár multinacionális céges környezetben – jó esetben vezetőként -, nem csak könyvekből és trainingekről ismerik a vállalati működést, formális-informális kapcsolatrendszerek és szervezeti pszichológia sajátosságait. A munkáltatói márkaépítés elképzelhetetlen (HR) social média megoldások nélkül. Ez szintén egy speciális terület, amely megfelelő szakértelmet kíván. Éppen ezért olyan tanácsadókat érdemes alkalmazni, akik kiismerik magukat ebben az új, digitális, dinamikusan változó világban is.
Hogyan látják, ki felel általában az Employer Branding területért az egyes cégeknél?
Az Employer Branding területért nagy cégeknél általában a HR marketing munkatárs felel (német cégeknél: Personalmarketing), de egyre több vállalat alkalmaz és keres dedikált Employer Branding/Engagement specialistát. A terület irányítása továbbra is nagyrészt a HR-nél van, ugyanakkor azt látjuk, hogy egyre inkább a kommunikációt, marketinget is bevonják, hiszen a HR kommunikációja a megfelelő szakemberek együttműködése nélkül nem lehet eredményes. Egyre több CEO és HR vezető látja a munkáltatói márkaépítés stratégiai jelentőségét. Már középtávon is ez a záloga a megfelelő minőségű humánerőforrás utánpótlásnak, közvetetten pedig a vállalati stratégia teljesülésének. Mi az Employer Branding tagozat következő aktivitása?
Az MPRSZ-en belül azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy egyrészt díjazzuk a hazai legjobb gyakorlatokat, másrészt ezeket közzé is tesszük a megfelelő fórumokon. Szeptemberben jelentkezünk az Employer Branding Díj kiírásával. Jelentős érdeklődést tapasztalunk a témában, így minőségi pályázatok beérkezésével számolunk. A díjakat ünnepélyes keretek között fogjuk átadni. További információ az MPRSZ Employer Brandig tagozatáról itt található.
Mi a legfőbb üzenete a HR-es és kommunikációs kollégák számára?
Legyenek vonzóbbak a munkahelyeink! Formáljuk együtt Magyarországon az Employer Branding kultúrát!
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon